A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar születésnapján teltházas koncerttel ünnepelte fél évszázados fennállását. A koncertre nem csupán a zeneértő közönség, de az egykori tagok, támogatók, szimpatizánsok is ünnepelni érkeztek a Jókai Színházba.
A koncertet megelőzően egy rövidfilm elevenítette fel az elmúlt ötven év pár kulcsfontosságú mozzanatát, majd a fenntartó Békés Megyei Önkormányzat elnöke, Domokos László köszöntötte az egybegyűlteket. A zenekar egy Scholtz Endre festményt kapott ajándékba, amire nyilván sokan rácsodálkoztak. Amikor viszont kiderült, hogy ez a festmény a jövőre nyíló Ibsen palotában, a szimfonikus zenekar állandó próbatermét hivatott díszíteni, mindenki szívből tapsolt, hiszen így a zenekar valóban új otthonra lel Békés megye szívében.
A koncert első felében Mozart d-moll zongorahangversenyét adta elő a zenekar úgy, hogy Somogyi-Tóth Dániel karmester a zongora mögül dirigálta őket. Mozart hajdani munkáját ugyanis a karmester vállalta magára, természetesen bravúrosan teljesítve. Az előadás második felére átalakult a színpadkép, eltűnt a középre helyezett zongora, viszont a háttérben egy kórus dobogója fogadta a szünetről visszatérő nézőket. Történelmi pillanatként a zenekar először vállalkozott arra, hogy Beethoven IX. szimfóniáját adja elő, ehhez segítségül a Debreceni Kodály Kórus csatlakozott a zenekarhoz. A rendkívül bonyolult és szép művet a záró negyedik tétellel – amelyet Örömódaként dúdol a fél világ – a zenekarnak és a kórusnak sikerült (öröm)könnyet lopnia a szakértő közönség szemébe. Ez talán mindent elmond az előadásról. Az estet záró fogadáson – amelyen a zenekar tagjai szétosztották az ötvenéves születésnapi tortát is – az újságírók részéről csak egy kérdés merült fel. Mi lehet ennél nagyobb fa, amibe a fejszét vághatja a csapat? Nos, a választ a Művészetek Palotájában lelik, ahol november 26-án mutatja be tudását a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar, egy egész napos, Békés megyét bemutató program záróakkordjaként.