fbpx Kedvenc filmből színpadi adaptáció | Békéscsabai Jókai Színház
  2019. december 09., hétfő      20:37

Jelenlegi hely



Kedvenc filmből színpadi adaptáció


Óriási siker volt a hatvanas évek végén a Tanulmány a nőkről című film, ami Szabó Tamás dramaturgot arra inspirálta, hogy megírja a zenés színpadi változatot. Gyárfás Miklós lánya áldását adta az adaptációra, úgy vélte: „sikerült megtartani-átmenteni édesapja könnyed, szellemes stílusát és azt a tiszteletet és megbecsülést, amelyet a női nem iránt érzett”.

  • Miért döntött úgy és pontosan mikor, hogy a Tanulmány a nőkről című film forgatókönyvéből zenés színpadi változatot készít?
  • Keleti Márton filmjét, amely Gyárfás Miklós forgatókönyvéből készült és a hatvanas évek végének egyik legnagyobb sikere volt, évtizedek óta nagyon szeretem, az egyik kedvencem abból a korszakból. Mindig úgy gondoltam, hogy kiválóan megállná a helyét színpadon is, hiszen nagyon kedves a történet, jó szerepek vannak benne és zömében olyan helyszíneken játszódik, amelyek színházban is jól megjeleníthetőek. 1999-2000 körül, amikor a retro ismét divatba jött, úgy éreztem, hogy elérkezett az idő, hogy elkészüljön belőle a színpadi adaptáció. Az első pillanattól egyértelmű volt, hogy zenés változatot kell belőle készíteni, hiszen a hatvanas években és a hetvenes évek elején - nem túlzás azt állítani - sok száz olyan mára már örökzölddé vált nagy sláger született, amelyek között sok van olyan, amely kiválóan alkalmas arra is, hogy egy zenés mű betétdala legyen. Mielőtt belevágtam volna a munkába, még újra megnéztem a korszak sok másik filmsikerét is, hogy hátha akad közöttük alkalmasabb, de a Tanulmány a nőkről kiállta a próbát, egyértelmű volt, hogy ez rejti magában a legtöbb lehetőséget. 2002 nyarán vágtam bele az átdolgozásba az eredeti filmforgatókönyv alapján és őszre fejeztem be a munkát.  Az elkészült darabot megmutattam Gyárfás Miklós lányának, aki áldását adta a zenés változatra, mert úgy érezte, hogy sikerült megtartani-átmenteni édesapja könnyed, szellemes stílusát és azt a tiszteletet és megbecsülést, amelyet a női nem iránt érzett.
  • A zenei válogatást sem bízta másra; miért tartotta fontosnak dramaturgként, hogy a színdarabban elhangzó slágereket is összegyűjtse?
  • Az volt a célom, hogy a darabba bekerülő körülbelül húsz korabeli dal ne csak hangulatos betét legyen, hanem a jelenetek szerves részét képezze, kifejezve a szereplők lelkiállapotát, tovább lendítse a szituációkat is, s annyira illeszkedjen a történetbe, mintha kifejezetten ehhez a darabhoz íródott új dal lenne. Az is egyértelmű volt ugyanakkor, hogy ezt a munkát úgy kell elvégezni, hogy ezeknek a korabeli slágereknek a szövegeit feltétlenül érintetlenül kell hagyni, nem lehet átírni, a szituációhoz igazítani a sorokat, mivel a közönség jól ismeri valamennyit. Olyannyira, hogy rendszeresen előfordul az előadásokon, hogy a nézők együtt éneklik-dúdolják a dalokat a szereplőkkel, méghozzá korosztálytól függetlenül. Már első pillanatban látszott, hogy igen bonyolult munka lesz megtalálni a megfelelő dalokat, amelyek hangulatukban, szövegükben pontosan illeszkednek a darabba és lendületesek, magával ragadók is egyszerre. Tudtam, hogy ezt a munkát nem bízhatom másra, mert csak úgy fog megfelelő eredmény születni, ha egyetlen ember fejében kavarog az összes lehetséges dal, hogy mindegyik megtalálja a legjobb helyét, így ezt a válogatást magamnak kellett elvégeznem. Ma már szinte hihetetlennek tűnik, de bizony 17 éve még nem létezett sem a Youtube, sem a Spotify. Így pár netes kattintás helyett csak a memóriámra, a saját gyűjteményemen kívül a Színművészeti Főiskola kottatárára és az egyik legnagyobb hazai magángyűjtő fantasztikusan gazdag lemeztárára támaszkodhattam; ezeknek a segítségével kellett a több száz dal közül kiválasztani a darabba leginkább illő slágereket.

  • Mikor és hol volt az első bemutató, illetve a későbbiekben melyik színház és mikor játszotta az Ön által készített változatot?
  • A kétezres évek elején a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti tanácsadója voltam, s mivel sok kiválóan éneklő színész volt a társulatban, így természetesen adódott, hogy az ősbemutatót ott fogjuk megtartani. 2004 őszén került rá sor Tasnádi Csaba rendezésében, Kazár Pál volt a teátrum zenei vezetője, így ő készítette el azokat a zenei alapokat, amelyek felhangzottak a nagy sikert aratott előadásban. A Tanulmány a nőkről valamennyi további hivatásos színházi bemutatója az én adaptációm alapján készült. 2006-ban Egerben, az Agria Játékokon, majd a Gárdonyi Géza Színházban, Czizmadia Tibor rendezésében, 2008-ban Losoncon, a Kármán József Színházban, Krizsik Alfonz rendezésében, 2013-ban Egerben, az Érsekkertben, Lendvai Zoltán rendezésében játszották. 2013-ban a Budaörsi Játékszín tűzte műsorra, a rendező Felhőfi-Kiss László volt, 2017-ben bemutatta a Magyar Zenés Színház Bozsó József rendezésében, 2018-ban Kaposvárott, a Csíky Gergely Színházban Tasnádi Csaba rendezésében került színre. S most november végétől a Békéscsabai Jókai Színház közönsége láthatja Halasi Imre rendezésében. 2020-ban Salgótarjánban a Zenthe Ferenc Színház mutatja be, Kis Domonkos Márk rendezi.
  • Tudomásom szerint több amatőrszínházi bemutatója is volt, kettőről biztosan tudok. A Madách Színház 2014-es budapesti előadásában a színpadra alkalmazó és rendező Szente Vajk is felhasznált több lényegi elemet az én korábbi adaptációmból. A darab valamennyi bemutatója szerencsére igen nagy sikert aratott, és az élénk nézői érdeklődés miatt mindenütt sok bérleten kívüli előadást is kellett tartani. Természetesen, ahogyan az a színházakban lenni szokott, minden bemutatón más volt egy kicsit a darab is, mint a többi színpadra állításban, egy-két dalt másikra cseréltek vagy áthelyeztek máshová, illetve néhány mondatot átírtak-beleírtak az adott rendezői elképzelés szerint. De úgy vélem, hogy éppen ezektől a változásoktól lesz izgalmas és egyedi egy-egy új bemutató a sokat játszott darabok esetében.

A premieren, a díszbemutatón és minden előadáson nagy sikert aratott a Tanulmány a nőkről, a zenés produkciót egyelőre karácsonyig láthatja a közönség a Jókai Színházban.

Niedzielsky Katalin

Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM

 

 


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg



mto2.png

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2021. július
 

Keresés

Keresés űrlap