A megye közönségének játszik a Jókai színház
A nyári sikerek, vendégszereplések méltatásával, a tavalyi évad értékelésével kezdte beszédét Fekete Péter igazgató a Békés Megyei Jókai Színház 2010-2011-es évadnyitó társulati ülésén, majd az épület felújítási munkálatairól és természetesen az Ibsen Ház létesítményeinek készültségi fokáról számolt be. Az értékelés után a direktor ismertette az új évad műsortervét, a bérleteket, az újításokat, mint mondta: a klasszikusok évada egyben a túlélés időszaka lesz, amelyben a saját közönséget kell legjobb színvonalon kiszolgálni, a megye színészeit minél szélesebb körben megismertetni, a lehetőségekhez mérten színháztörténetet írni és a színészképzés megújításához is tevékenyen hozzájárulni.
A teátrum munkaértekezletét augusztus 30-án tartották a Vigadóban, a közönséggel szeptember 4-én 19 órától gálaműsorral ünneplik az évadkezdést; ha az időjárást is sikerül ,,megrendezni”, akkor a színház előtti téren az elmúlt év előadásaiból adnak elő jeleneteket, dalokat a művészek, az új műsorterv iránt pedig interjúkkal, beszélgetésekkel igyekeznek felkelteni az érdeklődést.
Öt kamion szállította a porondszínház kellékeit, tíz ember építette fel a cirkuszi sátrat Budapesten, a Hősök terén, hogy a Jókai színház bemutatkozhasson a fővárosban, de évadzárót is tartott Budapesten a Békés megyei teátrum. Biztosították a technikai hátteret az orosházi nyári játékoknál és a Gyulai Várszínházban, vendégeskedtek Kapolcson, a Művészetek völgyében; felléptek Kecskeméten és Pécsváradon, a megyejárás keretében a legkisebb településekre is eljutottak. A legnagyobb sikernek Fekete Péter mégis azt tartja, hogy miközben az egész megye lakosságát szolgálták színvonalas előadásokkal és a vendégszereplésekkel a megyehatáron túlra is kimozdultak, elérték, hogy a Jókai színház neve újra felkerült a szakmai térképre, az előadásokra odafigyel a szakma.
A nyári felújításokat az épülő Ibsen Ház munkálataihoz kellett igazítani – mondta el a direktor, majd kiemelte a nyári záporpróbát, ami nemcsak az építkezés miatti port mosta le, hanem tulajdonképpen az elmúlt 15 év porát is, hiszen azóta nem volt ilyen tisztítás.
Fekete Péter három éve a színház élén
A várhatóan tavaszra megnyíló Ibsen Ház nemcsak a Jókai színháznak, hanem többek között a Napsugár Bábszínháznak, a színitanháznak, a szimfonikus zenekarnak, a Kézműves Szakiskolának és étteremnek is otthont ad majd, stúdiószínházát Ibsen Nórájával avatják tavasszal. Műsorterv: a jövő héten Plautus A hetvenkedő című komédiája lesz az évad első bemutatója, ami a felnőtt és ifjúsági bérletben egyaránt szerepel, ahogyan Kálmán Imre Csárdáskirálynője, Schiller Stuart Máriája, valamint a La Mancha lovagja című musical is. Az utóbbit játsszák diákbérletben, Fazekas Mihály Lúdas Matyiját és Shakespeare Lóvátett lovagok című művét láthatják még a diákok, a legkisebbeknek szintén a Lúdas Matyit és a Süsüs, a sárkányt kínálják. Újdonság az angol nyelvű előadásokra, illetve a táncos produkciókra szóló bérlet.
A második szempont: a klasszikusok évadában saját, megyei közönségünk kiszolgálása a legfőbb célunk. Két év kemény munkával, a tavalyi és a tavaly előtti műsorunkkal kivívtuk az országos és az európai szakma figyelmét, elismerését, rangos művészeket tudtunk előadásainkhoz megnyerni; de úgy látszik, hogy a közönség nem tudta velünk együtt kettesével venni a lépcsőket. Ezért ezt az évet a közönség felzárkóztatására szenteljük.
Harmadik célként a jókais művészek ismertségének fokozását tűzte ki a direktor. Mint mondta, sokszor zúgolódunk amiatt, hogy olyan színészek kapnak lehetőségeket, akik nem jobbak a mieinknél, nem érdemlik meg a népszerűséget, de nem teszünk ez ellen vagy ezért semmit. El kell tehát érni, hogy az országban tudjanak a Jókai színház művészeiről, erre valók a vendégjátékok, a fesztiválok, a televíziós megjelenések. Fekete Péter szándéka, hogy művészei tévéműsorban szerepelhessenek rendszeresen. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor nem kell siránkozni, hanem ,,beemelik” magukat a köztudatba.
Végül a negyedik szempont a következő évadra az, hogy erősítsék a Jókai színház pozícióit; idetartozik, hogy februárban a Vidéki Színházigazgatók Egyesülete elnökének választották a direktort, Békéscsabán készül a Magyar Teátrum, beleszólhatnak a színházi törvény alakításába és nem utolsósorban az egyedülálló színitanházzal a színészképzésbe, a háttérszakmák oktatásába, fejlesztésébe is, ami hosszú évekre meghatározó, tehát olyan felelősség, amivel élni kell.
Farkas Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke beszédében kiemelte: tulajdonképpen minden napunk egyfajta túlélés, és különösen ebben a számos nehézséggel küszködő térségben. S 2006-ban, amikor átvették elődjével, Domokos Lászlóval a megye irányítását, csak abban voltak biztosak, hogy semmi nem mehet úgy tovább, ahogyan korábban ment.
– Komoly kihívás volt kezelni a gondokat, az egész intézményrendszert, megnyugtatni többek között a színház társulatát és a közönséget – mondta Farkas Zoltán. – Az elmúlt négy évben azoknak, akik a színházat működtették és azoknak, akik szórakoztatnak, legalább hét év közös munkájuk van benne, 10 százalékos forráselvonást kellett kigazdálkodni. Annak ellenére, hogy a gazdasági válság hatása elérte és nagyon megterheli a megyénket, nem lépünk vissza, együttműködésre vagyunk ítélve. Egy szegényebb térségben nehezebb élni, kultúrára áldozni, mégis kell. 2006-ban tisztáztuk, hogy a fenntartó és a színház képes egy irányba menni, közös célt követni, szolgálni a Békés megyei emberek érdekeit; ezt teszi a színház, amikor színvonalasan szórakoztatja a közönségét.
A fenntartónak az egyik legfontosabb kérdés az, hogy az emberek tudják, érezzék, hogy a Jókai a megye színháza, a Békés megyei embereké. Az emberek többségének fogalma sincs, ki az intézményfenntartó, de azt észreveszi, hogy az előadás jó vagy nem. Négy éve még az is kérdés volt, hogy a megye fennmarad-e a térképen, a kőszínház megmaradhat-e önálló társulattal. Úgy döntöttünk, hogy igen, és ez az álláspontunk nem változik a jövőben sem. Azt mondjuk, a válságok azért vannak, hogy kikényszerítsék a jó intézkedéseket. S közgazdasági nyelven szólva a kultúra is egy jószág, amire költeni kell, mert az embereknek igénye van a szórakozásra, a mi felelősségünk pedig közös, hogy jó színházat működtessünk. Eljutott a színház 72 településre, kinyitottunk olyan művelődési házakat is, amiket addig vagy nem nyitottak ki vagy nem éppen színházi előadásokhoz. Vannak dolgok, amikről nem mondhatunk le; feltétlenül ilyen a kultúra, a színház, a kikapcsolódás, a hétköznapi gondokat feledtető szórakoztatás. Próbálunk minél jobb épületeket fenntartani a színháznak, de el kell jutni kisebb településekre is, hogy a kultúrából mindenhol ízelítőt kapjanak az emberek.
A megyei közgyűlés elnöke mondandóját azzal zárta, hogy a fenntartó és az intézmény közös célja, hogy sikeres legyen a színház, a klasszikus évad, az egész Ibsen Ház később, sok elégedett nézőt kívánt a színháznak, a Békés megyei embereknek pedig azt, hogy jól szórakozzanak az előadásokon. Hangsúlyozta, hogy mindebben segíteni akarja a színházat a megyei önkormányzat. Fekete Péter igazgató a társulati ülés után az Ibsen Stúdiószínház megtekintésére hívta meg a résztvevőket, majd évadnyitó bankettel zárult a program.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Köles István Jr.