A Lovak című darab április 9-től lesz látható – Hrecska Renáta írása a Magyar Hírlapban
Fordított világú, ám nem kifordított magyar musical-táncjáték ősbemutatójára készül a békéscsabai Jókai Színház, ahol április 9-én a Bartus Gyula írásán alapuló Lovak című darabot mutatják majd be. A négylábú állatok szemszögéből elmesélt történet az embernek a világban elfoglalt helyét kérdőjelezi meg, és keresi a választ arra az örök kérdésre, hogy hová is tartozunk mi. A főbb szerepekben Rubold Ödön, Vikidál Gyula, Tatár Bianka és Balázs Csongor látható majd.
„A ló, ha az adott problémát önmagában nézzük, megszűnik ló lenni. Tele van érzelmekkel, humorral, találékonysággal és erővel, amit mi, emberek is jól értelmezhetünk, ismerősnek érzünk” – fogalmazott lapunknak Bartus Gyula, aki hozzátette: „Mintha az emberek nem lennének ennek a világnak a szerves részei. Akárha száműztek volna bennünket, nem is találjuk helyünket, sokszor vágyódunk el innen, és lerontjuk magunk körül a flórát és faunát. Istennel és a természettel valódi lelki egységben a növények és az állatok élnek.”
Ebben találhatjuk meg tehát az okát, hogy Bartus egy fordított világot képzelt el, ahol a négylábúak beszélnek, énekelnek és átélik mindazt a szépet és keservet, amit az ember számukra kijelöl. Természetesen a kétlábúak is megjelennek bizonyos helyzetekben, de nem szólalhatnak meg, cselekedetük árulkodik majd jellemükről.
A produkció zenéjét Benedekfi István és Benedekfi Zoltán írta, korábban a Lángok című amerikai–vietnami koprodukcióhoz is szereztek zenét – ez előrevetítette, hogy jól megfogják majd a lovas témát is. Sellei Gabi jelmeztervező kifejtette, hogy a cirkuszi lovak élénk díszítéssel, az igavonó lovak rendetlen, de átgondolt külsővel érkeznek. Mindegyik ló „szíjazása” bőrből készül, az idős Mohikánnál arra is ügyelnek, hogy a csatok, szegecsek eltérjenek, utólag pótolt benyomást keltsenek. Hozzátette, hogy az első kétlábú jelmeze kifejezetten Papp Lajos szívsebész alakjának mintájára készült.
Dvorák Gábor mimográfus elmondta, hogy ő segíti a jellegzetes mozgásokat létrehozni, amely az adott karakter, jellem kifejezéséhez járul hozzá. „Semmi olyan nem lesz, amit most ne tudnának a színészek, csupán arról van szó, hogy eddig nem találkoztak vele. Hiszen a fő mondanivaló a zenében és a mozdulatokban lesz” – közölte Dvorák. A díszlet- és látványtervet jegyző Fekete Péter arról számolt be, hogy homogén teret alkalmaznak, benne karámokkal és korlátokkal. A háttérben homokrajzok segítenek az aktuális hangulat megjelenítésében. Szlávik Ágnes homokrajzoló lapunk kérdésére felelevenítette, hogy korábban a Szarvasi Víziszínházban rendeztek homokrajzolós estet, és az ottani tapasztalatok alapján szerették volna még látni ezt a dolgot. „Egy Csáth Géza-estet készítettünk, terveztünk folytatást, amely eddig nem jöhetett létre. A darab lehetőséget ad arra, hogy új képeket találjunk ki, statikus és mozgórajzokat váltogassunk a kivetítőn” – tette hozzá.
– See more at: http://magyarhirlap.hu/letkerdeseket-firtat-a-forditott-vilag-bartus-irasa-szerint#sthash.nBdkjhO4.dpuf
"A ló, ha az adott problémát önmagában nézzük, megszűnik ló lenni. Tele van érzelmekkel, humorral, találékonysággal és erővel, amit mi, emberek is jól értelmezhetünk, ismerősnek érzünk” – fogalmazott lapunknak Bartus Gyula, aki hozzátette: „Mintha az emberek nem lennének ennek a világnak a szerves részei. Akárha száműztek volna bennünket, nem is találjuk helyünket, sokszor vágyódunk el innen, és lerontjuk magunk körül a flórát és faunát. Istennel és a természettel valódi lelki egységben a növények és az állatok élnek.”
Ebben találhatjuk meg tehát az okát, hogy Bartus egy fordított világot képzelt el, ahol a négylábúak beszélnek, énekelnek és átélik mindazt a szépet és keservet, amit az ember számukra kijelöl. Természetesen a kétlábúak is megjelennek bizonyos helyzetekben, de nem szólalhatnak meg, cselekedetük árulkodik majd jellemükről.
A produkció zenéjét Benedekfi István és Benedekfi Zoltán írta, korábban a Lángok című amerikai–vietnami koprodukcióhoz is szereztek zenét – ez előrevetítette, hogy jól megfogják majd a lovas témát is. Sellei Gabi jelmeztervező kifejtette, hogy a cirkuszi lovak élénk díszítéssel, az igavonó lovak rendetlen, de átgondolt külsővel érkeznek. Mindegyik ló „szíjazása” bőrből készül, az idős Mohikánnál arra is ügyelnek, hogy a csatok, szegecsek eltérjenek, utólag pótolt benyomást keltsenek. Hozzátette, hogy az első kétlábú jelmeze kifejezetten Papp Lajos szívsebész alakjának mintájára készült.
Dvorák Gábor mimográfus elmondta, hogy ő segíti a jellegzetes mozgásokat létrehozni, amely az adott karakter, jellem kifejezéséhez járul hozzá. „Semmi olyan nem lesz, amit most ne tudnának a színészek, csupán arról van szó, hogy eddig nem találkoztak vele. Hiszen a fő mondanivaló a zenében és a mozdulatokban lesz” – közölte Dvorák. A díszlet- és látványtervet jegyző Fekete Péter arról számolt be, hogy homogén teret alkalmaznak, benne karámokkal és korlátokkal. A háttérben homokrajzok segítenek az aktuális hangulat megjelenítésében. Szlávik Ágnes homokrajzoló lapunk kérdésére felelevenítette, hogy korábban a Szarvasi Víziszínházban rendeztek homokrajzolós estet, és az ottani tapasztalatok alapján szerették volna még látni ezt a dolgot. „Egy Csáth Géza-estet készítettünk, terveztünk folytatást, amely eddig nem jöhetett létre. A darab lehetőséget ad arra, hogy új képeket találjunk ki, statikus és mozgórajzokat váltogassunk a kivetítőn” – tette hozzá.