Kedves Vendégeink! Itt az ideje, hogy eldöntsék, vajon hétfőn este érdekli-e önöket az Aradi Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház közös produkciója. A döntést megkönnyítendő álljon itt egy részlet Keresztesi József a Revizor kritikai portálon olvasható írásából.
„Ritkán ír le ilyet az ember, de néha mégis: a pécsi Visniec-bemutató semmiféle hiányérzetet nem hagyott maga után. Kitűnő darab, érzékeny rendezés, remek színészi munka a Pécsi Harmadik Színház Stúdiószínházában.
Voltaképpen nem sokat ér, ha felidézzük a darab úgynevezett „cselekményét”, ezzel ugyanis édeskeveset árulunk el a szereplők közti viszonyokról. A Lovak az ablakban című darab ugyanis az abszurd színház hagyományaira támaszkodik. A szereplők folyamatosan elbeszélnek egymás mellett. A mindenkori Nő egyre fokozódó kétségbeeséssel igyekszik követni a mindenkori Férfi őrületét – a Bacskó Tünde alakította Nő hol anya, hol lány, hol asszony, mellette a Férfit, aki apa, a fiú vagy a férj, Harsányi Attila játssza – és ott van még Tapasztó Ernő Hírnöke.
Ilyenformán azt is elhamarkodottság volna kijelenteni, hogy a mű témája „a” háború volna. Maga a háború – amit a darab összes férfi szereplője önértéknek, mi több, a világot magyarázó, a világnak értelmet adó entitásnak tekint – a velejéig groteszk világ foglalataként van jelen. Ha valamiről, hát leginkább a háborúba vetett hitről „szól” Matei Visniec munkája, arról a mentális roncsolódásról, amelynek az előföltétele, hogy a háború eszement logikáját magunkévá tegyük. A férfifigurák ilyen módon egytől egyig clownok, karikatúrák, amitől ez a témáját tekintve igencsak pesszimista dráma sötét humorú bohózattá válik. S az sem véletlen, hogy az egyes jeleneteket rövid kommentárok választják el egymástól: Tapasztó Ernő amolyan történelemkönyv-konferansziéként ismerteti az új status quót, amely Európa egy-egy nagy újkori háborújának a lezárásával jön létre. A különféle békekötéseket követő hódítások és határrevíziók listája groteszk mantrává áll össze, amely madártávlatból is láthatóvá teszi mindennek az öncélú abszurditását.
Radu Dinulescu rendezése biztos kézzel, okosan tárja föl a darabban rejlő rétegeket: az előadás (akár maga a háború jelensége) a groteszk humor és a pusztulás realitása között libikókázik. Harsányi Attila és Tapasztó Ernő kiváló szerepformálásai (Tapasztó Hírnöke minden jelenetében más-más karakter) egyaránt erős karikírozó gesztusokra épülnek, ezek a férfifigurák határozzák meg a jelenetek dinamikáját. Bacskó Tündének voltaképpen nehezebb a dolga: mindvégig jelen van a színen, és rezonálnia kell, föl kell vennie a tempót a háborúba ájult férfiakkal. Bacskó alakításában a három női karakter nem válik el élesen egymástól, mert közös, alárendelt és kiszolgáltatott helyzetük válik fontossá, amely túlmutat az abszurd keretein: a tragédia elszenvedője sosem a háborúban odavesző férfi, hanem az otthon maradó nő.”
A Lovak az ablakban csak egy alkalommal látható a Békéscsabán, a Békés Megyei Jókai Színház Stúdiószínházában. Aki, mondjuk kedvelte Joseph Heller A 22-es csapdája című szatirikus regényét és szeretne hétfőn egy rendhagyó színházi estét, az ne hagyja ezt az előadást.
Junior
