Színházunk a Lovak című musical-táncjáték bemutatója kapcsán verspályázatot hirdetett. Az I. helyezett a szegedi Juhász Anikó lett. Díja két darab jegy a Lovak című musical-táncjáték előadására, melyet a darab szerző-rendezője Bartus Gyula adott át, valamint egy kétszemélyes vacsora az Ibsen étteremben. Alább olvasható a nyertes pályamű.
Juhász Anikó
Lovak
A lovak, ahogy a lábukon
készülődik az élet,
kifutni cirkuszok porondjára,
ahol a tér egyszer flaszterek
szétcsúszott macskaköve,
máskor hangfalait mezőkre
kihelyező, patkóktól
testesedő magnószalag.
Hol a mennyországuk, s hol
van istállóikban a pánikot
követő csend? Igáját mind
viseli az, akin beteljesedik a
balsors? S szikráit a más-létnek
nem vetíti belé?
Ki a világot szőrén
üli meg, az velük mit tesz?
Elviszi vagy inkább fényesíti azt,
mi bennük akar megszületni?
Nem minden hajnal ébred
ostorsuhogással,
s nem minden hajnalban
szaladnak a lábak
négy- vagy kétfelé,
mert ha a hajnalban összeáll
az egység, és a kerek hold csak a
nap járásával vékonyul,
ló és lovasa is tudja
a lépések rendjét,
s létük muzsikája akár még
nagyot fordulva is
előtolul.
Ó, Isten, ki mennyekbe várod
színházak, játszók, az úton
így vagy úgy igyekvők lelkét, s
patkóval támasztod alá azt,
kiben a szabadság
futna messzire,
légy irgalmas, ha bennük
a lélek megbotolna, hisz
négyfelé húzva
is reped és törik a cövek,
s gyengül a test, ha poklok
szénájára fekszik, s már
rávicsorítja fogát a sötét.
Ki enni ad, az létét osztja veled,
ám olykor szabadságodba is
beleharap,
zárt fedéllel véd, mihez csak
neki van kulcsa, s ott
nem feslik fel már sehol
a színdarab.
Ó, Isten, nézd a lenn futókat,
telt városok gördülnek utánuk,
égbe átbillenő metropolisok,
a konflisok a múltban megálltak,
s felhő mezőn ballagóra alig csurog.
Nyíljon hát színpad; jaj-szavak testes
mágiáját értsék emberek, lovak,
kik már támasztják a holnapot,
s még viselik a jelen időt.
