Lear király – a Békéscsabai Jókai Színház előadása, Thália Színház, szeptember 10.– Farkas Anita írása a Magyar Demokrata című hetilapban.
Ez a szerepek szerepe – mondta Kovács Frigyes a Lear királyról. És hogy a Jászai-díjas színész-rendező micsoda telitalálat volt e Shakespeare-mű címszerepére, mi sem bizonyítja jobban, mint az a szívből jövő taps, amivel a budapesti közönség a békéscsabai teátrum bemutatóját fogadta. Aminek nem a külsőségeiben is újszerű színrevitel az oka – a szereplők öltönyben és kommandós ruhában járkálnak, gépfegyverek berregnek, ütős zenei betétek jelzik a színváltozásokat, miközben szinte borzongunk az óriási vetítővászon festette viharban megtébolyodó király láttán -, sokkal inkább a hihetetlenül erős színészi alakítások. A technika erős kiegészítő elem ugyan, de nem válik öncélú hókuszpókusszá: az angol Chris Rolls rendezte előadás a jogosan bűnhődő apák pokoljárása mellett elsősorban a hatalom mechanizmusáról és a pénz mindent szétrohasztó uralmáról beszél. Amelyben minden szempontból partnere a remek szereplőgárda, élén a megrázóan zseniális Kovács Frigyessel – a vihar alatt szinte megáll velünk az idő -, Dobó Kata (Regan) és férje (Tege Antal) kegyetlenségben tobzódó „haláltánca” pedig a legprofibb hollywoodi filmjeleneteket is megszégyenítve tárja elénk az emberiség rosszabbik arcát.
Farkas Anita