fbpx Mrożek Tangója október végén | Békéscsabai Jókai Színház
  2016. június 08., szerda      08:25

Jelenlegi hely



Mrożek Tangója október végén


A Jókai Színházban nem újdonság, hogy az évad végéhez közeledve - a békéscsabai és a szarvasi nyári játékok küszöbén, fesztiválszereplések közepette - már az őszi bemutatókra készülődik a társulat. A Macskajáték első olvasópróbáját még áprilisban tartották, június 7-én pedig Sławomir Mrożek Tangójáról és az abszurd dráma műfajáról adott tájékoztatást a szereplőknek és a sajtónak Csiszár Imre Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, az előadás rendezője.   (Niedzielsky Katalin tudósítása)

A Tévedések vígjátéka és a Jóccakát, anya után Mrożek Tangója Csiszár Imre harmadik rendezése másfél év alatt Békéscsabán. A tulajdonképpeni próbafolyamat a színészek számára majd csak szeptember 27-én kezdődik el az október 28-ai premierhez. A tervek szerint a bérletesek 38-40 előadást kapnak, decemberben végig játsszák a darabot, és a következő év tavaszán folytatják. Mindezt dr. Szabó Károlyné művészeti titkár mondta el, miután Seregi Zoltán igazgató nevében is köszöntötte az első olvasópróba résztvevőit.

Csiszár Imre szeret előre dolgozni, a tavaly szeptemberi Shakespeare-bemutatóra is előző év áprilisától próbált a társulattal, így nem meglepő, hogy az őszi előadásra már most is nyár elején kiosztotta a szerepeket. Hagyomány az is, hogy minden darabot izgalmas irodalom- és színháztörténeti bevezetővel indít útjára, így volt ez alkalommal is, amikor elmondta többek között, miért éppen a Tangót tűzik műsorra itt és most, mi közünk lehet nekünk, mai nézőknek a lengyel író művéhez.

-   A legnagyobbak - Shakespeare, Moliére, Gogol - mindig, minden korban aktuálisak, bármikor elővehetjük a műveiket, a klasszikusok lényege, hogy mondandójuk, üzenetük sosem avul el. S ma már idesorolhatjuk az abszurd színház képviselőit, a lengyel Mrożek műveit is –kezdte a beavatást a rendező. Majd arról szólt, hogy Sławomir Mrożek újságíróként indult, utána humoreszkeket, szatirikus elbeszéléseket írt, később fordult a drámához, egy-, aztán háromfelvonásos darabokat alkotott. Örkényhez hasonlóan felfedezte az abszurd, a groteszk műfajában a karikatúra lehetőségét.

A Tangó 1964-ben született, és a rendező úgy fogalmazott: nemcsak lengyel, hanem kelet-európai jelentőségű műről van szó. Mint kiemelte, az abszurd műfaja Nyugaton a darab keletkezése idején már javában „tombolt”, Beckett, Ionescu, Arnold Wesker, Harold Pinter művei népszerűek voltak, de nálunk nem ismerték a műfajt, itt még a szocialista realizmus volt irányadó, a szocializmust építettük.

-   Mintha csak látnok lett volna a szerző, úgy megírta előre a mai mindennapjainkat, nyilván megérezte, mi fog történni. Látszólag családregény a Tangó, de a három generáció sorsán keresztül, akik körül megfordult a világ, a 20. század kelet-európai történelme bontakozik ki.

A szereplőkről kiderült, hogy a történelmi aranykort a nagymama és öccse, Eugenia és Eugeniusz élte meg, a 30-40-50-60-as éveket a szülők, ők a darabban a forradalom gyermekei, akik mindenáron újítani akartak, állandó hevületben égtek, de lelkesedésük eredménytelen maradt. A fiatalok különbözőek: Alát az apátia jellemzi, Artúr pedig úgy érzi, neki teremtenie kell valami újat, küldetése Hamletéhez hasonlít. Mint hallhattuk, a Tangóban vannak szövegek, átérzések Hamlethez, illetve a görög drámához. Artúr keresi az értéket, kutatja, hogyan tegye rendbe a családját, eszméket keres, szeretné visszaállítani az aranykort, a régi rendet a „kizökkent” világ helyett. De nem tudja, hogy terve megvalósításához hatalomra, harcra vagy valami másra van-e szüksége.

-   Az abszurd drámát úgy kell színpadra állítani, hogy semmiféle becsempészett realizmus ne tegye tönkre, meg kell őrizni az abszurd lényegét, nagyon erős figurák kellenek, még hozzá nem csak maszkban, jelmezben. Fontos, hogy az abszurd a karakterekben érvényesüljön, ezért erős karaktereket kell létrehozni – hangsúlyozta Csiszár Imre.

A rendező arról is beszélt, hogy a szöveg nehéz, nyáron olvasgatni kell, azért kérte a korai találkozást, hogy a színészek mielőbb ismerkedjenek a művel. A fordítást zseniálisnak tartja, Kerényi Grácia érdeme, hogy a bonyolult szöveget a színpadon el lehet mondani.

A 20. század lomjait, „a történelem hordalékait” idéző

díszlet és a jelmez ősszel készül. Csiszár Imre hangsúlyozta: a Tangó komédia, minden részletét ki kell elemezni, de a végén a poénoknak, helyenként az alpári humornak kell hatni.

-   Mint minden darabnak, ennek is van politikai éle. A visszaforgatott történelem - amikor össze-visszaugrálnak a szereplők - degenerált figurákat szül, és számunkra az a kérdés, hogy mindebben a drámát megtudjuk-e mutatni, vagy sem.

A mindössze hétszereplős előadásban Kovács Editet, Mészáros Mihályt, Bartus Gyulát (Jászai-díjas), Fehér Tímeát, Gulyás Attilát, Liszi Melindát és Katkó Ferencet látja majd a közönség. A díszletet a rendező, a jelmezeket a Jászai- és Kossuth-díjas Szakács Györgyi tervezi.

Niedzielsky Katalin


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg



mto2.png

korlatoknelkul.jpg

 

 

POZSGAI ZSOLT  „Szellemúrnő” című színdarabjának bemutatása Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2021. november
 

Keresés

Keresés űrlap