Hatalmas nemzeti színű zászló, piros-fehér-zöld színekben pompázó épület fogadta az 1848/49-es szabadságharc „eposzának”, Jókai Mór A kőszívű ember fiainak bemutatójára érkező közönséget. A Seregi Zoltán rendezésében színpadra állított előadás történelmünk egy dicső korszakára emlékezve egyszerre tisztelegés a múlt előtt és útmutatás a jelen nemzedékének; történelmi tabló és tanulságos tanmese.
A nagy mesélő, a hihetetlen képzelőerővel megáldott prózaíró regényének színpadi változatát mutatta be november 30-án a Jókai Színház. Jókai Mór a magyar romantika meghatározó alakja. Művei, melyek a mai napig az egyik legkedveltebb szerzővé teszik, teremtették meg hazánkban a széles olvasóközönséget. Forradalmár, aki a szabadságharc bukása után sem tagadta meg ’48 szellemiségét, számos alkotásában bukkannak fel a forradalom eszméi, a szabadságharc eseményei. Egyik legismertebb műve, A kőszívű ember fiai változatos, váratlan fordulatokkal tarkított regény, amelyet szintén átitat a hazaszeretet és a szabadság utáni vágy.
„ «Ne bántsátok a legendákat. Csak azokat tudjuk bizonyosan.» – mondja Ady. A kőszívű ember fiai a nemzeti legendárium része, melynek időről időre szerepelnie kell a színházak repertoárján is. Azokat a ma romantikusnak tartott értékeket, mint a becsületesség, tisztesség, hit, hazaszeretet, család, vissza kell emelnünk méltó helyükre. A előadás középpontjában Baradlayné küzdelme áll császárhű férje végakaratával szemben. Zaklatott kor, szenvedélyes érzelmek, amelyek mind-mind erős hitre épülnek. A hit a hazában, a császárban, a szülőben, a szerelemben – ez a fő mozgatórugója a darabnak.” – fogalmaz Seregi Zoltán rendező.
Az előadás érdekessége, hogy maga a zeneszerző is színpadra lép: Tolcsvay Béla a „nemzet lelkiismereteként” kíséri végig az eseményeket, szövi át dalaival a történetet akár a múlt krónikása vagy a jelen tanítómestere.
A mozgalmas, fordulatos, filmszerű történetet Fekete Péter izgalmas díszletelemekből álló játéktere segíti. A pergő, rövid jelenetek helyszínei olykor pillanatok alatt változnak át a Baradlayak patinás ősi kúriájából a fényűző bécsi Plankenhorst-palotává, Haynau szobájává vagy menedéket nyújtó templommá. Vesztergombi Anikó korhű jelmezi hűen tükrözik egy zaklatott kor szélsőségességét: a fényűző bécsi divattól a huszárok zsinóros dolmányán át egy összetört nemzet gyászruháiig.
Fotó: Nyári A. és Ignácz Bence/A-Team