A színházak számára a nyár a háttérmunkák elvégzésének és a pihenésnek időszaka. A Jókai Színház munkatársai és művészei az elmúlt héten 1000 kilométert utaztak, három helyszínen, öt előadást hoztak létre. Úgy tűnhet, művészeink az aktív pihenést választották, de valójában a szabadkígyósi Wenckheim kastélynál rendezett Békés megyei Ízutazással egy időben a társulat Orfűre is ellátogatott Edith és Marlene előadásunkkal.
Mozgalmas hét áll munkatársaink mögött, ezt leszögezhetjük. Békés megye egy új kezdeményezéssel állt elő. A nagy sikerű helyi gasztronómiai fesztiválok sorába egy olyan eseményt álmodtak meg a szervezők, amely a békés megyei ízeket egy keretbe foglalva, egy helyszínen mutatja be az érdeklődőknek, mégpedig egy kastélykertben.
Az első Ízutazás jól sikerült, és ebben a Jókai Színház művészeinek is vannak érdemei, hiszen a fesztivál mind a négy napján megleptük a közönséget valami specialitással. A fesztivál első – szakmai – napján a Lüzisztraté című előadásunkból láthatott, még inkább hallhatott keresztmetszetet a válogatott (és szakácsválogatott) közönség.
A produkció természetesen színházunk hagyományaihoz méltó módon élőzenével állt színpadra, Gulyás Levente és a Song-Song zenekar kísérte a pajzán ókori komédiát.
A rákövetkező napon, július 2-án, a kastély tornatermét lakta be a stáb. Az ódon hangulatú tornaterem kitűnően keretezte Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című színpadi játékát, az egyébként egy öltözőt formázó díszletet és a természetesen színművészeink; Bartus Gyula, Csomós Lajos, és Gulyás Attila sziporkázó játékát.
Az előadás sikerére jellemző, hogy az ülőhelyek elfogytával sem csökkent a nézők lelkesedése és kíváncsisága. A zsúfolásig telt helyszínen, állva is végignézték a darabot a színházi drukkerek, a végén szűnni nem akaró tapssal jutalmazva a művészeinket.
A fesztivál harmadik napján újra színpadra költözött a Jókai Színház. Farkas Ferenc, Csínom Palkó című daljátékának zenei keresztmetszetét játszotta-énekelte társulatunk, a nézők nagy örömére. A műsort konferáló és egyben a narrátori szerepet is vállaló Józsa Mihály még a nyitókép előtt megszondázta a nézőközönséget és számunkra is meglepő módon (a Lüzisztratéhoz hasonlóan) a jelenlévő több száz fős tömeg túlnyomó többsége évközben már látta előadásunkat, kőszínházunkban. A nézők így már érthetően jókedvűen énekelték a Csínom Palkó – Csínom Jankó dalt, vagy éppen a Tyukodi nótát színészeinkkel, de ez a nap itt még korántsem ért véget művészeink számára.
Ha már Tyukodi pajtásnál járunk, a strázsamestert alakító Tege Antal, már, mint az Edith és Marlene rendezője jött le a színpadról és azonmód indulhatott Békésből Baranyába, hiszen alig háromszáz kilométerrel arrébb – Orfűn – hajnali kettőkor már a következő napi előadáshoz kellett színpadot építeni- bevilágítani. Így csapataink kettéváltak, és amíg Pécs mellett a közönség stúdiódarabunkat élvezte Tarsoly Krisztával és Kara Tündével a főszerepben, addig ugyanazon szombat este a szabadkígyósi kastélynál színházi „önök kérték” műsorral szórakoztattuk a szép számú közönséget.
Történetünk itt véget is érhetne, ha Orfűn nem érte volna azonnal két újabb Edith és Marlene előadásra szóló felkérés a csapatot, de az erről szóló híradásokkal már tényleg később jelentkezünk, végül is nyár van – a pihenés és regenerálódás időszaka.
Fotók: Ízutazás fesztivál – Fuchs Mariann, Orfű – Czitor Attila
