A Csárdáskirálynőben Fodor Zsókának olyan zajos a sikere, hogy az Pestre is felhallatszik. Oszvald Marika zuhogó esőben, ködben kerekedett fel, hogy 200 kilométerre az otthonától megnézze az ország és a Barátok közt Magdi anyusát, s még az sem állíthatta meg, hogy indulás előtt bezárta a slusszkulcsát a csomagtartóba.
– A sárga angyal mentett meg – meséli Marika. – Ha késve is, de elindultam. A világért se maradtam volna le az előadásról. Őrület volt.
A darab elkezdődött a Jókai Színházban, de Fodor Zsókának még volt néhány perce a színpadra lépés előtt, ezért az ablakból leste, mikor érkezik végre Marika.
– Lenézek az udvarra, látom ám, hogy Marika az igazgató meg a főrendező közt, a csomagtartóból öltözik át! – kacag Zsóka. – Nem is ő lenne! Önző dög vagyok, mert rögtön arra gondoltam, milyen jó, hogy felér a páholyba, mire színpadra lépek.
Marika még mindig lelkes attól, milyen szeretettel fogadták. Lenyűgözték a jelmezek, meg az ötletes díszlet is.
– Száz éve ismerem a darabot, de még mindig új élményt nyújt – mondja Marika. – Zsóka nagyon tetszett, annyira dekoratív volt, igazán elbűvölő.
Zsóka lubickol a szerepben, és olyan sikere van, hogy bérleten kívüli előadásokkal tudja a színház az igéyeket kielégíteni.
– A tapsnál meghajoltam a páholy felé, hogy mindenki lássa, itt van az operett királynője! – meséli csillogó szemmel Zsóka. – Mert Marika az! És eljött, zuhogó esőben. Előadás után lejött a klubba beszélgetni, és mi rimánkodtunk neki, hogy aludjon itt. Ígértünk neki pizsamát, fogkefét, a rendező, Seregi Zoli még a lakását is felajánlotta, de ő úgy döntött, hazamegy. Éjfélkor kikísértük, és a lelkére kötöttük, jelezze, ha megérkezett. Negyed háromkor jött az SMS, hogy minden rendben.
Forrás: Blikk
Fotó: Junior