Bak – A Zalai Nyári Színházak Kht. és a békéscsabai Jókai Színház közös produkciójaként mutatták be a minap a baki faluházban Zalán Tibor Midőn halni készül című, Janus Pannoniust megidéző drámáját.
Nem tudom, színházat avat-e egy ősbemutató, mely térben-időben távoli kapcsolatokat ível át. Ízig-vérig mai szerző látogat a XV. századba, hogy a mai generációk számára igencsak elidegenedett, ámde jelentős nagyságunk, Janus Pannonius halálos ágyához invitáljon bennünket. Játszótársai a békéscsabai színészek, zalai rendezővel, helyszínnel.
Mindenesetre a csillagok szerencsés együttállását és a Reneszánsz a mai színház tükrében című kulturális minisztériumi pályázatot egyszerre üdvözölhetjük ebben a megoldásban.
A műfajilag majdnem tiszta monodráma (Bartus Gyula invenciózus alakításában láttuk a halála előtti napokban a költőt) meghökkentő: a faluházi színpadon felvonult a meztelenség, valamint a korabeli és mai, a pajzánon némileg túllövő szavak áradata.
Zalán Tibor darabja és Merő Béla rendezése nem úgy mutatta a tankönyvekben kanonizált költőt, Mátyás király bizalmi emberét, a pécsi püspököt, ahogy feltételeznénk. A jólneveltséget nem kérhettük számon. Helyette érkezett valami izgalmas. A hús-vér alak, aki elesettségében, betegségében is férfi maradt. (Ismeretes, Janus szerelmi lírában sem volt utolsó, itt a Disznójátékok ciklusból kaptunk válogatást.) Sokáig kiadatlan epigrammái malacsága még a mai olvasót is megdöbbenti – olvasható a darab minapi elemzésében.
Janus halálos ágyához víziók képében odasereglik életének számos, fontos, meghatározó szereplője. Nagy számvetések között vergődik hősünk, már nem érdemes kevesebbre törekedni, mint a teljes igazságra. Bejárjuk a költő életének helyszíneit – ebből a szempontból alapos és korrekt a szövegkönyv. Itália, Ferrara, a fiatalság színtere, majd Pécs és a királyi udvar, sokféle megalkuvások, kínok, összeesküvések terepe.
Itt teljesedik ki Mátyás (Tege Antal) és Janus vitája is: meddig és hogyan köti a hála őt a királyához. Mostanra már csak a kétely maradt, vajon mindennek így kellett történnie?
Mátyás amúgy méltó ellenfél, a szöveget kettejük találkozása a legaprólékosabban megszerkesztett vitadrámák magasába emeli. A király ugyan impulzivitásban nem nő fel Janushoz, a dialógusok rendre a költő javára billennek, mégis ő áll közelebb a valóhoz, már csak azért is, mert ő adatolja a korszakot, Janus Pannonius életét, Magyarország akkori eseményeit.
Bartus Gyula áldozatosan dolgozott meg a szerepért, igyekezett fogva tartani azok figyelmét is, akik túl naturálisnak érezhették a baki színpadról rájuk áradó szexualitást, s az arra vonatkozó szóhasználatot.
Akadhatnak olyanok is, akik fájlalják, hogy kissé lerántották nagy Janusunkat a piedesztálról. De egészen biztosan ez a most kapott kép áll közelebb a néhai valósághoz.
Zalai Hírlap: 2008. december 04.
Szerző: Arany Horváth Zsuzsa
