fbpx Séta a színházi kulisszák mögött - Fanny magazin | Békéscsabai Jókai Színház
  2018. március 30., péntek      11:42

Jelenlegi hely



Séta a színházi kulisszák mögött - Fanny magazin


A Fanny magazin a színházi háttérszakmák jeles képviselőivel, a Lakatos házaspárral, Mező Évával, Gnandt Jánossal és Bojczán Istvánnal készített interjút. A nézőtéren ülve nem is gondolnánk, hogy egy-egy színpadi produkció megszületése hány ember összehangolt munkáját dicséri. Sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni azokról, akik a színfalak mögött segítik az előadások létrejöttét, pedig nélkülük nem gördülhetne fel esténként a függöny.

Ezért is örültem annak, hogy nemrég bepillanthattam a Békéscsabai Jókai Színház színfalai mögé. Legszívesebben az egész stábot diktafonvégre kaptam volna, hogy megtudjam, mi mindennel foglalkozik a díszlet- és a jelmeztervező, az ügyelő, a kellékes, a súgó, a színpadmester, és még sorolhatnám... Ez persze kivitelezhetetlen lett volna néhány óra leforgása alatt, de azért így is sikerült megismernem néhány kulisszatitkot. Ráadásul csupa Magyar Teátrum Díjassal beszélgethettem: a Magyar Teátrumi Társaság által 2010-ben alapított díj a szakmájukat kiemelkedően magas szinten művelő háttérdolgozók munkáját hivatott elismerni.

„Ez a béke szigete”

A színház fodrásztára évtizedek óta a Lakatos házaspár birodalma. Lakatos Károlyné Vera több mint hatvan éve dolgozik színházi fodrászként: tizenöt évesen, tanulóként került ide. A férje, Károly, ötven éve fodrász, smink- és maszkmester. A katonaság előtt Budapesten volt fodrásztanuló, az Operaházban sajátította el a szakma fortélyait. 1966-ban innen szerződött Békéscsabára, rögtön fodrásztárvezetőnek. A két fiatalt a színház műhelyében sodorta egymás mellé a sors.

– A színészek szeretnek bejönni ide, és nálunk időzni: számukra ez a béke szigete – meséli Vera, miközben körbevezet a hangulatos kincsestárban.

Színházi fodrászként az egyik fő tevékenysége a hajfeldolgozás: parókákat éppúgy készít, mint különleges bajuszokat vagy körszakállakat.

– A parókákhoz a különféle valódi hajakat szálanként fűzzük fel speciális, vékony tűkkel a fejformákra kifeszített parókaalapra. Ez a úgynevezett knipfelés – avat be a részletekbe. – Rendkívül aprólékos, időigényes, nagy figyelmet és türelmet igénylő munka. Manapság nagyon kevesen vállalják.

„Nem szalagmunkát végzünk”

Károly a társulat egyik színészének gipszarcát a kezében tartva igyekszik minél szemléletesebben elmagyarázni a maszkkészítés lépéseit.

– A mi mesterségünkben az az egyik legcsodálatosabb, hogy nem szalagmunkát végzünk – jegyzi meg. – Minden színdarab és szerep más: nincs két egyforma maszk, bajusz, szakáll. Ebben a szakmában kedvünkre kamatoztathatjuk a kézügyességünket és a kreativitásunkat.

A házaspár három gyermeke közül egyik sem lépett a szülők nyomdokaiba.

– A színházi dolgozók gyerekei általában nem szeretik a színházat, mert úgy érzik, hogy az elveszi tőlük a szüleiket – vélekedik Károly. – Tény, hogy mi is sokkal több időt töltöttünk, töltünk itt, mint az otthonunkban. Ugyanakkor nagy ajándék a sorstól, hogy mindketten azzal foglalkozhatunk, amiben a legtöbb örömünket leljük, és hogy kölcsönösen segítjük, motiváljuk egymást.

„Bizalmi pozíció az enyém”

Jelmeztárvezetőként és öltöztetőként felettébb színes, pörgős és felelősségteljes munkát mondhat magáénak Mező Éva.

– Miután részletesen megbeszélem a jelmeztervezővel, hogy mik az elképzelései, kezdődhet a jelmezek összeválogatása – veszi sorra a legfontosabb teendőket. – Ha a jelmezraktárban nem találunk megfelelő öltözetet, akkor a varroda vezetője beszerzi a szükséges anyagokat, és a varrodában megvarrják a megálmodott ruhákat.

Ami pedig az öltöztetést illeti...

– Egy idő után kívülről fújjuk, hogy az adott előadásnál mit kell bekészítenünk a színészeknek az öltözőbe. Mára pontosan tudom, mik a művészek kívánságai, mániái – teszi hozzá Éva, akinek olykor vészhelyzeteket is meg kell oldania.

– Amikor előadás közben szétmegy egy cipzár, leszakad egy gomb vagy kifeslik a nadrág feneke, pillanatok alatt orvosolnom kell a problémát vaksötétben, a takarásban – említ egy kulisszatitkot. – Egy új darabnál a jelmezes próbák alkalmával derül ki, hogy van-e benne gyorsöltözés. Olyankor le kell mennem a színpadhoz, hogy segítsek a színésznek, akinek talán csak egyetlen perce van az átöltözésre. Szeretek a művészekkel bánni, foglalkozni, és ha igénylik, szívesen lelkizem is velük. 1986 óta dolgozom a színháznál, és nagyon élvezem a munkámat. Öltöztetőként afféle bizalmi pozíció az enyém.

„Így lesz egy deszkafalból szobabelső”

A békéscsabai teátrum egyik különlegessége, hogy a festőműterem a színház épületén belül, a legfelső szinten található. A hatalmas hodályban péntek délután is javában zajlik a munka: érkezésünkkor a szakemberek éppen egy mutatós kerítést festenek hófehérre.

– Ez a díszlet a Hajnalban, délben, este című romantikus vígjátékhoz készül – magyarázza Gnandt János festőtárvezető. – A munkánk során nagyon sokféle tevékenységet végzünk: többek között szobafestő és mázoló feladatokat látunk el, de tudnunk kell rajzolni, festeni és faragni is. Miután a rendezővel egyetértésben elkészülnek a díszlettervek, majd a műhelyrajzok, elindul a gyártás az asztalos- és a lakatosműhelyben. Ezután a nyers díszlet felkerül a festőterembe, és mi keltjük életre a díszletelemeket. Így lesz egy deszkafalból szobabelső, kő- vagy téglafal. Többé-kevésbé nálunk készülnek el a díszletet öltöztető drapériák, függönyök is. Fantasztikus szakma a miénk: nem lehet megunni! – mondja ragyogó tekintettel. – Idestova negyven éve csinálom, nagyjából 350-400 díszlet megszületésében segítettem, és úgy érzem, most már kezdek belejönni. (Nevet.)

„Sokrétű a munkám”

A színház épületét senki sem ismeri jobban Bojczán Istvánnál: a pincétől a tetőig minden helyiség, raktár tartalmát betéve tudja. Negyvennégy éve díszítőként kezdte, de ha kellett, statisztának is beállt. Később színpadmester lett, jó pár éve pedig műszaki csoportvezetőként tevékenykedik.

– Igazán sokrétű a munkám – újságolja. – Egyrészt én irányítom a színházi előadások és rendezvények műszaki, technikai kiszolgálását, másrészt én felelek a repertoáron kívüli produkciók és rendezvények műszaki megvalósításáért is, a nézőtér berendezésétől kezdve egészen a színpadkép kialakításáig – említ néhányat a legfőbb feladatai közül. – Emellett a színházi háttérszakmákat oktató Színitanházunkban tartok gyakorlati órákat: bemutatom a hallgatóknak színházunk műszaki berendezéseit, azok használatát és az évtizedek során bevált szakmai fogásokat.

Jön az utánpótlás!

A békéscsabai Színitanházban – a negyed évszázada elindított színész és táncos képzés mellett – államilag támogatott OKJ-s képzés keretében különféle színházi háttérszakmák is tanulhatók. A nagy múltú oktatási intézményben színháztechnikus-szcenikusokat, divat- és stílustervezőket, artistákat, valamint közművelődési és közönségkapcsolati szakembereket is képeznek. A Színitanház különlegessége, hogy a Békéscsabai Jókai Színház és az iskola szoros együttműködésének köszönhetően a diákok szakmai gyakorlatukat a teátrum előadásaiban szerezhetik meg.

Szűcs Anikó 

Fanny magazin


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg



mto2.png

korlatoknelkul.jpg

 

 

POZSGAI ZSOLT  „Szellemúrnő” című színdarabjának bemutatása Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2022. január
 

Keresés

Keresés űrlap