1587-ben I. Erzsébet tizenkilenc évi fogság után kivégeztette unokatestvérét, Stuart Mária skót királynőt. Ma felháborítónak érezzük ezt, sőt az akkori angol katolikus nemesek is felindultan tiltakoztak ellene, de az adott politikai viszonyokból következően I. Erzsébetnek aligha maradt más választása.
Friedrich Schiller – ahogy a korabeli kritikák fogalmaztak: a német Shakespeare – drámáját több mint négyszáz évvel később írta, azonban még 1800-ban sem volt veszélytelen egy lázadás gondolatával átszőtt dráma bemutatása. Ráadásul, a karakterek jelleméből adódóan a nézők szimpátiáját egyértelműen a pártütők és Mária nyerték el, mivel erkölcsi értelemben az uralkodó hatalom felett állnak. Az akkoriban öt(!) felvonásban játszott „királynő” drámát természetesen valamelyest rövidítve mutatja be a Jókai színház, a darab rendezésére a német drámairodalom egyik specialistája, Szalma Dorotty vállalkozik, a főszerepekben Dobó Katával és Kovács Edittel.
dráma
Fordította: Szalma Dorotty
Erzsébet, Anglia királynője |
Kovács Edit |
Erzsébet II |
Komáromi Anett |
Stuart Mária, Skócia királynője |
Dobó Kata |
Mária II |
Tarsoly Krisztina |
Hanna Kennedy, Mária dajkája |
Bede Fazekas Anna Fehér Tímea |
Amias Paulet, Mária őre |
Bartus Gyula |
Mortimer, az unokaöccse |
Gulyás Attila |
Robert Dudley, Leicester grófja |
Tege Antal |
William Cecil, Burleigh bárója |
Csomós Lajos |
George Talbot, Shrewsbury grófja |
Czitor Attila |
William Davison, államtitkár |
Vadász Gábor |
Aubespine gróf, francia nagykövet |
Nagy Róbert |
A Fairy Queen |
Kálnay Zsófia |
Apródok, testőrök: Gazdóf Dániel szh., Molnár Viktor szh., Szőke Norbert szh.,
Terjék Attila szh.
súgó: Liszi Melinda
ügyelő: Kadelka László
díszlettervező: Mira János
Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet
díszlet-jelmeztervező asszisztens: Török Szabina szh.
Henry Purcell zenéjét átdolgozta: Gulyás Levente
Koreográfus: Topolánszky Tamás
Rendezőasszisztens:
Kiss Kata
Rendező:
Szalma Dorotty
Bemutató: 2011. január 14.