Őszi égzengésben tartották az adventi bemutató olvasópróbáját a Békéscsabai Jókai Színház művészei október 15-én délelőtt a Jókai Szalonban. Sütő András Advent a Hargitán című gyönyörű drámájából az előadást Rubold Ödön rendezi. A Jászai-díjas színművész már korábban is többször hangsúlyozta, hogy a nagyszerű író és ez a darabja egyaránt szívügye. Azt reméli, hogy kollégáival együtt sikerül olyan produkciót létrehoznia, amely méltó Sütő nagyságához, szellemiségéhez. Niedzielsky Katalin írása
Fekete Péter igazgató, miután köszöntötte az alkotókat és a sajtó képviselőit, a színház szándékát ismertette.
- Az advent ünnep, és mi ezzel az emelkedett színdarabbal szeretnénk ünneplőbe öltöztetni a lelkeket, méltóképp felkészülni, várni a karácsonyt. Ez az első ok, amiért létrehozzuk ezt a produkciót. A második: nem titkoljuk, hogy a stúdiószínházat szeretnénk közelebb vinni a nézőkhöz, mert úgy gondoljuk, még mindig nem fedezték fel eléggé a stúdió adta lehetőségeket, csak egy szűkebb réteg látogatja ezeket az előadásainkat. Ezért döntöttünk úgy, hogy két bemutatót is ebben a környezetben tartunk, az Üvegfigurák és az Advent közül választhat a közönség a felnőttbérletben. A harmadik szempont: az a célunk, hogy nemcsak itt, Békéscsabán játsszuk ezt a darabot, hanem az ország különböző helyszíneire, sőt a határon túlra is elvigyük az előadást. Ezért azt kértem a tervezőktől és a táraktól, hogy utaztatható kellékeket, színpadképet készítsenek.
Rubold Ödön emlékeztetett, hogy Sütő drámája a nyolcvanas évek nagy színházi sikere volt a Nemzetiben, de akkoriban azért nagyon meg kellett harcolni, hiszen sem a szerzőt, sem a darabot áthozni és itthon elfogadtatni nem volt egyszerű. Mint mondta, azóta eltelt 25 év, és a megrendítő drámában költői nyelven megírt társadalmi, emberi gondok – romlás, önfeladás, világgá menekülés – máig megdöbbentően aktuálisak, érvényesek, s nem csak Erdélyben, nem csak a határainkon túl.
- A legtöbb izgalmat most számomra az okozza, hogyan sikerül majd ezt a sok aktualitást, mély tartalmat, amit a mű hordoz, amit a szerző belesűrített, minél jobban felfedezni a próbafolyamat során, és utána megmutatni a közönségnek – mondta a rendező.
A november 29-ei premierig jó másfél hónap áll a színészek rendelkezésére, hogy terveiket, álmaikat megvalósítsák. Bódi Vencel szerepét a Jászai-díjas Szélyes Imre, Árvai Rékát Kara Tünde (szintén Jászai-díjas) játssza, Szőke Pál Zetelaki Dánielt, Czitor Attila a fiát, Gábort kelti életre, Babócsai Réka pedig Bódi lányát, Máriát.
Az évad második stúdiószínházi bemutatójának jelmezeit Kiss Zsuzsanna tervezi. A Kézdivásárhelyről érkező művésztől a rendező azt kérte, hogy ne meseszerű, ne idealizált ruhákat készítsen, nem mesét, nem csak balladát mutatnak be, hanem mai történetet. Rubold Ödön Gulyás Levente tehetségére is számít, hiszen a Sütő által írt „álnépdalt” kell megzenésítenie úgy, hogy az egyszerre legyen népi, erdélyi és modern.
Az elképzelt színpadképet Lenkefi Réka nagyon szép faház makettjével szemléltette. A magát székely lánynak nevező díszlettervező elárulta, úgy érzi, van köze a történethez. Azt mondta: nem konkrét székely világot akarnak ábrázolni, hanem a máról kívánnak szólni egy olyan történettel, ami bárkivel megeshet. A színpadon a ház egyszerre lesz nyitott és akár börtön is, körülötte négy csúcsos gyertya az adventre emlékeztet, és lesznek még fenyőfák, belülről sejtelmes lilás fénnyel megvilágítva.
A rendező szerint a díszlet sokféle asszociációra adhat alkalmat, a jégcsapok, a fenyők leginkább a fenyegetett világ érzését kelthetik a nézőben. Élő fenyőfát használnak, de semmiképp sem szeretne orrfújást, reszketést, hideget a színpadon, havat sem a ház elé, semmilyen naturalista elemet.
Fekete Péter még elmondta, hogy a hagyományoknak megfelelően most is készülnek valamilyen installációval, ami már az utcán, a színház előtt a darabra utal. Négy óriási adventi gyertyát akarnak égetni a szökőkút helyén, amelynek fénye a közelgő ünnepet jelzi.
A sajtó számára nyilvános olvasópróba vendége volt Molnár Adrienn, a Bánffy György Kulturális Szalon vezetője, akinek közreműködéséért – a bemutató létrejöttében – Rubold Ödön már a bevezetőben köszönetet mondott. A 2012. május 7-én mintegy nyolcvan művész, kulturális szervező, újságíró által alapított szervezet képviselője kérdésemre elmondta, hogy céljuk Bánffy György színművész emlékének ápolásán túl a kulturális élet szereplői közötti kapcsolatok, együttműködés előmozdítása, segítése, műsorok szervezése. A minőségi kultúra és a műveltség iránti igény felkeltéséért és fenntartásáért dolgoznak. Ezért nagy örömmel fogadták Rubold Ödön ötletét, hogy szeretné színpadra vinni ezt a darabot, és külön üdvözlik a Jókai Színház szándékát, hogy más városokba és akár a határon túlra is elvigyék a produkciót. Ebben igyekszik elsősorban együttműködni a szalon az alkotókkal, illetve segíteni az előadással kapcsolatos hírverést, népszerűsítést.
- Értékes, minőségi előadások ajánlásával foglalkozunk, népszerűsítjük a színvonalas előadásokat, szervezünk előzetes beszélgetéseket, premier utáni közönségtalálkozókat a színészekkel és sok hasonló programot, hogy az előadások kellő reklámot kapjanak. Programajánló sorozatunkban felhívjuk a figyelmet olyan kulturális rendezvényekre, amelyeket megtekintésre érdemesnek tartunk – mutatta be a szalon tevékenységét Molnár Adrienn.
Fotó: Petró Zsolt
Arról is szólt, hogy nyáron létrehozták a Bánffy Zeneszínházat, újszerű esteket rendeznek, ahol a hagyományos hangversenyektől és színházi előadásoktól eltérően különleges produkciókat kínálnak az érdeklődőknek. Egy-egy zeneszerző életéről tartanak például ismertetést, a komponista zenéjével színesítve, hogy akár a színházi és zenei élményt fokozzák. A Versünnep Alapítvánnyal közösen újraindították a Versünnep Fesztivál elnevezésű versmondó versenyt színművészek számára, amelyre 2014. február 28-áig várják a jelentkezőket. A megmérettetésre az idei évtől csatlakozhatnak iskolák és civil közösségek is.
Niedzielsky Katalin
Fotók: JókaiFilm:Incze László