fbpx Szívügy az akadálymentesítés | Békéscsabai Jókai Színház
  2018. szeptember 17., hétfő      21:56

Jelenlegi hely


Szívügy az akadálymentesítés


A Légy látó, halló! elnevezésű pályázat célja, hogy a fogyatékkal élő, gyengénlátó és hallássérült nézőkhöz is eljuthasson a színház varázsa, az előadások élménye. Az akadálymentesítés a Békéscsabai Jókai Színház szívügye, megvalósításán lelkes csapat dolgozik már több éve eredményesen. Legutóbb, szeptember 14-én délután Alan Jay Lerner – Frederick Loewe: My Fair Lady című musicaljéből tartottak narrált előadást.

A narrátor szó közismert, mesélőt, bemondót, elbeszélőt, esetleg kommentátort jelent, de azt, hogy mi az a narrált előadás, inkább csak az érintettek tudják. A színházak látássérült nézőik számára tartanak narrált előadást, ami azt jelenti, hogy elmondják, közvetítik számukra mindazt, ami egyébként nem hangzik el, és aminek a látványa hozzájuk nem juthat el. A narráció latin eredetű idegen szó, elbeszélést jelent, ebben az esetben a színházi előadás tolmácsolását, az ilyen előadást nevezzük narrált, azaz elmondott előadásnak. Ez a fajta közvetítés óriási segítség a fogyatékkal élők számára. A korlátok, akadályok felszámolásához, áthidalásához szükséges a tolmács, a narrátor, aki az információt eljuttatja a közönséghez.

Az akadálymentesítésben szintén nagy segítség a kulisszajárás, ahol a fogyatékkal élőket a színház munkatársai, művészei végig kalauzolják az épületen, a különböző tárakon, és elmondják, milyen díszletben, jelmezekben játsszák az előadást. Ott megérinthetik a kellékeket, a díszletet, a jelmezeket, és a tapintás által több elképzelésük lesz azok kinézetéről, az érintés, a tapintás, a hang, az atmoszféra hozzájárul a kép kialakításához, a narrált előadás jobb megértéséhez, ahhoz, hogy minél teljesebb képet kapjanak arról, mi történik a színpadon. Kicsit hasonlít ez a narráció a rádiós sport- vagy színházi közvetítésekhez, amikor a riporter láttatja a hallgatóval mindazt, aminek átadására a televíziónál vagy a látók esetében nincsen szükség.

A My Fair Lady története, mondandója és a Légy látó, halló!, akadálymentesítést szolgáló pályázat célja különös egybeesést mutat, hiszen a főszereplő virágáruslány, Eliza Doolittle hibás hangképzése, csiszolatlan artikulációja, helytelen kiejtése is tekinthető egyfajta fogyatéknak. Higgins nyelvészprofesszornak a lány először eszköz, amin tudományát teszteli, csak később döbben rá, hogy emberrel, személyiséggel van dolga, akinek érzelmei vannak, akinek a fejlesztéséért felelős. A musical George Bernard Shaw Pygmalion című drámája alapján íródott, annak előzménye pedig a mitológiai görög szobrász, aki beleszeret az általa megalkotott nőalakba, és kérésére Aphrodité életet lehel a szoborba. Pygmalionnál és Elizánál egyarán az átváltozás lehetősége áll a klasszikus színdarab és a modern feldolgozás középpontjában, ami azt üzeni a nézőnek, hogy igenis van remény, lehetőség a fejlődésre, a tanulásra, a jobb életminőségre. Ugyanakkor az is kicsendül a darabból, hogy a reményt nem szabad feladni, és a változásért mindenkinek magának is tennie kell.

A Békéscsabai Jókai Színház a Nemzeti Kulturális Alaphoz nyújtotta be Légy látó, halló!, a My Fair Lady című előadás akadálymentesített megvalósítását célzó pályázatát, és a Színházművészet Kollégiuma ítélte meg a támogatást. Ebből valósulhatott meg a fogyatékkal élők számára a kommunikációs akadálymentesítés, ami a jelelést és a narrálást foglalja magában. A siketek számára Vörös Zsolt jelnyelvi tolmács közreműködése teszi lehetővé, élvezhetővé az előadást, a vakok és gyengénlátók szeptember közepén Komáromi Anett színművész narrációját hallhatták fülhallgatón keresztül.

Niedzielsky Katalin


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg


 

 
 
                         

 

 

 



mto2.png

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2019. június
 

Keresés

Keresés űrlap