Liszi Melinda színművész és Galambos Hajnalka énekművész vállalkozott arra csütörtökön este, hogy Zalán Tibor József Attila-díjas író, költő, valamint Rázga Áron zongoraművész közreműködésével közös esten népszerűsítse Arany, illetve ismertesse meg Liszt Ferenc balladáit a nagyközönséggel.
Arany János a XIX. század második felének legtekintélyesebb alkotójaként a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Pályájának 1851-1860ig tartó szakaszát a „nagykőrösi évek” megnevezéssel jelöli az irodalomtörténet-írás. E pályaszakaszban a kisepikai műfajként számon tartott ballada került előtérbe. A ballada kedvelt forma volt a romantika korszakában, mert magába foglalta ennek a stílusnak a legfontosabb jegyeit. Egyesíti magában mindhárom műnem sajátosságait. Bemutatja a babonákat, a hiedelemvilágot. Gyakoriak bennük a történelmi témák, a népiesség, az erős lélektaniság. A sejtetés, a szélsőséges képek, a dalszerű megformálás gyakori más romantikus alkotásokban is.
Liszt Ferenc a XIX. századi romantikus zenei élet legsokoldalúbb irányító egyénisége, a kor egyik szellemi vezére, és minden idők legnagyobb zongoraművésze. Művei között kiemelkedő szerepet játszanak balladái, amelyek a romantika tipikus egytételes, kötetlen jellegű zongoradarabjai.
A balladát Frédéric Chopin honosította meg a zenei műfajok sorában. Az ő nyomán Liszt is komponált balladákat. Az elsőt a még zongoravirtuózi karrierjét gyakorló zeneszerző írta, a második azonban már Weimarban, a zongora előadói gyakorlatot tulajdonképpen már feladó, letelepedett Liszt írta. Ekkoriban komponálta híres, akkoriban meg nem értett h-moll szonátáját is.
Az esten felhangzottak többek között a Tetemre hívás, a Tengerihántás, a Vörös Rébék című Arany balladák Liszi Melinda előadásában, Liszt Ferenc művei közül az O lieb, a Die Loreley című dalok Galambos Hajnalka tolmácsolásában, Rázga Áron pedig zongorajátékával örvendeztette meg a közönséget. Vastaps volt a jutalmuk.