Értékelés és kitekintés a társulati ülésen
Petőfi Sándor Színészdal című költeménye Balázs Csongor tolmácsolásában adta meg az alaphangot, a Himnusz és a Szózat – Galambos Hajnalka énekével és Gulyás Levente zongorakíséretével – pedig a keretet a 2013-14. évadot nyitó társulati üléshez augusztus 27-én este. A Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában megtartott ünnepségen Fekete Péter igazgató köszöntötte a meghívott vendégeket, a fenntartó önkormányzat és a város vezetőit, a művészeket, a teátrum dolgozóit, a bábszínház képviselőit, a sajtó munkatársait, a közönségszervezőket, majd felkérte Kiss Tibor alpolgármestert, hogy nyissa meg a társulati ülést. A méltató szavak után a direktor részletes előadásban értékelte a mozgalmas nyár rendezvényeit és ismertette az új szezon műsortervét. Az est forgatókönyvét Bartus Gyula Jászai-díjas színművész szerkesztette.
Volt már részünk egészen eltérő társulati ülésekben; rendezett a színház műsoros évadnyitót, gálát, vagy az utcán, járókelőkkel, oldott légkörben búcsúztatta a szezont, de tartottak saját körben hivatalosabb értekezletet, beszámolót is. Most úgy döntöttek, meg kell hívni mindenkit, akivel az év során együtt dolgoztak, és az ünnepélyesebb, hagyományosabb formát választották.
– Az ünnepélyesség sosem a külsőségekben rejlik, hanem belülről fakad, a lelkiekben jelenik meg – kezdte beszédét Kiss Tibor alpolgármester, s mindjárt az István, a király kolozsvári sikerét idézte fel. Mint mondta, ott ötvenezer ember mondott köszönetet a társulat tagjainak, itt most a városvezetés nevében fejezi ki elismerését a hatalmas munkáért, elszántságért, amivel ezt a katartikus előadást létrehozták.
Seregi Zoltán igazgató-helyettes, Fekete Péter igazgató, Kiss Tibor alpolgármester,
dr. Marosvölgyi Emese járási hivatalvezető és Czégény Gyula megyei tankerületi igazgató
– Csodálatos évadot valósítottak meg, a nyári szezon még többet nyújtott a közönségnek, mint a korábbi Városházi esték, a főtéren mindig történt valami. Az István, a király előadása volt a Szent István tér legméltóbb felavatása. Békéscsaba 65 ezer lakosából 15 ezer biztosan ott volt és együtt ünnepelt, felejthetetlen élményt, minőséget kapott. Isteni évad volt – fogalmazott az alpolgármester. Tréfásan megjegyezte, hogy azt ugyan nem tudja, hogyan lehet tartósan ilyen fordulatszámon dolgozni… Mindenesetre a lendülethez, a rengeteg jó ötlet megvalósításához további energiát, és sok elégedett nézőt kívánt a színháznak.
– A megújult főtér, a város szívében létező színház új felelősséget ró a társulatra – jelentette ki Fekete Péter. Az épület külső megjelenésére, az arculatra, a városképre is jobban kell figyelni. Ezért már lefestették a nyílászárókat, és a jövőben még nagyobb gonddal készítik a reklámtábláikat. Immár hagyomány, hogy a direktor az évadnyitón értékeli a nyári programokat és megköszöni a társulatnak, hogy nyaralás, pihenés helyett végigdolgozták az elmúlt hónapokat. Így történt most is.
Bartus Gyula a forgatókönyvben rövid beszámolót kért főnökétől, és azt javasolta, hogy inkább a következő évad elképzeléseit kellene hosszabban ecsetelni. A prezentáció azonban igen alaposra, minden részletre kiterjedőre sikerült, és az ilyesmi ritkán megy röviden. Egyébként rendkívüli nyár volt, kimagaslóan sok produkcióval, állandó „nyitva tartással”, nem csoda, hogy az értékelés kifutott az időből. Egyedül Békéscsabán, a Városházi estéken (a főtéren, a városháza udvarán és a TeÁtriumban) több mint harminc előadást látott harmincezer néző, minden este kínáltak kulturális programot. Ehhez tessék még hozzáadni a Szarvasi Vízi Színházat!
A Városházi estéken június 21-étől augusztus 20-áig, a West Side Storytól az István, a királyig sokféle vendégjátékot, színházi előadást nyújtottak hazai és határon túli fellépők, voltak koncertek, irodalmi estek és családi napok. A Szarvasi Vízi Színházban június közepétől három hónapon át kínáltak színházi előadásokat, dalesteket, nagy sikerrel ment a Vers a víz felett sorozat. A Csabai Sörfesztiválra is vittek darabokat, A Frank Sinatra – A HANG szerepelt a IX. Magyar Táncfesztiválon Győrben és a VOLT Fesztiválon Sopronban, de felléptek a Jókai színház művészeti Hegyalján és Tusnádfürdőn is.
– A Városházi estéket 15 éve kezdték el szervezők, hogy színesítsék a nyári kulturális kínálatot, mi most megörököltük, és szeretnénk jól működtetni – mondta Fekete Péter. – De látni kell, hogy közben felépült két másik színtér, az Ibsen Ház és a Csabagyöngye vízi színpada. A kérdés: tud-e ennyi játszóhelyet eltartani, megtölteni programmal ez a város?
Elhangzott, hogy a nyári játékok sokakat megörvendeztetnek, ugyanakkor gyakran kellemetlenséggel, zajjal is járnak. Az előadások előtti építkezések, utána a bontások zavarhatják a közelben lakókat, amire időben fel kell őket készíteni.
Az új évad első premierjét szeptember 27-én tartják, „beviszik” a kőszínházba a nagy sikerrel játszott István, a királyt. A rockoperát Zsuráfszky Zoltán rendezésében, Presits Tamással a címszerepben, felnőtt és ifjúsági bérletben játsszák tovább. Tennessee Williams drámáját, az Üvegfigurákat Seregi Zoltán rendezi, a bemutató október 25-én lesz a stúdiószínházban, felnőttbérletben megy majd. A teátrum 15 ezer nézőjéből csak ezer látogatja a kamara-előadásokat, ezen a számon szeretnének változtatni, s minél több nézőt becsalogatni a nagyszínpadtól eltérő, meghitt környezetbe.
Ulrich Hub Nyolckor a bárkán című művét Koleszár Bazil Péter rendezi, a kisdiák- és mesebérletben műsorra kerülő előadás a tolerancia fontosságára, a másság elfogadására tanítja majd a fiatalokat, premier október 15-én lesz.
Kulcsár Lajos Zserbótangóját november 8-án mutatják be, Seregi Zoltán rendezi, két idős színésznő szomorú sorsáról szól a darab. A szereplők: Fodor Zsóka, Medgyesi Mária és Nagy Erika; az alkotók célja pedig, hogy egy jól utaztatható, népszerűségre számot tartó produkciót hozzanak létre.
Sütő András Advent a Hargitán című drámáját Rubold Ödön színművész rendezi. Mint mondta, a szerző és ez a darab egyaránt szívügye, reméli, hogy sikerül Sütő szellemiségéhez méltó, humorral teli, katartikus előadást létrehozni. Két Jászai-díjas művész, Szélyes Imre és Kara Tünde, valamint Szőke Pál, Czitor Attila és Babócsai Réka játszik az előadásban. Adventre emelkedett hangulatú művet kínál a színház, az előadás felnőttbérletben választható.
Arany Jánosn – Zalán Tibor Toldiját Tege Antal színművész rendezi, Toldi Miklós szerepében Katkó Ferencet, Györgyként Bartus Gyulát (Jászai-díjas) láthatja a közönség. Tege Antal elmondta, hogy két felvonásba szeretnék besűríteni egy fiú férfivé válásának történetét. S nagy örömére szolgál, hogy a narrátor szerepére sikerült megnyerni Tomanek Gábor színművészt, akit már hosszú évek óta szeretne közelebb hozni a színházhoz, és most igent mondott a felkérésre. Karácsony előtt a Toldi jó alkalom lesz a családi színházi kiruccanásra, arra, hogy együtt jöjjenek az előadásra a szülők, nagyszülők a gyerekekkel.
Ha farsang, akkor vígjáték! Februárban Goldoni Chioggiai csetepatéja kerül színre, ami öt színésznő igazi jutalomjátéka.
Bartus Gyuláról köztudott, hogy nem csak(!) játszik, ír is immár 15 éve, és nem csak forgatókönyvet társulati ülésre. Pár éve az ’56-os forradalom ihlette mű szerzőjeként ismertük meg, most a Lovak című alkotása kerül színre. Pontosabban augusztus 10-én Szarvason volt az előbemutatója annak a műnek, amit tíz éve írt. A társulati ülésen azt is megtudtuk, hogy nagy tisztelettel fordul az állatok, különösen a lovak felé, írásában egy fordított világot ábrázol, ahol figurái emberi érzelmeket élnek át.
Bertolt Brecht-Kurt Weill Koldusoperájának jövő áprilisban lesz a bemutatója, a kijevi Színművészeti Egyetem rendezői szakán végző Katkó Ferenc vizsgaelőadásaként. A színművész a társulati ülésen csak annyit árult el, hogy olyan különös világot szeretne felvázolni, ahol állandó az építés és a bontás, ami a folyamatos újrakezdést jelöli.
Szintén áprilisban Weöres Sándor Bóbita című mesejátékát – az Ádámok és Évák Ünnepe mozgalom mintájára –, de most nem középiskolásokkal, hanem kisebb diákokkal szeretnék megvalósítani, ehhez projektvezető tanárokat keresnek. A legtehetségesebb gyerekeket aztán bevonnák egy-egy vers előadásával a későbbi, a színészek által létrehozandó táncos fantáziába.
A porondszínházi bemutató ilyenkor általában még titok, most is; annyit árult el az igazgató, hogy egy roma mesemusicalről egyeztetnek.
Repertoáron tartanak kilenc korábbi előadást, főleg olyanokat, amelyek könnyen utaztathatók: Csörte, Kapj el!, Sóska, sültkrumpli, Mennyország, Monte Cristo grófja, Hippolyt, a lakáj, A kolozsvári bíró, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, Frank Sinatra – A HANG.
Jelentős koprodukció zajlik partnerszínházakkal: Az Aradi Kamaraszínházzal, a szarvasi Cervinus Teátrummal, az ExperiDance-szal és az Újvidéki Színházzal.
Theo Herghelegiu Tündéri című darabja, amelybe főszereplőnek Tege Antalt hívta meg az Aradi Kamaraszínház igazgatója, a korábban itt végzett Tapasztó Ernő, nagy sikert aratott otthon és Szegeden, a Thealter Fesztiválon. A műfaja szerint „minimál szürreál musicalt” újabb megmérettetésekre hívják. Tege Antal beszámolóját zenés videó színesítette.
A Holle anyóhoz Gulyás Levente komponált zenét, Szarvasról november 5-én „érkezik” a darab Békéscsabára, szlovák nyelvű bemutatót is tartanak november 28-án. Szerepet kapott az előadásban többek között Kolti Helga. A művésznő a társulathoz szólva az országos versünnep jelentőségét méltatta és részvételre toborozta a hivatásos művészeket.
A zsúfolt nyár után az ősz is eléggé mozgalmas lesz; szeptember 10-én a Vidéki Színházak Fesztiválján, a fővárosi Thália Színházban mutatkozik be a Lear király. Az előadás meghívást kapott a németországi Zittauba február elsejére. Talán nem egészen véletlenül, hiszen ott, a Gerhart Hauptmann Theater művészeti igazgatója Szalma Dorotty lett, aki számos izgalmas rendezéssel lepte már meg a békéscsabai közönséget.
A Csörtét játsszák október 30-án a Nemzeti Színházban, a Ram Colosseumban pedig egész évadban megy A HANG és a Monte Cristo grófja.
A Jókai színházban folytatódnak a díszbemutatók, továbbra is megrendezik a Magyar Drámaíró Versenyt, az Ádámok és Évák programot, a 24 órás versfolyamot a költészet napján, és lesz Magyar Teátrum Díjátadó Gála, valamint Bárka-est.
Remek kezdeményezés volt és folytatódik a Mindentudás Egyeteme. Októbertől áprilisig kiváló szaktekintélyeket sikerült megnyerni előadónak – hangsúlyozta Kovács Edit színművész, esztéta, a sorozat megálmodója. A filmkészítés rejtelmei, színház és film, irodalom és színház kapcsolata, a határon túli magyar irodalom, a mitológia és a művészet témaköre szerepel a programban. Újdonság, hogy az előadások tematikája kapcsolódik a műsortervhez.
Fekete Péter beszéde végén még arra kérte a művészeket, hogy ha akad szabad kapacitásuk, egy olyan „színházi óhajtó rendszert”, archívumot építsenek fel, amelyből a közönség dalokat, verseket rendelhet kedvencei előadásában. (Már vártam, hogy mivel rukkol még elő az ötletgyáros igazgató! Őszintén szólva, a fantasztikus iramot, feszített programot, állandó készenlétet látva én személy szerint nem ítélem el annyira a művészeket, akik nem rohannak rögtön az új kihívásra… Ugyanakkor el kell ismernem, mert nagyon tudom értékelni, ha egy főnök mindig inspirálja, biztatja munkatársait a szárnyalásra, akár a színházon kívüli, másfajta megmérettetésre, plusz lehetőségekre, kitekintésre, tanulásra, tovább tanulásra, amiből azután hozzáadott érték születhet.)
A színház gazdasági helyzetéről annyit tudtunk meg, hogy nem élnek nagy lábon, de kiegyensúlyozott a működésük, és a tervekre megtalálják a szükséges forrásokat. A nézőszám növelése ezzel együtt kiemelt feladat. S a hagyományoknak megfelelően ez a direktori beszámoló, ez a nap sem múlhatott el meglepő bejelentés nélkül: az Ibsen étterem is a színházhoz tartozik már, tehát vendéglőt is üzemeltetnek, ami nem kifejezetten a megszokott színházi hatás- és feladatkör. Sok sikert, ezen a színpadon is!
Megszólaltak a közönségszervezők is a társulati ülésen. Dr. Janovszky Jánosné, Éva és ikertestvére Kociha Mihályné, Katika „a másik oldal”, a nézők köszönetét tolmácsolták, illetve a jegyeladással, szervezéssel, mozgósítással kapcsolatos értékes tapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal.
Dr. Janovszky Jánosné, Éva és Kociha Mihályné, Katika
Dr. Dóró János üzletember, a Jókai színház korábbi menedzsere is meghívást kapott a társulati ülésre. Elismeréssel szólt a színház produkcióiról, fejlődéséről, különösen a korszerű hangtechnikát emelte ki, de rögtön hozzátette: jó, hogy mindehhez minőség is társul. Bejelentette, hogy alapítványt hozott létre a társulat javára, amely rendszeresen díjat ad át különös színészi teljesítményért, s felajánlotta cége nemzetközi kapcsolatait a teátrum tágabb népszerűsítéséhez. Dóró János ajándékot is hozott, egy-egy szál rózsát kapott minden hölgy. (Függöny.)
Kiss Tibor alpolgármester még az ülés kezdetén pezsgővel lepte meg a társulatot. A koccintásra késő este a színház udvarán kerülhetett sor, ahol Lakatos Károly Magyar Teátrum-díjas maszk- és fodrászmester – ezúttal a kiváló főszakács szerepében – feleségével, Verával ízletes vacsorával várta a társulat tagjait és a meghívott vendégeket.
Niedzielsky Katalin
Fotó: A-team/Nyári Attila