Már az első olvasópróba élmény volt, színvonalas irodalom- és színháztörténeti előadás, beavatás a kulisszatitkokba, a darab születésének rejtelmeibe. De még premier is volt november 15-én délelőtt, a legelső alkalom, hogy egy darab színpadra állításának már az előkészületeibe betekinthet a célközönség. A Békéscsabai Jókai Színház az Evangélikus Gimnázium osztályát hívta meg Arany János – Zalán Tibor Toldijának olvasópróbájára. Niedzielsky Katalin írása
Toldi: értékes előadás már a próbán
Már az első olvasópróba élmény volt, színvonalas irodalom- és színháztörténeti előadás, beavatás a kulisszatitkokba, a darab születésének rejtelmeibe. De még premierként is felfogható ez a november 15-ei délelőtt: a legelső alkalom, hogy egy darab színpadra állításának előkészületeibe betekinthet a célközönség. A Békéscsabai Jókai Színház az Evangélikus Gimnázium osztályát hívta meg Arany János – Zalán Tibor Toldijának olvasópróbájára.
Rendhagyó vagy inkább rendkívüli irodalomórának lehettünk részesei. Szerintem a fiatalok ilyen program után vissza se akartak menni az iskolába. Ez az igényes előadás, izgalmas látogatás egy igazi alkotóműhelyben sok diáknak felkeltheti az érdeklődését a színházba járáshoz, kritikaíráshoz, akár megkönnyítheti a pályaválasztását.
Ezért tehát a helyszín a Vigadó, hogy mindenki elférjen: a társulat, a sajtó és a diákok! Népes alkotógárda munkálkodik nemzeti irodalmunk talán legnagyobb alakja, klasszikus költőnk és a rangos kortárs szerző közös produkciójának bemutatóján. A Toldi alcíme Szín-játék, rendezője Tege Antal, premier december 17-én. Egy hónap áll a művészek rendelkezésére, hogy a nagy műhez hozzáadják saját értékeiket, tudásukat, tehetségüket, személyiségüket, hogy maradandót alkossanak.
Hagyomány már, hogy minden bemutató valamilyen különleges célt szolgál, most egy „csapatösszetartó, családokat megmozgató, évzáró produkcióra” gondoltak – fogalmazott bevezetőjében Fekete Péter igazgató. S mivel a Toldi az iskolai tananyaghoz illeszkedik, elsősorban a diákokat kívánják megszólítani, elsőként tehát az érintetteket köszöntötte a direktor.
- Ilyen még nem volt! Egy osztálynyi érdeklődő csapatnak nyitjuk most meg a kulisszákat, hogy megismerjék a munkánkat. Civilek még soha nem láttak így be az egész próbafolyamatba – mondta Fekete Péter, majd a fiatalokhoz fordulva folytatta: Gyertek, jöhettek, nézhettek próbákat! De nem adjuk ingyen, cserébe azt kérjük, hogy a látottakról, az élményekről informáljátok társaitokat, családotokat, írjatok mindenkinek a facebookon!
A diákok után rögtön Tomanek Gábor színművészt köszöntötte megkülönböztetett szeretettel, örömmel a direktor. Mint mondta, a Narrátor szerepére felkért művészt régen nem láttuk a színpadon, reméljük, személyisége, munkássága ismét az egész színházra és a közönségre hatással lesz.
Zalán Tibor József Attila-díjas költőt üdvözölve Fekete Péter kiemelte: elvárás az irodalomtól, a színháztól, hogy szülessenek új művek, olyan alkotások, amelyek maradandó értékeket közvetítenek. S biztosak abban, hogy az Arany Toldijából készült darab ilyen, örökre bevésődik, ott marad az irodalomban. Majd Gulyás Levente zenei munkatársat, Dávid Zsuzsa rendezőt (akitől fesztiválokra jutáshoz vár segítséget) és a szereplőket, a tárak vezetőit köszöntötte és mutatta be az igazgató. Koreográfus Born Gergely, világítás-tervező Borbély Ferenc.
Tege Antal elmondta, hogy tavaly, az Ádámok és Évák szervezésekor merült fel a bemutató gondolata; a Toldi 12 éneke is alkalmas lenne arra, hogy kiosszák az iskoláknak. A rendezőt személyes kötődés is fűzi a műhez, hiszen Nagykőrösön született, ahol Arany János tanított, s ugyanabba az iskolába járt, ahová Zalán Tibor is.
- Nagy formátumú, magas embereket szeretnénk színpadra állítani, Toldi Miklóst Katkó Ferenc, Lajos királyt Presits Tamás testesíti meg, mindketten magasak. De Cseh vitézként Orbán Dénest még gólyalábra is állítjuk – sorolta a rendező. Toldi Györgyöt a Jászai-díjas Bartus Gyula játssza, az Anyát Nagy Erika, Bencét Vadász Gábor, Laczfit Nagy Róbert. A Valaki 1, 2, 3, 4 főszerep, a pingvinek adják (Fehér Tímea, Komáromi Anett, Szabó Lajos) és Liszi Melinda.
A tanulók lehetőséget kapnak, hogy négy-öt alkalommal látogassanak a színházba, az első olvasópróba után pár héttel már jelmezben játszanak a színészek, december 16-án csak ez az osztály láthatja a premiert. A diákok mindig kapnak konkrét feladatot, hogy miről kell írniuk; most arról, hogy Nagy Lajos korában milyen ruhákat viseltek az emberek.
A Debreczeni Hírlap 1899. január 3-ai számának kritikájából megtudhattuk, a XIX. században is gondoltak a diákközönség bevonására, illetve a magyar tanárnak már akkor is feladata volt, hogy elvigye a gyerekeket színházba, s akkoriban is használtak pirotechnikát a színpadon. Toldi koráról, méreteiről, szokásairól a nagyszalontai levéltár és a Csonka torony mesél, de éppen most jelent meg a Toldi szótár, amit forgathatnak, ha felmerül régi szó, ami értelmezésre szorul. Tege Antal elárulta azt is, hogy Zalán Tibor írásába azonnal beleszeretett.
A trilógia túl sok, a Toldi talán kevés egy színpadi változathoz. Arany János mesél, nem történik semmi, a színpadi játékhoz viszont konfliktusok kellenek. Senki nem hitte el, hogy a műből színdarab születhet – emlékeztette az előzményekre Zalán Tibor a hallgatóságot. A kétségek ellenére úgy vélte, „nem Isten kísértése hozzányúlni Aranyhoz”, átírni a klasszikus művet. A narrátor helyét megtalálni sem volt egyszerű. A költő megjegyezte: reméli, a darab lesz annyira jó, hogy majd nem tudni, melyik részt írta Arany, melyiket ő. A szövegkönyvből mindenesetre kiderül, hiszen dőlt betűvel jelennek meg Arany szavai, állóval sajátjai. A nyelvről azt mondta, „erős”, minden szereplő beszédét tartalmazza.
- A Toldinak sok üzenete van a mához – emelte ki Zalán Tibor. Ha ezekből csak az az egyetlen egy jön át, hogy boldogulni kizárólag tisztességgel érdemes – ami eléggé hihetetlennek tűnik a mai világban -, a munkánk már nem volt hiába. Olyan verziót igyekeztünk létrehozni, amely minden korosztálynak valódi élményt nyújt.
Hogyan válik a fiú férfivá? Ennek ábrázolása áll az előadás középpontjában – mondta Tege Antal. Ugyanakkor a történet során kiderül az is, hogy egy férfi egész életében ugyanazt a nőtípust keresi, csak eltérő figurákban. A másik fontos szál a darabban a félelem legyőzése: azt szeretnék az előadással felmutatni, hogyan lehet az álomképekben megjelenő félelemmel szembenézni.
Egyed Zoltán díszlettervező az előadás színpadképének jellemzőit ismertette. Mint mondta, nagyrészt vetítőkkel dolgoznak, akvarelleket festett, ezek adják a hátteret, a környezetet, lágyságuk visszaköszön az öltözetekben is. Kiss Kata a jelmeztervekben abszolút hitelességre törekedett, a 14. század hét színében gondolkodott, ezek a piros, kék, zöld, sárga, barna, fekete, fehér. A középkorban jelent meg a gomb és a csuklya mint kiegészítő, ezeket is felhasználta a szereplők felöltöztetéséhez.
Tege Antal nagyon átfogó, informatív, élvezetes előadást tartott a színészeknek és a hallgatóságnak, komolyan felkészítette kollégáit a játékra, a közönséget a művészi élmény befogadására. Hangsúlyozta, hogy a történethez mai zenét szeretnének, ezzel is segítve a fiatalok számára a jobb megértést. A színpadon egyetlen pillanatra sem lesz csönd, kivéve amikor a Narrátor beszél.
Hogy a diákok a tényleges próbába is betekinthessenek, a szövegkönyvből is hallhattunk részletet a szereplők tolmácsolásában, ami felolvasószínháznak, hangjátéknak sem volt rossz. Publikus mondandóját a rendező színházi hitvallással zárta:
- Valós történelmi személyeket játszani veszélyes. Csak akkor jó, működőképes, elfogadható az előadás, ha az utókor nem a maga véleményét mondja el, hanem az adott kort állítja színpadra hús-vér emberekkel, akiket emberien, hitelesen kell megteremteni.
Aki a Mindentudás Színházi Egyetemének előadássorozatába is beillő prezentáció – olvasópróba, rendkívüli irodalomóra, beavatás, kulisszajárás – részese lehetett, biztos alig várja, hogy olvashassa Arany János – Zalán Tibor Toldiját, láthassa a premiert, az előadásokat advent idején, a karácsonyra hangolódás jegyében.
Niedzielsky Katalin
Fotók: A-Team/Ignácz Bence