2019. március 15., péntek      16:00

Jelenlegi hely

Történelem és romantika


A szabadság, szerelem, hazaszeretet eszméjét magasztaló Mária főhadnagy igazi ünnepi, március 15. emlékéhez illő, lélekemelő nagyoperett. De nemcsak jeles évfordulók köszöntésére érdemes bemutatni az előadást, hanem máskor is, ha az alkalom méltó arra, hogy Huszka Jenő zenéje és Szilágyi László szövege emlékeztessen a nemzeti öntudat, a magyarság legszebb történelmi korszakának fontosságára. (Niedzielsky Katalin kritikája)

A Békéscsabai Jókai Színház közönsége láthatta először március 13-án és 14-én ünnepi előadásként négy teátrum közös produkcióját Seregi Zoltán rendezésében (társrendező Bozsó József). A Budapesti Operett-, a Magyar Zenés és a Veszprémi Petőfi Színházzal készített koprodukció az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulójára készült, és majd több színház is műsorra tűzi.

Huszka Jenő zenéje eleve ünnepélyes és szívhez szóló, de az igaz történeten alapuló mese is az. Kinn forradalom, benn malőr, szerelem, cselszövés. A Bécsben nevelkedő, de magyar érzelmű Máriát hozzá akarják adni egy osztrák arisztokratához. Antónia nénikéje és a bolondos szabó, Zwickli Tóbiás segítségével azonban sikerül az esküvő napján megszöknie. Már menekülés közben, a bécsi kikötőben találkozik Jancsó Bálinttal, és a két fiatal rögtön egymásba szeret. Mária katonaruhában és bátyja nevén, Lebstück Károlyként beáll a seregbe, bátorságáért előléptetik, és Jancsó hadnagy először nem is sejti, kit rejt a mundér. Sok-sok nehézség, bonyodalom után, a kalandos, fordulatokban gazdag történet végén – a műfaj szabályainak megfelelően - minden szerelmespár egymásra talál.

A női-férfi szerep váltogatása, az álruha, a szökés lebonyolítása rengeteg konfliktust, helyzetkomikumot, humort szül, és ahogyan az események sorában, karakterek fejlődésében, a zenében is a katonás, indulós és a lírai, andalító, drámai dallamok váltják egymást. Az egész előadást átszövik a gyönyörű dalok, duettek, a három pár szerelme felváltva bontakozik, bonyolódik a színpadon - fülbe mászó zenével, látványos tánccal, koreográfiával tarkítva.

A forradalmi hevületben izzó külvilág, a kikötői forgatag és a belső szenvedélyeknek teret adó jelenetek tempója egyre gyorsabban sodorja magával a nézőt. A fiatal Mária és Jancsó Bálint találkozása éppen olyan csodálatos, mint amilyen megható az érett korú Antónia és Draskóczy kapcsolata. Poénos ellenpont a vidám, bolondos Zwickli Tóbiás és Panni kergetőzése, perlekedése, kibékülése. Izgalmakban, fordulatokban gazdag a történet, felfokozott hangulat jellemzi minhárom felvonást, egymást követik a szebbnél szebb dalok: Álmodni kell a boldogabb jövőről, Rózsám, viruló kis rózsám, Szabad-e remélnem, hogy egyszer énrám vár?, Nagy árat kér a sors a boldogságért, Én mától kezdve csak terólad álmodom…

Mária főhadnagy szerepében március 13-án Bori Réka bűvölte el a közönséget kedves, fiatalos játékával, gyönyörű hangjával, másnap Lévai Enikő bújt a nemzetőrruhába. Domoszlai Sándor Jancsó Bálint alakjában kitűnően egyesítette a hódítót, a szerelmest, a Máriát óvó, féltő hős katonával, szép hangja uralta a színpadot. Alakításához fűződik a legtöbb drámai fordulat (a lefokozása, Mária előléptetése, szerelem, csalódás, próbatételek).  Antónia szerepében Kalocsai Zsuzsa Jászai díjas, Érdemes művész a nemzetes nagyasszony büszkeségét, tekintélyét, hazaszeretetét, bátor hazafiságát ötvözte Mária pártfogásával, Ádám iránti szerelmével. Igazi primadonnaként vonult a színpadon, emlékezetesen szólaltatta meg Huszka csodálatos duettjeit, a rózsás dalok mellett kiemelkedett a Kell az a kis Trallala. Draskóczyként méltó partnere Virágh József, aki tekintélyt parancsoló fölénnyel, bölcsességgel játszotta szerepét, énekelt szívet melengetően szerelemről és az ősi kardról, miközben atyai megértéssel kezelte a Mária elleni vádakat.

A harmadik pár szerepében Laki Péter és Bodor Szabina nyújtott emlékezetes alakítást, nevettette meg sokszor a közönséget. A strázsamester alakjában Peller Károly, Herbertként Lénárt László erősítette a csapatot. A férfi-nő szerep váltogatása hozza magával a leleplező vagy majdnem lebukós jelenetek sorát. A bálon újra egymásra találnak a szerelmesek, de Krancz doktor túl rámenős, ezért kizavarják, amit megaláztatásként él meg, kódolva a bosszúállás. A gonosz figurába Tomanek Gábor csempészett humort, kiemelve az emberi gyengéket.

A zenét a Budapesti Operettszínház zenekarának előadásában hallottuk, sajnos csak felvételről, fellépett a Magyar Zenés Színház tánckara, a koreográfiát Lénárt Gábor készítette. A látványos, legendás korabeli épületeket és képeskönyveket idéző, romantikus díszletet Libor Katalin, a gyönyörűszép, korhű és előkelő ruhakölteményeket Kemenes Fanni és Vesztergombi Anikó tervezte.

A zene már önmagában elvarázsolja az embert, de a szabadság, szerelem, hazafiasság, hazaszeretet fogalmát, üzenetét is érdemes időnként feleleveníteni. Egy kis történelem, egy kis mese, romantika, a hősök felidézése hasznos, mert felfrissíti az emlékeinket, erősíti a múlthoz, az értékeinkhez való ragaszkodást.

Niedzielsky Katalin

Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg