HÍR6.HU | Ivan Kuzmics, Ivan Kuzmics – milyen ember vagy Te? Agglegény, fontos tanácsosi ranggal, jó adag gyávasággal! Az asszonynép szép kerek formái tetszenek, de a házasság megrémít? Bizony a nősülés nem az a fajta hivatali ügy, amely akták tologatásával letudható. Az bizony teljes embert kíván, s ha már valaki kimondta az „igen"-t, nincs vissza út. Életre szóló, nehéz döntés ez nem csak kérőnek, de a megkértnek is.
Több, mint százhetven éve (1833-ban, Kérők címmel) írta Gogol a darabot, amelyet 1842-ben mutattak be először Szentpéterváron. Az ukrán drámaíró műve, a Békés Megyei Jókai Színház nyitó produkciója a Szomszédolás címmel meghirdetett évadban. A Háztűznéző címmel színpadra vitt művet a kijevi Molody Színház igazgató-főrendezője, Sztaniszlav Anatoljevics Mojszejev rendezte Békéscsabán – üdítően élvezetesen.
A rendezés nem a külsőségekre, hanem a mondanivalóra helyezte a hangsúlyt, ezért meglepően kevés díszlettel sikerült átölelni teret és időt. Néhány szék, egy tükör, és sátorszerűen – hol a térelválasztó fal szerepét, hol a vágyak birodalmát szimbolizálva – a színpad fölött lebegő menyasszonyi ruhák és frakkok adtak játszó teret a színészeknek. Zseniális koncepció. Egy pillanatig sem volt hiányérzete az embernek, miközben minden momentumnál tudta, mikor és hol tart a cselekmény.
Ács Tibor, Tarsoly Krisztina, Hodu József, Bartus Gyula
– egy hajadonra sok kérő (képek)
Ehhez azonban kellettek a jobbnál jobb színészi produkciók is. Ivan Kuzmics Podkoljoszin hivatalnok, udvari tanácsos megformálásában Bartus Gyula igazán nagyot alakított. A végkifejlet ismerete nélkül is érezhető volt, a társadalmi elvárásoknak megfelelés mondatja „végső soron csak meg kell házasodni", de ebből bizony nem lesz semmi. A henyéléshez, a kötöttségek nélküli szabad élethez jobban vonzódik, mint a házassághoz. Bár Fjokla Ivanovna (Fehér Tímea) házasságszerzőnőt megbízta a megfelelő ara megtalálásával, ez inkább csak látszat intézkedés volt, amellyel maga előtt is bizonyítja, tesz azért a fránya menyegzőért. S amikor újabb és újabb okokkal sikerül kihúzni a fejet a hurokból, megjelenik egy igaz barát. Kocskarjov (Tege Antal) rábeszélésének nehéz ellenállni. Talán természetes is, hogy a házasság igája alá vont cimbora egy-két elejtett félmondatot leszámítva arra kapacitálja barátját, vegyen már el valakit. A megfelelő menyasszony kiválasztása nem egyszerű feladat, de amikor Fjokla Ivanovna megemlíti a még hajadon Agafja Tyihonovna (Tarsoly Krisztina) nevét, kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy a Kocskarjovnak szegről-végről (soha nem derül ki pontosan) rokon lány legyen Iván Kuzmics hitvese. Igen ám, csakhogy a háztűznéző során kiderül, van ám kérő jókedvvel, bőséggel. Ekkor látja elérkezetnek az időt Kocskarjov, hogy kezébe vegye a házasodni készülők sorsának irányítását.
Végül mindig a nők döntenek. Vagy mégsem?
A hozományra ácsingózó Galuskával (Hodu József) elhiteti, hogy a lánynak egy petákja sincs, sokkal inkább tartozásai vannak. Anucskin (Ács Tibor) nyugalmazott gyalogsági tisztnek, aki számára a franciás műveltség a legfontosabb, azt meséli be, hogy Agafja Tyihonovna egy kukkot sem beszél franciául. Csocsalov (Jancsik Ferenc) tengerésznek pedig más női bájakat ajánl. A jómódú Sztarikov (Gulyás Attila) kereskedő azzal szembesül, itt fontosabb a rang, a hivatali tisztség, mint a biztos anyagi lét.
Miközben a furfangoknak köszönhetően elszállingóznak a kérők, Agafja Tyihonovna arról álmodozik, milyen férjet szeretne valójában. Nem hallgat a megfontolt nénikére, Arina Pantyelejmonovnára (Komáromi Anett), aki a jómódban élő kereskedő mellett voksol. Agafja Tyhihonovna lelkében a tökéletes társ egy kicsit ilyen, egy kicsit olyan: mindegyikből egy kicsi. A boldog házassághoz tökéletes férj kell: pénz, rang, daliás termet, műveltség, tájékozottság a világ dolgaiban. Kocskarjov munkálkodásának és rábeszélésnek köszönhetően össze is jönne a frigy Ivan Kuzmics Podkoljoszin és Agafja Tyhihonovna között, ha az utolsó pillanatban a betoji agglegény nem lép le angolosan az ablakon keresztül. Az eddigi komédia itt válik tragédiává. A boldog házasságra vágyó lány azzal szembesül, a megkedvelt daliás kérő még sem kér a frigyből. A szép családi álom szertefoszlik.
A nénikére itt nem nagyon
hallgatnak (Fotók: Such Tamás)
Gogol ebben a darabban remekül domborítja ki az emberi tulajdonságokat. Realizmusa egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató. Rádöbbenti a mai nézőt, hogy a világ, mint díszlet bár változik, a benne élő emberek ugyanolyanok maradnak. Van, akinek a szépség, másnak a pénz, megint másnak a függetlenség a fontos. Mindenki a legjobb partira törekszik, de csak saját értékrendjét alapul véve. Túlzott idealizmusra vall, ha valaki azt gondolja, pusztán a szerelem elég a boldog házassághoz.
A Háztűznéző című darabot az aradi Nemzetközi Klasszikus Színházi Fesztiválon is bemutatja október 12-én, hétfőn a Békés Megyei Jókai Színház. Érdemes megnézni, s ezzel együtt a Szomszédolás címmel meghirdetett évad következő darabjait is. Fekete Péter direktor nagyot húzott, amikor kitalálta a tematikát. A szomszédos országok kultúrájának bemutatása kapcsán vendégrendezők állítanak színpadra ukrán, szlovák, osztrák, horvát, szlovén, szerb és román darabokat. Új szemléletmód, új megközelítés, új koncepciók.
