Idén is három színészcsapat áll neki, hogy egy-egy meghívott rendező vezényletével előadást kovácsoljon a megszületett munkákból. A XVII. Magyar Drámaíró Verseny rendezői: Csiszár Imre, Koltay Gábor és Marton László. Ismerkedjen meg velük!
Csiszár Imre – Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész
1975-ben szerezte meg rendezői diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Major Tamás osztályában, ezután Kecskeméten és Szolnokon rendezett. 1979-1988 között a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője volt. Innen hívták meg a budapesti Nemzeti Színház igazgatói-főrendezői posztjára, melyet 1989 és 1991 között töltött be. Ezt követően a Budapesti Kamaraszínház rendezője, s mellette a gyulai Várszínház vezetője volt. 1995-1996-ban a Művész és a Thália Színház direktora, majd a Thália Társaság igazgatója volt. 2000-től a Pesti Magyar Színház rendezője. A lelki folyamatok megjelenítését és az élőszó hitelét tartja fontosnak szerepértelmezéseiben. Abban hisz, hogy a művészet képes megváltoztatni a világot, s ebben a felfordult világban, amelyben élünk, jó irányt tud mutatni. Főbb rendezései közé tartozik a Kaukázusi krétakör, a Csongor és Tünde, a Peer Gynt, az Athéni Timon és a Szeget szeggel előadások színpadra állítása. Emlékezetes munkája Miller Közjáték Vichyben című drámája, Csehovtól a Ványa bácsi, Lorca Yermája és Machiavelli Mandragórája.
Díjak, elismerések: Jászai Mari-díj (1982), Érdemes Művész (1987), a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2003), Kiváló Művész (2009)
Koltay Gábor – Balázs Béla-díjas rendező
A budapesti műszaki egyetem építőmérnöki karának elvégzése után 1979-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán szerzett diplomát. 1979 és 1981 között az MTV, 1981 és 1986 között a Mafilm rendezőjeként dolgozott. 1986-tól a Budapesti Művészeti Hetek és a szabadtéri színpadok igazgatója. Az országos hírnevet az István, a király című rockopera hozta meg számára 1983-ban. 1987-ben hozta létre a Szabad Tér Könyvkiadót, 1990-től a Szabad Tér Színház igazgatója volt. Több könyve jelent meg a rock, a film, a színház és a sport témájában. Munkáinak számottevő része a magyar történelem kiemelkedő személyiségeit állítja középpontba. Az 1996-ban bemutatott, a 2001-es Sacra Corona vagy a 2004-es Trianon című filmjeiben a magyar történelem egy-egy jelentős eseményét dolgozza fel a rendező. 2007-ben mutatták be Wass Albert-filmjét Adjátok vissza a hegyeimet! címmel. Munkásságát számos díjjal ismerték el.
Díjak, elismerések: a Magyar Filmszemle díja (1984), Balázs Béla-díj (1985), Magyar Örökség díj (1995), Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (2000)
Marton László – Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész
A rendezői diploma megszerzése után 1968-ban a Vígszínházhoz szerződött, melynek 1985 és 2009 között igazgatói posztját is betöltötte, s azóta is főrendezője. Olyan híres, mára már legendássá vált ősbemutatók fűződnek a nevéhez, mint A padlás, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról vagy a Kőmíves Kelemen. Zenésdarabokban, vígjátékokban és tragédiákban is egyaránt otthonosan mozog. Magyarországi előadásai mellett számos külföldi színház hívta vendégrendezőnek, így nagy sikerrel dolgozott Weimarban, Detmoldban, Helsinkiben, Dublinban, Tel Aviv-ban, Louisville-ben, Chicagóban, Torontóban, valamint Kanada és az USA több más városában is. Rendezéseit több mint 40 országban játszották világszerte, de legalább ennyire fontos magyar és külföldi professzori munkássága is. Osztályvezető tanár a budapesti Színház-és Filmművészeti Egyetemen. 1990-ben a londoni Guildhall School of Music and Drama „Honorary Membernek”, tiszteletbeli professzornak választotta, 1997 novemberétől pedig a Society of Stage Directors and Choreographers (USA) fogadta tagjai sorába, elsőként a magyar színházrendezők közül, de az évek során tanított, illetve mesterkurzust tartott Cambridge-ben, Oxfordban, a Yale Egyetemen, Knoxville-ben, Vancouverben, a North carolinai egyetemen, Torontóban, Chicagóban és Németország több városában is. Magyar és külföldi tanítványai között ma már nemcsak kiváló színészek, hanem színházigazgatók, rendezők is vannak. Rendezői munkásságáról két angol nyelvű kötet jelent meg.
Díjak, elismerések: Jászai Mari-díj (1975), a plovdovi Nemzetközi Tévéfezstivál díja (1982), Érdemes Művész (1984), Gyermekekért Díj (1985), Magyar Építész Kamara díja (1985), Kiváló Művész (1990), Dora Mayor Moore-díj (1992, 2000), Roboz Imre Művészeti Emlékdíj (1994), Podmaniczky-díj (1994), Pro Urbe Budapest Díj (1994), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1994), Harsányi Zsolt-emlékdíj (1998), TMI Hungary-díj (2002), Kossuth-díj (2003), az Irish Times díja (2004), Budapest XIII. kerültének díszpolgára (2009)
