A Holló Jankó című mágikus táncjáték ősbemutatójára készül a Jókai Színház. A darabról a legilletékesebbet, ifj. Mlinár Pált kérdeztük, aki nemcsak társszerzője, hanem rendezője is a darabnak.
-A magyar népmeséből ismerjük a Holló Jankót. Miben lesz más az előadás, mint a népmese?
– Természetesen a népmese volt a kiindulási alap, azonban kicsit továbbgondoltuk Szabó Attilával, hogy közelebb hozzuk a mai gyerekekhez. Holló Jankót az apja, a bölcs Agg Siász király elbújtatja, egy anyó neveli fel. Varázsigét és amulettet kap, hogy majd visszaszerezhesse a hatalmat. Hollószerű sebhely van az arcán, a társai kiközösítik, nem tudja, ki is ő. A varázslat és mágia uralja a darabot, Holló Jankó a magyar Harry Potter. Nem tudja, mi végre születik, talált gyerekként nő fel, a varázserejét nem tudja uralni, használni. A vándorcigányok segítségével rájön, merre vezet az útja, le tudja-e győzni a „sötét nagyurat”. Aki eljön a színházba, meglátja, győzedelmeskedik-e.
– Lovas Gábor szerezte a zenét, akiről tudjuk, hogy ez az anyanyelve. Milyen lesz a dalok hangzásvilága?
– Lovas Gábor játszotta fel az összes hangszert – tizenöt-húsz hangszerről beszélünk. A hegedű a kivétel, mert hegedülni nem tud. Még. (nevet) Természetesen darab népzenei alapokon nyugszik, de a dallamok is követik a karaktereket, a népzenétől a cigányzenén át a szimfonikus katedrálishangzásig. Idomul a szereplőkhöz, a jelenetekhez.
– Milyen látványvilágra számíthatnak a gyerekek és a gyermeklelkű felnőttek?
– A jelmezeket Mlinár Péter tervezte, természetesen eklektikusak: a népviselettől a francia barokk udvari ruhákig. A díszleteket Lenkefi Zoltán, a Bábiszínház igazgatója jegyzi. Mivel ez egy táncos darab, a díszlet minden eleme mozgatható, együtt él a táncosokkal, vizuálissá, élővé, életszerűvé teszi a darabot.
(Szilágyiné Szabó Ágnes)
