A Békéscsabai Jókai Színház fontos küldetésének tartja, hogy minden korosztálynak olyan előadást kínáljon, amely megfelel az adott életkor sajátosságainak. A repertoár összeállításánál különös gondot fordítunk arra, hogy még a legkisebbek, az óvodások is kapjanak tőlünk valami ajándékot minden évben. Figyelünk a pedagógusok visszajelzéseire, és igyekszünk olyan darabokat választani, amelyek segítik az oktató-nevelő munkát, amelyek beilleszthetőek a tananyagba.

Arany László népmese-gyűjteményének legismertebb - és talán legnépszerűbb - darabja A kiskakas gyémánt félkrajcárja. Ebben a mesében a gazdagság ütközik meg a szegénységgel, a birodalom a magányos hőssel, a féktelen mohóság az igazságérzettel. A varázslatos elemekkel átszőtt történetben a szemétdombon kapirgáló egyszerű kiskakasból igazi meghaló-feltámadó hős lesz. Ez a történet nagyszerű alapanyag a drámai feldolgozáshoz, szinte színpadra kívánkozik, és emellett kiváló alapot ad a nevelői munkához is. Olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek izgalmasak és fontosak a gyerekek számára.
A mesegyűjeményben szereplő igen rövid történetből egy ötven perces előadást készítettünk. Ebben a színpadi műben olyan elemek is plasztikusan megjelennek, amelyek az eredeti mese szikár megfogalmazásában nincsenek kidomborítva. A török hódoltság, az idegen uralkodó, aki nem érti jól a magyar nyelvet, sok kedves és humoros ötletet adott nekünk. A szemétdomb kincseket rejt. Ami bosszantó rendetlenség lehet a gazdasszony számára, kiváló játszótér a kiskakasnak. Az egymás szomszédságában élő két magányos ember - a szegény asszony és a gazdag császár - ugyan miért ne találhatnának egymásra?

Az előadás gazdag zenei világa egyszerre idézi fel a számunkra egzotikus keleti dallamokat, a hangszerek között a fő motívumokat a magyar zenéből ismert cimbalom játssza, és megjelennek különleges ütő- és pengetős hangszerek is. A sok humorral átszőtt fülbemászó dalok világzenei stílusa a török és magyar kultúra gyönyörű keveredését mutatja be. Az egymás mellett élő kultúrák jellegzetességei jelennek meg Egyed Zoltán díszleteiben és jelmezeiben is. A kiskakas jelmeze például ködmön. Jellegzetesen magyar viseletnek gondoljuk. Milyen meglepő, hogy a „ködmön” török jövevényszó...

A színpadi mű írója - Greifenstein János - maga is pedagógus. Színházi munkája mellett tizenkét évig tanított általános iskolában. Íróként, rendezőként nagy szeretettel fordul a mesék világához és a fiatalabb korosztályhoz, ugyanakkor minden munkájában tartogat valami ajándékot a gyerekeket kísérő szülők, nagyobb testvérek, pedagógusok számára is.