Az olvasópróba helyszínválasztása a darab világára is utalt: a CsabaPark tóparti környezete Csehov történetének egyik meghatározó helyszínét, egy tóparti birtokot idézett meg.

A szereplők egymást elkerülő szerelmeiből komikus helyzetek születnek, amelyek mögött nagyon is ismerős emberi történetek húzódnak meg. A szerelem mellett a siker, a tehetség és az elismerés utáni vágy is meghatározó. A darab különlegessége, hogy a színház világáról is szól: szereplői között ünnepelt színésznőt, sikeres írót, új művészi formákat kereső fiatal alkotót és színészi pályáról álmodó lányt találunk. Művészi törekvéseik, szakmai féltékenységeik és nemzedéki konfliktusaik elválaszthatatlanok személyes kapcsolataiktól.

Az előadást az erdélyi magyar színházi élet meghatározó alkotója, a lengyel Arany Maszk- és Dömötör-díjas Keresztes Attila rendezi, aki a békéscsabai produkció díszletét is tervezi. A Magyarországon és Lengyelországban is elismert rendező több jelentős erdélyi magyar társulatnál töltött be művészeti vezetői tisztséget, és a klasszikus, valamint a kortárs drámairodalom számos művét állította színpadra.

A Sirály kapcsán az emberi és a művészi önazonosság kérdését is fontosnak tartja. „A legfontosabb kérdés a darabban szerintem az, hogy »ki vagyok én?«, »mi vagyok én«?” – fogalmazott. A szereplők eltérő élethelyzetein keresztül a sikerhez és a sikertelenséghez való viszonyt is a mű fontos kérdései közé sorolja.

Arkagyinát Tarsoly Krisztina alakítja. A Jókai Színház sokoldalú színművésze ezúttal egy ünnepelt színésznőt formál meg, aki ragaszkodik pályájához, fiatalságához és szerelméhez. Fiával, Trepljovval való konfliktusa nemcsak családi, hanem generációs és művészi természetű is.

Trigorin szerepében Klem Viktor, generációjának egyik meghatározó színművésze lép színpadra, akit színházi alakításai mellett olyan filmes és televíziós produkciókból is ismerhet a közönség, mint A Viszkis vagy a Csak színház és más semmi. A színészt személyes emlékek is kötik Békéscsabához: pályája kezdetén több alkalommal részt vett a városban rendezett Scherzo Fesztiválon. Csehov művével tanulmányai során többször találkozott, a Sirályban azonban most játszik először.

A fiatal, útkereső Trepljov alakjához különösen személyes kapcsolat fűzi. „Pár évig, pályám elején Trepljovnak éreztem magam mindenhol, éjjel-nappal. Lélekben azt hiszem, még most is az vagyok: új formák, új irány és belső megújulás is kell…” – írta a szerepre készülve. Azóta saját megfogalmazása szerint már a sikeres író, Trigorin élethelyzete és dilemmái is közel kerültek hozzá. „Komplex, személyes és izgalmas kihívásra számítok a Jókai Színházban.”

Trepljovot Veress György Levente, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója alakítja. A bizonyítani vágyó fiatal művész új színházi formákat keres, miközben anyja elismerésére és Nyina szerelmére vágyik. A szerep régóta foglalkoztatja a színészt. „Amióta megkaptam a felkérést, nem telt el nap, hogy ne gondolkodtam volna a figurán és azon, hogy milyen közös pontokon tudok találkozni a szereppel.”

Nyina szerepében Földesi Ágnes Villő közel két év után tér vissza a Jókai Színház színpadára. A szerelem és a színészi pálya vonzásában útját kereső fiatal lányt alakítja, akinek álmai és a valóság közötti feszültség a darab egyik legmegrendítőbb történetszálát rajzolja ki.

A további szerepekben Bartus Gyula, Csurulya Csongor, Fehér Tímea, Papp Barbara, Csomós Lajos és Beszterczey Attila játszik. A jelmezeket Bianca Imelda Jeremias tervezi, akinek munkáival korábban már találkozhatott a Jókai közönsége.

A Sirály több mint egy évszázada szembesíti nézőit az emberi kapcsolatok ellentmondásaival, a beteljesületlen vágyakkal és az elszalasztott lehetőségekkel. Csehov története színházi emberekről szól, mégis könnyű magunkra ismerni benne.

Anton Pavlovics Csehov: Sirály – bemutató 2026. december 11-én, a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán.