Trenk, avagy a vad báró - bemutató Békéscsabán
A Békés megyei Jókai Színházban február 26-án a Horvát Kultúra Havának rendezvénysorozatában mutatják be Tahir Mujičić-Boris Senker-Nino Škrabe: Trenk, avagy a vad báró című népszínművét Soós Péter rendezésében.
A Békés megyei Jókai Színházban február 26-án a Horvát Kultúra Havának rendezvénysorozatában mutatják be Tahir Mujičić-Boris Senker-Nino Škrabe: Trenk, avagy a vad báró című népszínművét Soós Péter rendezésében.
Soós Péter rendező (Tűzvonalban; Génius, az alkimista) évek óta dédelgetett álma, hogy színpadra állítsa Trenk, a horvát bán kalandos történetét Mária Teréziával. Egy kis ország és a nagy birodalom viszonya, avagy a van-e helyünk Európában kérdéskört vizsgálja a horvát szerzőhármas zenés, fergeteges, táncos komédiája. Az életet két dolog igazgatja: a szex és a hatalom.
Milyennek látnak bennünket a nyugati emberek? Kuriózum vagyunk? Látványosság? Barbárok akik nyereg alatt puhítják a beef-steaket? Titokzatos és felfoghatatlan logika szerint gondolkodó furcsa lények? Legyőzhetetlen harcos törzsek?
Milyennek szeretnének látni? Puszták rettenthetetlen, vad és szenvedélyes népének? Elhiszik-e, ha mondjuk, hogy a mi kultúránk éppen olyan értékes, szelíd és szép mint az övék – és éppen olyan sötét és balladisztikus is? Elhiszik-e, hogy nem csak írni-olvasni tudunk, de egyetemeink, színházaink, könyvtáraink vannak, íróink, zeneszerzőink, költőink?
A Vad Báró legendáját több alkotóelemből építette a hagyomány. A népi hős – amolyan betyár-féle – gazdagok kirablója, nők erőszakolója, aki után nem maradhat életben ember, kezéhez vér tapad, nevéhez erőszak. A bécsi kamarilla hivatalos jegyzetei szerint vadsága hősiesség, kegyetlensége a félelmet nem ismerő, legyőzhetetlen lovagé, mitikus méretűre duzzasztott alakja után úri hölgyek százai – köztük a fehér májú férfifaló (ez is legenda csak, amelynek nem sok köze van a valósághoz) Mária Terézia királynő is – sóhajtozik.
Mi hát az igazság, ki volt Trenk báró, és ki követte el véres tetteit, szerelmi kalandjai hogyan zajlottak le? Erre próbál választ adni Tahir Mujičič ellenállhatatlanul mulatságos, zenés darabjában.
Horvát hónap, horvát szerző, balkáni zene, déli indulatok, temperamentum és érzelemvilág jellemzi a Békés Megyei Jókai Színház nemzetközi évadjának hatodik bemutatóját. Egy könnyed produkció sok pikáns jelenettel, akár a 16-os kört is kirakhatnánk a színpad fölé. Címszerepben Pindroch Csaba a Valami Amerika, Tűzvonalban, Hídember, Kontroll sztárja vendégművészként csatlakozott a Jókai Színház népes csapatához. Ismét élőzene a színpadon, látványos díszlet (Horgas Péter) és Papp Janótól megszokott színes jelmez kavalkád várja a színházbarátokat.
Békés megyei Jókai Színház
Soós Péter rendező (Tűzvonalban; Génius, az alkimista) évek óta dédelgetett álma, hogy színpadra állítsa Trenk, a horvát bán kalandos történetét Mária Teréziával. Egy kis ország és a nagy birodalom viszonya, avagy a van-e helyünk Európában kérdéskört vizsgálja a horvát szerzőhármas zenés, fergeteges, táncos komédiája. Az életet két dolog igazgatja: a szex és a hatalom.
Milyennek látnak bennünket a nyugati emberek? Kuriózum vagyunk? Látványosság? Barbárok akik nyereg alatt puhítják a beef-steaket? Titokzatos és felfoghatatlan logika szerint gondolkodó furcsa lények? Legyőzhetetlen harcos törzsek?
Milyennek szeretnének látni? Puszták rettenthetetlen, vad és szenvedélyes népének? Elhiszik-e, ha mondjuk, hogy a mi kultúránk éppen olyan értékes, szelíd és szép mint az övék – és éppen olyan sötét és balladisztikus is? Elhiszik-e, hogy nem csak írni-olvasni tudunk, de egyetemeink, színházaink, könyvtáraink vannak, íróink, zeneszerzőink, költőink?
A Vad Báró legendáját több alkotóelemből építette a hagyomány. A népi hős – amolyan betyár-féle – gazdagok kirablója, nők erőszakolója, aki után nem maradhat életben ember, kezéhez vér tapad, nevéhez erőszak. A bécsi kamarilla hivatalos jegyzetei szerint vadsága hősiesség, kegyetlensége a félelmet nem ismerő, legyőzhetetlen lovagé, mitikus méretűre duzzasztott alakja után úri hölgyek százai – köztük a fehér májú férfifaló (ez is legenda csak, amelynek nem sok köze van a valósághoz) Mária Terézia királynő is – sóhajtozik.
Mi hát az igazság, ki volt Trenk báró, és ki követte el véres tetteit, szerelmi kalandjai hogyan zajlottak le? Erre próbál választ adni Tahir Mujičič ellenállhatatlanul mulatságos, zenés darabjában.
Horvát hónap, horvát szerző, balkáni zene, déli indulatok, temperamentum és érzelemvilág jellemzi a Békés Megyei Jókai Színház nemzetközi évadjának hatodik bemutatóját. Egy könnyed produkció sok pikáns jelenettel, akár a 16-os kört is kirakhatnánk a színpad fölé. Címszerepben Pindroch Csaba a Valami Amerika, Tűzvonalban, Hídember, Kontroll sztárja vendégművészként csatlakozott a Jókai Színház népes csapatához. Ismét élőzene a színpadon, látványos díszlet (Horgas Péter) és Papp Janótól megszokott színes jelmez kavalkád várja a színházbarátokat.
