Bolond-e A bolondok grófja személyzete?
Már javában folynak új előadásunk próbái. Nem kis feladatra vállalkozott a Békéscsabai Jókai Színház: gyermek-ifjúsági előadásként, egy felvonásban, hatvan percben mutatja be a névadó Jókai Mór A bolondok grófja című vígjátékát. A darabot Halasi Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész rendezi; a bemutatóra csak március 26-ig kell várni.
„Bohóság zenével” megjelöléssel készül ez a „jópofa, humoros, de nem felététlenül gyerekeknek íródott vígjáték” – mondta az olvasópróbán Seregi Zoltán igazgató. Aláhúzta, „jelentős átdolgozással” próbálják ezt a „szinte lehetetlenül tágas korosztályt”, az általános és a középiskolásokat megszólítani.
A dramaturgiai módosításokat Nemlaha György Zsigmond végezte el, aki egy már meglévő, háromfelvonásos darabból csinált egyet úgy, hogy például a grófkisasszony megnémulásának „18-as karikájú történetét” teljesen kihagyta, 90 oldalból 38-at csinált.
Halasi Imre rendező „frappáns, jól játszható, kedves játéknak” nevezte a darabot. Az olvasópróbán kifejtette, őt „ámulatba ejti és rajongással tölti el”, hogy Jókai élete lényegében a teljes 19. századot felöleli. „Amikor romantikáról, forradalomról, kiegyezésről, a 20. század elejéről beszélünk, ahhoz az ő élete kötődik” – fogalmazott.
A történetről szólva kifejtette, egy fiatalember (Czitor Attila alakítja) elhagyva a nagyvárost, apja segítségével egy vidéki kúriába kerül, ahol a szolgáló személyzet tagjai mind bolondok. Később kiderül, nem azok, csak eljátsszák, hogy ne kelljen részt venniük a kor társadalmi életében. Az egyik azt terjeszti magáról, hogy megölte a bátyját, pedig nincs is neki. Egy másik libériai hercegnek állítja be magát; egy harmadik úgy próbál elbújni, hogy azt állítja, egy baleset miatt folyamatosan mérges gázok törnek elő belőle.
„Mindenki saját korábbi foglalkozásával összefüggésben választ valamilyen nem-beszámíthatóságot, azért, hogy minél tovább élhessen egy olyan közösségben, amelyben szívesen él, és ne kelljen olyanban élnie, amilyenben nem szeretne. El tudom képzelni, hogy a kiegyezés előtt valóban sokan így, ilyen passzív rezisztenciában éltek” – fogalmazott Halasi Imre.
Egyed Zoltán egyetlen helyszínt tervezett, egy vidéki kastély belsejében játszódik a darab, „amely nem egyértelműen reális, de valódi”; a tüll fal sejtelmességet kelt. Lesz egy különleges eszköz is, amellyel meg akarják akadályozni, hogy a néma grófkisasszonyt (Király M. Alexandra játssza) intézetbe vigyék, s ezzel elvegyék a birtokot is. A kis fakocsihoz hasonló, nagy tölcsért, locsolókannát és sok-sok lámpát villogtató „lélek-transzfúziós” eszközt is Egyed Zoltán tervezte.
A jelmezek Kiss Kata munkái, a romantikus világot hozzák vissza. A személyzet tagjaié hasonló lesz; a nevelőintézet vezetője lilában, a városból jövő ex-menyasszony pedig extravagáns öltözékben jelenik majd meg.
A Lázár Zsigmond által írt zenei részek világzenei stílust mutatnak, a dalszövegek Petőfi-verseket dolgoznak fel.
A szereplőket Czitor Attila, Fehér Tímea, Tarsoly Krisztina, Csomós Lajos, Katkó Ferenc, Király M. Alexandra, Gerner Csaba, Csurulya Csongor, Sallai Zsóka, Szabó Lajos és Nánási-Veselényi Orsolya alakítja.
