Csokonai Vitéz Mihály életének legdrámaibb, legkilátástalanabb időszakában született Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című „tündéri bohózat”. Kézirata nem volt, az író rögtönözve diktálta csurgói tanítványainak a dialógusokat, innen a nyolcféle verzió, amely közül Jókai József szövegét alkotta színpadra Zalán Tibor dramaturg. A Békéscsabai Jókai Színház az új évad ifjúsági bérletében diákoknak ajánlja előadását. Az első olvasópróbán, szeptember 26-án Merő Béla rendező avatta be a színészeket, a közreműködőket és a sajtó képviselőit a színdarab rejtelmeibe, keletkezési körülményeibe, műfaji sajátosságaiba, különleges karaktereibe. (Niedzielsky Katalin tudósítása)
„Jókais sztárszereposztásban” mutatja be a színház Csokonai művét, éppen a legjobb színészek foglalkoztatása érdekében kerül az eredetileg tavaszra tervezett premier ősszel, október 24-én a közönség elé. Ezzel köszöntötte Seregi Zoltán igazgató az olvasópróba résztvevőit, majd ismertette a szereposztást.
Karnyónét Fehér Tímea játssza, férjét, az idős kalmárt Jancsik Ferenc. Samut, a fiukat Czitor Attila kelti életre, Karnyóné szobalányát, Borist Kovács Ágnes színészhallgató, boltoslegényét, Lázárt pedig a Jászai-díjas Bartus Gyula. Lipittlotty pesti gavallér figuráját Katkó Ferenc, Tipptopp párizsi gavallérét Tege Antal alakítja, Kuruzs doctort, alchimistát, poétát Nagy Róbert.
Egyed Zoltán tervezi a díszletet, Petrovszki Árpád a jelmezeket. Király Péter a zeneszerzője, Kerekes Judit a koreográfusa, Galambos Hajnalka a korrepetitora a zenés bohózatnak.
Seregi Zoltán hangsúlyozta: a Jókai Színházban fontos célkitűzés, hogy az évad műsortervének gerincét, kétharmad részét magyar klasszikus darabok adják, ennek jegyében mutatják most be Csokonai bohózatát, lesz még Mikszáth-előadás, Szabó Magda, volt már Tamási Áron drámája.
Merő Béla elárulta, hogy kamaszkora kedvenc szerzője volt Csokonai, a magyar felvilágosodás kiemelkedő költője, írója, s különösen közel állt hozzá Az álom című verse, amelynek gondolatisága jellemző a bohózatra is. Már rendezte 22 évvel ezelőtt Zalaegerszegen Az özvegy Karnyónét, akkor kicsit szimbolista felfogásban. Ma már egészen másképp látja a világot, és teljesen más megközelítésben állítja színpadra a művet.
A rendező elmondta, hogy a szövegkönyvet Csokonai diákjai, illetve a színészek írták le, és Zalán Tiborral most közösen választották átköltésre, bemutatásra a Jókai Mór édesapja, Jókai József által készített változatot.
– Csokonai, aki Moliére-t fordított, nagyon jól ismerte a színházat, Kelemen László társulatát, amely az első magyar társulat volt, de ismerte a korabeli pesti magyar színjátszást, illetve a bécsi népszínművek világát is, a diákszínjátszást, a vándortársulatok életét. Mindez tetten érhető a Karnyóné dramaturgiáján – magyarázta a rendező. – A bohózatot mégis inkább a magyar irodalom első groteszk alkotásának, első abszurd drámájának nevezem, hiszen Csokonai után egészen Örkényig kellett várni, hogy a következő abszurd remekmű megszülessen.
Merő Béla előadásában arról is szólt, hogy a bohózat alapja az iskolai színjátszás, és ezt a különös világot igyekszik színpadra állítani. Mint mondta, bohózatot játszanak, ugyanakkor mély drámaiságot ígér. A „lillás helyzetből” fakadó szerelmi csalódás, elhagyottság, kisemmizettség, az öregedéstől való félelem határozza meg minden szereplő világát. Valamennyien azért nevetnek, hogy ne sírjanak…
– Az első magyar abszurd drámában minden szereplőnek megvan a saját nyelvezete. A kérdés az, hogy képesek-e egymást megérteni. Pénzhajhászás, számítás is van persze a darabban, de ez a felszínes megközelítés. Csokonait nem kell aktualizálni, mert nagyon is aktuális – szögezte le a rendező.
Az irodalomtörténetből és persze Csokonai költészetéből tudjuk, hogy Lillát máshoz adták férjhez, a költő elveszítette kedvesét, reménytelenül áhítozik a szerelemre, a megértésre.
Merő Béla ecsetelte, hogy Csokonai saját sorsát, tragédiáját három figurába is beleírta, a Karnyóné tehát karikatúra, önarckép is. A szereleméhség, a visszautasítottság ott van a szerelemre vágyó öregasszonyban, de ott van a gazdagság és a szerelmi csalódás is. Samukába, a meg nem értett kisfiúba is saját magát írta bele. Végül pedig fellép Kuruzs is, ez a furcsa szerzet, doctor, alchimista, poéta, szintén maga a szerző. Közös a három alakban, hogy egyiküket sem értik meg, egyiküket sem szereti senki.
Az őrült világ kettősségét, humort és tragédiát a sokfunkciós díszletnek (dobozka, kocsi, pult) kell szolgálni, a karaktereket a jelmezek hangsúlyozzák majd. Kedvcsinálónak talán még annyit, hogy meglepő fordulatokban és látványban bizonyosan nem lesz hiány. A rendező ígért többek között barokkos angyalkákat is, akik a felhőben rollereznek, de felfedezhetjük majd a commedia dell'arte és a legendás diákszínjátszás eszközeit is.
Niedzielsky Katalin
