Az Orient című előadásunk díszbemutatója előtt, május 9-én 18.30 órakor színházunk előcsarnokában, "Kelemen László és az első magyar színtársulat” című kiállítás megnyitójára várjuk az érdeklődőket. A kiállítás június 6-ig látogatható. Készítette: dr. Pintér Márta Zsuzsanna egyetemi tanár.
2014-ben emlékezünk Kelemen László halálának 200. évfordulójára, 2015-ben pedig arra, hogy 225 éve kezdődött el a hivatásos, magyar nyelvű színjátszás Magyarországon. Kelemen László (1762-1814) színész (akinek a nevét Egerben utca is őrzi), a társulat egyik vezetőjeként szimbolikus alakja lett a magyar színháztörténetnek: neve egybeforrott a magyar hivatásos színjátszás megszületésével, rajta keresztül tehát egy egész korszaknak a nagyközönség számára teljesen ismeretlen színházi kultúráját lehet bemutatni.
Magyarországon 1790. október 25-én kezdődött a hivatásos magyar nyelvű színjátszás. A 18. század második felétől sokszor vendégszerepeltek német hivatásos társulatok a magyarországi városokban is, sőt Pozsonyban és Kassán színházat is építettek a számukra. Budán 1784-ben épült fel a Várszínház a hivatalnokok és a gazdag német polgárok számára. A magyar értelmiségiek már az 1770-es évektől kezdve sürgették egy magyar színház megépítését és egy magyar színtársulat megalakítását. A kezdeményezés élére 1790 szeptemberében Kazinczy Ferenc, a kiváló magyar író, és Ráday Pál, az egyik legtekintélyesebb magyar főúr állt. Felhívást tettek közzé a magyar folyóiratokban (amelyek már régóta pártolták a magyar nyelvű színjátszást), hogy azok, akik szeretnének a színészi pályára lépni, jelentkezzenek a szervezőknél. Kazinczy azt szerette volna, hogy Shakespeare Hamlet című darabja legyen az új társulat premierje, de az idő rövidsége miatt ( másfél hónap állt rendelkezésre) egy német szerző, A. Brühl polgári érzékenyjátékának magyar fordítását játszották el, Igazházi címmel. Az első előadás a Várszínházban, a későbbiek pedig a Rondellában, a pesti városfal egyik régi bástyájában voltak. A Pesti Magyar Játékszíni Társaság 1790-től 1796-ig állt fenn, ez alatt az idő alatt 144 bemutatót és majdnem 500 előadást tartottak. A társulat vezetője Kelemen László volt, aki sosem akart a társulat igazgatója lenni, de mivel gyakorlatias és elhivatott volt egyszerre, ráadásul kiváló szervező, ma a társulatot „Kelemen László színtársulata” –ként emlegetjük. Kelemen László nemesi származású értelmiségi volt, a pesti piarista gimnáziumba járt, később a városnál vállalt hivatalt, de 1792-től már csak a színészetnek élt. Két húga, a nagynénje és a felesége is a társulat tagja volt (a színésznők szinte kivétel nélkül családtagként kerültek a színészi pályára a 18. század végén). Elsősorban karakterszerepeket játszott, sajnos színészi játékáról nem maradt fenn részletes tudósítás. A társulat működését több dolog is akadályozta: nem volt saját épületük és megfelelő számú közönségük, nem tudtak versenyezni a német társulatokkal. Bár rengeteg kérvényt írtak és gyűjtést is szerveztek a társaság javára, 1796 nyarán be kellett jelenteni a társulat feloszlatását. Kelemen László 1799-ben még megpróbálkozott egy vándortársulat megszervezésével és működtetésével, de egy év után ez is csődbe ment. A kiállítás a színlapok mellett bemutatja a fennmaradt képeket, a hivatalos dokumentumokat, leveleket és kérvényeket, a társulat díszlet és jelmezleltárát. Az anyagot a korabeli sajtó híreiből készített válogatás egészíti ki.
