Békéscsabán 1879. március 8-án, 140 évvel ezelőtt nyitották meg az első állandó színházat, a Vigardát, a mai Jókai Színház „elődjét”. Azelőtt, mint az országban mindenhol, itt is vándortársulatok léptek fel 1840-től kisebb, nagyobb, előadásra alkalmas termekben. Az utókor is büszke lehet arra, hogy a színház épületét közadakozásból építtették a kultúrát igénylő és arra áldozni hajlandó csabaiak.
A Vigarda Halmay Andor építész tervei alapján és Sztraka Ernő városi mérnök irányításával készült el. Az akkori színházterem – állóhelyekkel együtt – hatszáz néző befogadására volt alkalmas.
Az épületet 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építész tervei alapján, Wagner József vezetésével átalakították. Az ünnepélyes átadás 1913. november 8-án zajlott. Az új terem 630 férőhelyesre bővült, ruhatárakat, büfét és nem dohányzó részt alakítottak ki benne. Kibővítették a színpadot, a zsinórpadlást, süllyesztőt szereltek be, korszerűsítették a világítást és bevezették a központi gázfűtést. Az épület utolsó nagy renoválása 1994-ben fejeződött be. A színházterem jelenleg 420 fő befogadására képes.
A színház épületében a Vigadó a város kulturális életében kezdettől kiemelkedő szerepet játszott, előadóesteket, koncerteket, bálokat és estélyeket tartottak a csodálatos helyiségben, ahol aranyozott velencei metszett tükrök és intarziás parketta kápráztatta el a közönséget, és ahonnan átjáró nyílt a szomszédos Fiume Szállóba. A II. világháborút átvészelte, de 1953-ban megpecsételődött a Vigadó sorsa. A lebontásra ítélt Apolló mozit helyezték ide ideiglenesen, és két év alatt teljesen tönkrement. A mozi után ismét a színházé lett a terem, előbb festőműhelynek, később próbateremnek használták.
1994-ben szinte a színház egészét érintő felújítás történt, amelynek során a Vigadó is megújult, és azóta újra teljes pompájában várja a város közönségét.
A színháznak 1954-ig nem volt állandó társulata, az akkoriban működő magántársulatok szerződtek a várossal egy-egy, vagy egy-két évadra. 1954. szeptember 15-ei hatállyal az akkori Népművelési Minisztérium békéscsabai székhellyel, Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített, amely 2012-ig a Békés Megyei Tanács, majd a megyei önkormányzat fenntartásában működött.
Az állandó színház első igazgatója az a Daniss Győző lett, aki magántársulatával korábban is játszott az épületben. Korai halála után, az önálló színház első ötven évében 11 igazgató követte egymást, köztük két olyan kitűnő színész, mint Solti Bertalan és Gálfy László. A Jókai Színház mindegyik vezetése alatt megtartotta népszínházi jellegét, ars poeticájában szem előtt tartva, hogy egy vidéki város egyetlen színházának minden közönségréteg igényét ki kell elégíteni, játszania kell klasszikus és modern drámát éppúgy, mint vígjátékot, operettet és meseelőadást. A színház egyik leginnovatívabb időszaka talán Miszlay István igazgatása alatt volt, amikor létrehozták és évekig működtették – a ma már önálló – Gyulai Várszínházat.
A színház 13. igazgatója Fekete Péter volt, aki sokat tett azért, hogy a színházat bekapcsolja az országos és a nemzetközi színházi vérkeringésbe, ráirányította a szakma és a kritikusok figyelmét.
2016. január 1-jétől az addigi igazgatóhelyettes, Seregi Zoltán folytatja Fekete Péter munkáját a Békéscsabai Jókai Színház élén.
