Miként mesélik el a magyar történeti mondák a magyarság eredetét, vándorlását és a Kárpát-medencében való letelepedését? Erről hallhatják nézőink ma este Landgraf Ildikó néprajzkutatót, az MTA tudományos főmunkatársát a Mindentudás Színházi Egyetemén.
„Beszéli a világ, hogy mi, magyarok…” A magyar honfoglalás mondaköre
Miként mesélik el a magyar történeti mondák a magyarság eredetét, vándorlását és a Kárpát-medencében való letelepedését? Milyen nyomai vannak a hősköltészeti hagyományoknak a középkori krónikáinkban? Érdekes nyomon követni, hogy a honfoglalás történetei − A csodaszarvas, Emese álma, A fehér ló mondája − hogyan formálódtak az évszázadokon átívelő szóbeli és írásbeli hagyományozódás során. A téma nagy múltra visszanyúló kutatása feltárta, hogy a mitikus állat-üldözés, a két fiútestvér által alapított új haza vagy a nőrablás epikus motívumának milyen keleti és nyugati párhuzamai vannak. Elgondolkodtató, hogy a Kárpát-medencében való megtelepedés elbeszélései közül vajon miért A fehér ló mondáját találták meg a leginkább a szájhagyományban a néprajzi gyűjtők. Ahogy az ismert, a történet szerint Árpád honfoglaló magyarjai az akkor Pannónia földjén uralkodó morva fejedelemtől, Szvatopluktól egy lóért, aranyos nyeregért és díszes kantárért cserébe kapott maroknyi föld, kevés fű és víz átvételével szerezték meg ezt a területet. Számos magyarázat született az egész országot megtestesítő föld–víz–fű hármas szimbólumának eredetére.
A honfoglalás-kép alakulásában fontos szerepe van a magyar mitológia és hősköltészet iránt a 18–19. század fordulóján támadt és különösen a millennium idején kiteljesedett érdeklődésnek. A különböző szépirodalmi művek és képzőművészeti alkotások, többek között Jókai Mór, Benedek Elek vagy Móra Ferenc regényei, mondafeldolgozásai vagy például a Feszty-körkép alapvetően befolyásolták a magyar honfoglalásról való tudásunkat. Érdemes rámutatni arra, hogy a magyarság eredetének és honszerzésének témakörét a populáris olvasmányok, a sajtó, a tankönyvek miként népszerűsítették, illetve milyen szerepük van a honalapítás mondáinak megismertetésében. Ezeket a témaköröket és kérdéseket igyekszik körbejárni előadásában Landgraf Ildikó, néprajzkutató.
