A Holló Jankó ősbemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház és a Viharsarok Táncszínház. A mesejáték a magyar népmesék formavilágát a néptánc segítségével állítja színpadra.
A Holló Jankó című klasszikus népmesét sokan ismerik. Ifj. Mlinár Pál szerzőtársával, Szabó Attilával ezt szerette volna feldolgozni és színpadra állítani táncos formában. A darab rendezője elmondta, az alaptörténethez is hozzányúltak, és igyekeztek a mai gyermekek számára érdekesebbé tenni azt. A cselekmény egy mágikus-varázsos világban játszódik, és az egészet a varázslatok, a mágiák, és az átok jellemzi – fogalmazott Mlinár Pál.
A rendező hozzátette, hogy a darab kortalan, így mindenkinek bátran ajánlja.
– Vannak olyan jelenetek, amelyek elsősorban a kisebbeknek szólnak, vannak olyan lazább, poénosabb, viccesebb részek, amelyeket inkább a fiatal közönség értékel, és vannak benne olyan mély, rejtett mondanivalók, ami talán a felnőtteknek is sokat ad.
Nagy Erika színművész arról beszélt, nagyon szereti a népmeséket; a népi világ mindig közel állt hozzá.
– A darab attól különleges, hogy egy kicsit más a feldolgozása, mint az eredeti mesének, és egy kicsit át van hozva a mai világba, a mai korba, csodálatos látványvilággal, technikával. Ez is a szeretetről szól, a szeretetet hangsúlyozza. Azt gondolom, hogy a mai világban ez a legeslegfontosabb ajándék, amit adhatunk és közvetíthetünk.
Könnyen azonosulni tudott a szerepével Gáspár Bendegúz. A Holló Jankót alakító táncos kiemelte, ebben a darabban is a jó felülkerekedik, és végül győz a gonosz felett.
A jelmezekért Mlinár Péter felel, aki maga is táncol a darabban. Mint mondta, egyrészt nehezebb így, mert dupla terhet jelent, másrészt azonban könnyebbség is, hiszen egy táncos darabnál a jelmeztervezőnek nagyon fontos figyelembe vennie, hogy a jelmezekben nemcsak állni kell, hanem mozogni is. A jelmezek nagyban meghatározzák a mozdulatokat, illetve a karaktereket is.
A Holló Jankó ősbemutatója október 10-én lesz, a Jókai színház nagytermében.
