Molnár Ferenc vígjátéka, Az üvegcipő lesz a Békéscsabai Jókai Színház idei évadjának utolsó nagyszínpadi bemutatója – jelentette be ünnepélyesen Seregi Zoltán igazgató az április 5-ei olvasópróbán a Jókai Szalonban. A gazdag repertoár méltó befejezésének nevezte a darabválasztást, hiszen – mint mondta – a huszadik század egyik legkitűnőbb drámaírójának a Liliom mellett talán legszebb műve kerül színre. Az előadást Tege Antal színművész rendezi, premier május 12-én.(Niedzielsky Katalin tudósítása)
Régen játszottak Molnár Ferenc-darabot a Jókai Színházban, ami Seregi Zoltán szerint elég nagy baj, utoljára A doktor úr című bohózatot mutatták be 1996-ban. A külföldön máig legismertebb és legtöbbet játszott magyar drámaíró vígjátékát, Az üvegcipőt saját sorsa, főleg második házassága, a Fedák Sárihoz fűződő viharos kapcsolata ihlette, no meg az új szerelem. A darab szereplőit is saját életéből vette a szerző. Az előadásban a Jászai-díjas Bartus Gyula játssza Sipos Lajost, a műbútorasztalost. Molnár ebben a figurában önmagát rajzolja meg. Fedák Sári alakjának Adél felel meg, a szerepét Nagy Erika kapta. Irma pedig Darvas Lilinek, az új szerelemnek állít emléket. Alakját a békéscsabai előadásban Földesi Ágnes kelti életre. Császár Pál figuráját Czitor Attila játssza, Roticsné, a kuplerájtulajdonos Komáromi Anett lesz, a tanácsos szerepében Benkő Gézát láthatjuk. A házmestert Csomós Lajos alakítja, a feleségét Fehér Tímea. Az előadásban lehetőséget kapnak a Színitanház másodéves növendékei: Boldog Ágnes, Nádra Kitti és Kerek Vivien.
Tege Antal, az előadás rendezője úgy fogalmazott: Az üvegcipő Molnár Ferenc legkedveltebb, legjobb darabja a színészeknek és a nézőknek egyaránt. 1924-ben íródott, és most is abban a korban mutatják meg a történetet. Elmondta, jól emlékszik az 1996-os előadásra, hiszen akkor szerződött ide, és a felügyelő szerepét játszotta.
– Molnár Ferenc a huszadik század legsikeresebb írója volt, külföldön még ismertebb, mint itthon. Tulajdonképpen az első celeb, akinek a magánéletét először szellőztették a lapok. Nem csoda, mert elég zűrös életet élt, szolgáltatott bőven témát, elég csak a Fedák Sárihoz, a kor ünnepelt színésznőjéhez fűződő viharos viszonyát említeni – mondta a rendező.
Az előadásban a korabeli Józsefváros, a polgárság alsó rétege jelenik meg, kiváló helyszín a panzió.
Tege Antal Nyáry Krisztián könyvéből Az üvegcipőhöz kapcsolódó részletet olvasott fel, amely jól ecsetelte a régi sztárpletykák hangulatát. Kiderült többek között, hogy Fedák Sári a kapcsolatuk végén kérte meg Molnár Ferencet, hogy vegye feleségül, mert nem akart elhagyott kedves lenni. Az író akkor már a fiatal színésznőhöz, Darvas Lilihez vonzódott.
Megtudtuk, hogy az eredeti szövegből 7-8 szereplőt kihúztak, hogy az előadásban „az érzelmekre és értelmekre tudjanak koncentrálni”.
– Azt szeretnénk, hogy tényleg 1924-ben élő hús-vér emberek játsszák az előadást, nagy érzelmi kitörésekkel, érzelemmel teli, pörgő produkció legyen, akár néha harsány is, sok szerelem, sok ármánykodás – hangsúlyozta Tege Antal.
Egyed Zoltán képekkel illusztrálta a díszletterveket, az 1910-es, 1920-as évek hangulatát idéző panziót. Az első felvonásban Sipos úr szobáját látjuk, a másodikban az udvart, árkádsort, a harmadik felvonásban kinyitják a teret.
Kiss Kata jelmeztervező nosztalgikus hangulatú ruhákat készít, az anyagválasztással érzékelteti, ki hova tartozik a társadalomban. Az anyagok, színek kombinációjával, szabásvonallal jellemzi a karaktereket.
Tege Antal végül arra emlékeztette az alkotókat és a sajtó képviselőit, hogy Molnár Ferenc darabjainak bemutatásakor fontos ismerni a szerző különös sorsát, illetve a korabeli zsidóellenes kritikát, ami miatt nem csoda, hogy annyi művész elmenekült Amerikába. Az is különös, hogy Molnár Ferenc a hazájában nem lehetett akkora sztár, mint külföldön.
Niedzielsky Katalin
