A móriczi világ színpadra vitele nem idegen Csomós Lajostól, a 2003-as Úri muriban Ködmön András munkást, a 2016-os Légy jó mindhalálig előadásában Gyéres tanár urat játszotta. Két dráma, két kisebb karakter után most a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjáték főszereplője.
- Van egy kis közöm Móricz Zsigmondhoz, ahhoz a jellegzetes világhoz, amelyet a régi előadások óta szinte a zsigereimben érzek. Az Úri muriban tapasztalhattam, hogyan néz ki ott a kis- és nagybirtokosok élete, akiknek vannak földjei, állatai, van miből mulatozni. Most ugyanaz a környezet. Különbség, hogy itt az előadás elején van a mulatozás, az Úri muriban a második felvonásban. Aztán a Légy jó Gyéres tanár uránál is volt némi bepillantásom Móricz művébe – emlékezett vissza korábbi szerepeire Csomós Lajos.
A Nem élhetek muzsikaszó nélkül vígjáték, az előző kettő dráma volt, és itt Balázs, a nyíri birtokos figuráját kelti életre, ami abszolút főszerep.
- Vígjátéknak írta a szerző, azért eléggé keserédes darab. Persze lehet sokat nevetni, majd kiderül, hogy a nézők nevetnek-e. Mi mindenesetre úgy játsszuk, hogy nevessenek. Vígjáték, de drámával kezdődik, hiszen tart a mulatozás, amit nem bír az asszony, ezért visszaköltözik a nevelőanyjához, Zsani nénihez. El akar válni! Ami azért akkoriban, a 19. század végén, a 20 elején nem volt szokványos dolog. Annak a világnak az volt éppen az egyik szépsége, hogy komolyabb erkölcsök uralkodtak. Mi az, hogy elválni?! Szépen visszamész az uradhoz, majd bocsánatot kér tőled – mondja Pólikának a nagynéni.
Balázs kedveli a mulatozást, Pólika nem. De utána megy a férfi, és azt mondja: vagy hazajössz, vagy megyek a kocsmába, és addig iszom, amíg értem nem jössz.
- Makacs mind a kettő, a lány is, a fiú is. Ez a makacsság, önfejűség a másik konfliktus. Pólika nem akarja, hogy Balázs igyon, akiben persze van némi huncutság is, amikor a kocsmával fenyegetőzik. A végére elsimul minden konfliktus. A lényeg, hogy nagyon szeretik egymást, kompromisszumot kötnek, megegyeznek, hogy nem lesz több muzsikaszó.
Csomós Lajos úgy véli, Katkó Ferenc szereti a nótákat, és azt akarja, ne csak stílusában, hanem hangulatában és zeneileg is eredeti, autentikus legyen a darab. S nem diktatórikus rendező, nem felejti el, hogy ő maga is színész. A rendelkezőpróbán még megmondja, mit szeretne, de ha utána jót lát a színészektől, hagyja őket játszani. Legfeljebb egy-két jelenetben még megkéri őket, hogy erre vagy arra figyeljenek.
Niedzielsky Katalin
Fotó: A-TEAM
