Következő bemutatónkat, a Bernarda Alba házát teljesen átlengi a spanyol virtus és a flamenco tánc, a ritmus és mindezek kellékei, például az elmaradhatatlan legyező.
Ma délelőtt megérkeztek a Spanyolországból rendelt, eredeti, flamencóhoz való legyezők. A Bernarda Alba háza című darabban hét fekete és egy piros legyező játszik. Igaz, a piros csak egy rövid ideig, Bernarda legkisebb lánya, Adela veszi elő egy jelenetben anyja megrökönyödésére, hiszen a gyász idején nem ildomos a piros legyező használata. A produkció koreográfusától, Bajnay Bea flamenco táncművésztől megtudtuk, hogy a múltban a legyező nagyon fontos szerepet töltött be a flörtölésben. Ha a spanyol dámáknak fontos, de titkos közlendőjük akadt az udvarlójuk vagy szeretőjük számára, akkor a legyezőjükkel kommunikáltak. Változatos és árnyalt módon lehetett üzenni a legyező titkos szerelmi nyelvén, kijátszva a pletykára éhes szomszédasszonyokat, irigy unokahúgokat és persze az árgus szemmel figyelő mamákat. A spanyolok ma is nagy előszeretettel használnak legyezőt, bár ma már csak arra szolgál, hogy a fullasztó nyári melegben enyhülést hozzon.
Mégis álljon itt néhány üzenet a legyező nyelvén:
Lassan becsukni a legyezőt – Igen!
Gyors legyezés – Hévvel szeretlek
Csukott legyezővel megérinteni a homlokot – Folyton rád gondolok
Nyitott legyezővel eltakarni az arcot – Kövess!
Jobb kézzel forgatni a legyezőt – Mást szeretek
Megütni valamit a legyezővel – Türelmetlen vagyok
Gyorsan, ingerülten összecsukni a legyezőt – Nem!
