„Ha jól adják elő, ezen visítva lehet nevetni”
Erősen számít a színészek meglátásaira a helyzetkomikumok és a szöveg végleges kialakításában Straub Dezső, aki Tersánszky Józsi Jenő A kegyelmes asszony portréja című vígjátékát rendezi a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A bemutatóra várhatóan február végén kerül sor.
A Jászai-díjas rendező az olvasópróbán elmondta, a darab már-már bohózatba hajlik, amit ha jól adnak elő, visítva nevetnek majd rajta a nézők.
Elárulta, Tersánszky Józsi Jenő archaikus nyelvezetben írta meg a darabot, ami akkoriban stílusjegy volt, ám ma már idegenül hangzik, nagyon sok szó jelentését magyarázni kell, és a színészeknek is nehéz megtanulni. Ezért – bár gondolkoztak rajta, hogy megtartsák a nyelvezetet – végül mégis úgy döntöttek, hogy „magyarosítják”, ezzel mintegy „kortalanná is téve” a művet.
Ezt a munkát Nemlaha György dramaturggal végezték el, de a folyamatban még számít a színészekre is – mondta. A vígjáték az 1930-as években játszódik, ezen nem modernizáltak, mert szerinte egy másik korba áttett cselekménysor nehezítette volna az eredeti tartalom megértését.
Straub Dezső elárulta, készen kapta a szereposztást, de ismerve a stábot, maga sem válogathatott volna jobban. A főbb szerepeket Tege Antal, Papp Barbara, Nánási-Veselényi Orsolya, Katkó Ferenc, Liszi Melinda és Csomós Lajos játsszák. Mellettük Lénárt László, Nagy Erika, Márki Szabina, Szabó Lajos, Kövesdi Kornéla, Szőke Pál és Jancsik Ferenc láthatóak majd.
Hozzátette, az elmúlt napokban elkezdett „zenécskéket” is komponálni a jelenetekhez, már elkészült hat dal. Ebben is számít a társulatra – jegyezte meg.
Nemlaha György dramaturg felelevenítette a szerző kalandos szakmai életútját, „amely egy öngyilkossággal kezdődött”, és közölte: korábban olyan színészlegendák alakították a főszerepeket, mint Kállai Ferenc, Törőcsik Mari, Váradi Hédi, Garas Dezső, akik után „megtisztelő” eljátszani a darabot.
A díszleteket és a jelmezeket Libor Katalin tervezte, aki elmondta, két helyszín, egy a darab végére teljesen átalakuló műkereskedés és a főszereplő Tűrőék eladás előtt álló, lecsupaszított nappalija jelenik meg. A darab különlegességét az adja, hogy a helyszíneket nem a szünetben, hanem a felvonások közepén kell átpakolni, „ami kihívás volt, mert így minden látszódni fog”. A jelmezek korban tartottak, rendkívül elegánsak lesznek – árulta el.
Seregi Zoltán igazgató elmondta, a Sík Ferenc Kamaraszínházban mindig bemutatnak egy drámaibb darabot (a mostani évadban ez volt Szabó Magda Kígyómarás című műve, amelyet hamarosan Budapesten, az Újszínházban játszanak), és egy vidámabbat. A mostani választással „két vadat lehet egy lövéssel ejteni”: egy klasszikus, minőségi szerzőnek egy igazán mulatságos művét mutatják be, amelyet ráadásként a „vígjátékok nagymestere” rendez.
A történet szerint Ákos, a nagyszerű festő képtelen megélni munkáiból, lassan felkopna az álla. Szerencsére felesége, Lola kitalálja, hogy férje kétes művészi értékű képek mázolásával szerezzen pénzt. Itt lép a cselekménybe Olga, akinek a szíve Ákosért dobog, s aki mindent megtesz azért, hogy a festmények pallérozott ízlésű – és persze fizetőképes – vevőkhöz találjanak. Csakhogy Lolát kinézi magának egy jól szituált nemesember, aki viszont már egy rangban és anyagiakban hozzá passzoló bárókisasszony vőlegénye.
A kiemelt képen Seregi Zoltán direktor és Straub Dezső Jászai Mari-díjas rendező
Fotó: Locskai Henriett / jokaiszinhaz.hu
