Az elmulasztott, semmivé lett élet tragédiája – Szabó Magda Kígyómarása a Jókaiban
Bár még véget sem ért a 2023/2024-es évad, a Békéscsabai Jókai Színház művészei máris elkezdtek készülni az őszre. A Jászai Mari-díjas Pataki András vezényletével megkezdődtek a próbái Szabó Magda Kígyómarás című színművének, amelyet az Újszínházzal közösen, „különleges koprodukcióban” mutatunk be szeptember 13-án a Sík Ferenc Kamaraszínházban.
Seregi Zoltán igazgató az olvasópróbán elmondta, most nem a díszletek, hanem a színészek „lesznek közösek”, három újszínházas vendégművésszel (Pásztor Edina, Oláh Tánia és Papp Attila) valamint Bergics András dudással játsszák le ősszel a bérletes időszakot Békéscsabán; majd valószínűleg jövő januárban mutatják be Budapesten a darabot. Ez egy remek lehetőség, hogy megmutathassák magukat a színészeink a fővárosban – húzta alá.
Pataki András rendező szerint a darab évekig futhat az Újszínházban, mert Szabó Magdát szeretik a nézők.
Kifejtette, a mű egy családtörténeten keresztül három történelmi korszakban a XX. század keresztmetszetét adja. Alapja Szabó Magda Disznótor című regénye, amelynek alapmotívumát aztán az író maga dolgozta át színművé. A történet 1929-ben, 1943-ban és 1955-ben játszódik. Bár a politikai berendezkedés mindhárom korszakban – de egy emberöltőben! – alapvetően más volt, a közös mindenhol a válság, a pénzhiány, a megmaradásért folytatott küzdelem.
A korokat, „az egy perc alatti csaknem 30 éves ugrásokat” jól kell érzékeltetni a ruhákban és a kellékekben – húzta alá a rendező.
„A megváltoztathatatlan sorstragédia kimenetelét szakrális síkra hozzák” egy 1955 karácsonya előtt titokban zajló betlehemezéssel, a motívum egyúttal visszatér a jelenetváltásoknál is. Pataki András elárulta: az első és az utolsó jelenet ugyanaz lesz, így a nézők már ismerni fogják a történet végkimenetelét, de a miértek csak a két részben játszott darab végére válnak világossá.
A rendező hangsúlyozta, az identitását feladó ember gyökértelenné válik és megsemmisül. Gyökerek nélkül az ember gyenge lesz, megszűnik az a humán tartalom, amiért érdemes felkelni, és elvész a boldogság lehetősége, ami az emberi lét értelmét adja. „A hazugságnak, az önazonos élet hiányának tragédia a vége” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt hiteles, mértéktartó színészi játékkal kell bemutatni, ami által a darab „igazi nagy színészi feladat lesz”.
A békéscsabai teátrum művészei közül Beszterczey Attila, Katkó Ferenc, Liszi Melinda, Nánási-Veselényi Orsolya, Nádra Kitti és a színitanházas Sziveri Emese játszanak a darabban.
A díszleteket Pataki András, a jelmezeket Szélyes Andrea tervezi.
