A szerelem, a féltékenység kimeríthetetlen forrás, kortól, műfajtól függetlenül hálás téma; ha igényes, látványos kiállításban, nagyszerű zenészekkel, énekesekkel és táncosokkal kerül színpadra, remek szórakoztató előadás. A Tanulmány a nőkről című zenés vígjáték november végi bemutatója nem véletlenül hódította meg a szíveket. (Niedzielsky Katalin kritikája)
Alighanem mindenki dúdolva, fütyürészve jön ki a Békéscsabai Jókai Színházból előadás után, hiszen a hatvanas évek, a legendás táncdalfesztiválok máig népszerű slágerei könnyen a retro világába röpítik az embert, és jólesik elidőzni egy olyan korszakban, amely sokaknak a gyermekkorát, ifjúságát, szerelmét eleveníti fel. Szívet melengető érzés elmerülni a régi számokban, mert a profi zenén és a költői szövegeken nem fog az idő. Rögtön az előadás elején hatásos felütés, mint valami nyitány, úgy csendül fel az egész stábtól a Mesélj a nőkről! című dal, ami találó zenés előszó, mottója a darabnak.
Elkezdődik a játék, jelenetek váltják egymást, s közben újból és újból elhangzik egy sláger. Csak egy tánc volt, Élj vele boldogan, Ez az a ház, Gedeon bácsi, Most kéne abbahagyni, Micsoda nő!, Nem leszek a játékszered!, Nincsen olyan ember, Például te, te, te, Ugye te is akarod?, Volt egy régi nyár, Ádám, hol vagy?… Felsorolni is nehéz lenne a rengeteg címet. Andalító muzsika, kedves emlékeket idéz, s hamar kiderül: ezek a dalok nemcsak úgy elhangzanak hosszabb-rövidebb szöveges rész után, hanem beépültek a történetbe, a cselekményből következnek, és a nagyszerű koreográfia a zenés produkció szintjére emeli az előadást. Ha már a táncdalokkal kezdtük, elsősorban Gulyás Attila énekes, előadóművészi teljesítménye érdemel elismerést. A feleségek triója (Nagy Erika, Liszi Melinda, Király M. Alexandra szh.), illetve több szóló száma emlékezetes marad, dicséret Katkó Ferencnek és Puskás Dánielnek. Kedves színfolt az ügyvédnő (Csonka Dóra) minden dala és az író-narrátor (Tege Antal) számai. Ezt a társulatot sok jó énekes gazdagítja. Rázga Áron a zongoránál és zenei vezetőként kiváló zenészeket, profi csapatot dirigál.
Gyárfás Miklós Tanulmány a nőkről színdarabja az azonos című, 1967-es film alapján készült, a forgatókönyvet Szabó Tamás dolgozta át, az előadást Halasi Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes művész rendezte. A „Zenés válóok két részben” nem szokványos műfajmegjelölés, de utal a történet és a bonyodalom lényegére. Három különböző korosztályhoz tartozó házaspár áll a darab középpontjában, és a feleségek elhatározzák, hogy elválnak a férjüktől. Tulajdonképpen különösebb okuk nincs erre, legfeljebb az, hogy unalmassá vált a közös életük, ellaposodott a házasságuk, ezen akarnak változtatni. A mozgalmas, fordulatokban gazdag történet azonban úgy alakul, hogy a hölgyek által kiválasztott fiatal ügyvédnő mind a három férjnek nagyon megtetszik, s innentől ők akarnak válni, a nők már nem. Még az ügyvédnő kerül majdnem bajba, bíróság előtt kell felelnie a csábításért, de mivel vígjáték, ez is megoldódik: a bírót is játszó író, narrátor is férfi, negyedikként ő is belebolondul az ügyvédnőbe. A végén természetesen minden jóra fordul, mindhárom pár újra egymásra talál, hirdetve, hogy mégis csak az otthoni, a megszokott partner az igazi, a család, a biztonság, a szerelem, a szeretet a legfontosabb. Az író-narrátor-bíró pedig feleségül veszi az ügyvédnőt.
A legifjabb házaspárt Király M. Alexandra szh. és Puskás Dániel ügyesen, fiatalos lendülettel kelti életre. A középkorosztályt Liszi Melinda és Gulyás Attila alakítja árnyaltan, szenvedélyesen. Az idősebb párt Nagy Erika és Katkó Ferenc játssza sok humorral, emberi vonásokat domborítva. Tege Antal – miközben játékmesterként (író, narrátor) öleli át az egész színpadot -, több figurában is (pincér, rendőr, bíró) remekel. Dr. Képes Vera alakjában Csonka Dóra a szakmai siker és a női vonzerő közötti egyensúlyra törekszik.
Gyakori forma a kerettörténet, amikor egy író, narrátor fogja át az egész cselekményt, itt is ő dolgozik a tanulmányon, ehhez gyűjti az anyagot a nők természetéről, és ettől persze elválaszthatatlan a férfi természete, a házaspárok élete, a szerelem, a féltékenység témaköre. Az anyaggyűjtést, a filozofálást és a cselekménysort szépen kiegészíti a zene. A dalok és a történet egységes produkcióvá alakításához nagyban hozzájárult Kerekes Judit ötletes, változatos koreográfiája, amelynek eltáncolásában a fiatal színészek, színihallgatók egészítik ki a színészek csapatát. A múltidézéshez, a retróhoz, a nosztalgiához Laczó Henriette hangulatteremtő díszletet és jelmezeket alkotott, bőven kínál a játékhoz mozgásteret. Nagyon gazdag jelmeztárat vonultat fel, minden jelenetben divatbemutatóra elegendő ruhaköltemények váltják egymást. A zene, a díszlet és a jelmezek – a kedves történeten túl, dokumentumszerű adalékaikkal – még egy jellegzetes korszakba is némi bepillantást adnak.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
