Ifjabb Sztojka Zoltán és Zenekara adta meg az alaphangot a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjáték február 21-én délután a Sík Ferenc Kamaraszínházban megtartott sajtónyilvános próbáján. Móricz Zsigmond színpadi művét március 29-én mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház.
Már a helyszín is jelzi, hogy zenekarral, táncosokkal erősített, népes szereplőgárdát vonultat fel az előadás, amelyet Katkó Ferenc színművész rendez. Az alkotókat és a közreműködőket Seregi Zoltán igazgató köszöntötte. Elmondta, hogy a Nem élhetek muzsikaszó nélkül bemutatója illeszkedik abba a koncepcióba, miszerint minden évadban legalább egy magyar klasszikust műsorra tűzzön a színház.
- Móricznak ez az örökzöldje kiállta az idő próbáját, és minden feltétel adott, nagyszerű a csapat, hogy jó előadás születhessen; külön öröm, hogy rengeteg kitűnő női szerepet kínál a darab – fogalmazott az igazgató, majd ismertette a szereposztást.
Balázs, nyíri birtokos szerepét Csomós Lajos, Pólikát, a feleségét Csonka Dóra játssza, Zsani néni Kovács Edit, Pepi néni Fehér Tímea, Mina néni Nagy Erika lesz. Mészáros Mihály alakítja Lajos bácsit, Földesi Ágnes Villő Birit – hogy csak a legfontosabb figurákat soroljuk.
Katkó Ferenc arról szólt, hogy szívesen ajánlotta bemutatásra ezt a darabot, mert nagyon érdekli a 19. század végi letűnő dzsentri világ. Annak pedig külön örül, hogy sikerült kitűnő zenekart megnyerni a produkcióhoz, így igazán jó hangulatú, vidám, pörgős előadás jöhet létre.
- Ebben a darabban nincs negatív hős, itt mindenki áldott jó ember – közölte a rendező. – Központi téma a férfi-nő kapcsolata, az, hogy mennyire tudunk kompromisszumokat kötni ahhoz, hogy boldogan élhessünk, illetve, ha szét is mennek a párok, mi kell ahhoz, hogy újra kibékülhessenek. Móricz legtöbb műve valamilyen valós eseményhez kötődik, ehhez egy 1914-es farsangi bál adta az ötletet, tehát megvan a saját igazsága a valós életből.
Az 1880-as évek végi korhű jelmezeket Kiss Kata tervezte, a darab két helyszínen játszódik, a nyíri birtokon és Zsani néni házában.
Katkó Ferenc azt is elmondta, hogy 99 százalékban autentikus magyar népzene szól, szabolcsi, nyírségi gyűjtésből. Az 1 százalék pedig Sík Ferenc legendás 1979-es filmjéből csendül fel.
Ifjabb Mlinár Pál koreográfiája is autentikus magyar néptáncra épül, a rendező szerint olyan dinamikát szeretnének belevinni, ami felveszi a mai ritmust.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
