Gyárfás Miklós Tanulmány a nőkről című darabját november 29-én mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház. Az azonos című filmforgatókönyv zenés színpadi átiratát Szabó Tamás készítette, az előadást, amelyben elhangzanak az 1960-as évek legnagyobb slágerei, Halasi Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes művész rendezi.
- Elsősorban a szerelemről szól ez a darab, aztán persze a szerelemből eredő problémákról, amelyek esetleg váláshoz is vezethetnek. De természetesen – a műfaj szabályai szerint – a vígjátékban nem vezetnek, és a történet végén mindenki visszamegy a párjához – nyilatkozta Halasi Imre a főpróbahéten. – Három különböző korú, a hatvanas évek közepén élő magyar hölgy a főszereplő, akihez saját korához illő férj tartozik. A feleségek szeretnének valami változást az életükben, ezért úgy döntenek, hogy ott hagyják a férjüket. Konkrét okok nincs is a válásra, ha csak nem a megunt szerelem.
A rendező azt is elmondta, hogy válás nem lesz, de mire ez kiderül, addig különböző fordulatos, játékos és vidám szituációk követik egymást. S ami lényeges: felcsendül jó néhány a hatvanas, hetvenes évek örökzöld slágeréből. Hallhatják a nézők az Ugye, te is akarod vagy az Ádám, hol vagy?, Ez az a ház, ahol semmi sem változik, Mit tehet az ember? – és még sorolhatnánk tovább az ismert számokat.
- Egy író is megjelenik a színen, aki összefogja az egész cselekményt, arra készül, hogy ezt a három hölgyet egy közös történetbe gyúrja össze, próbálkozik a tanulmány megírásával. Az író-narrátor fejéből pattan ki a gondolat, hogy a nőről lenne jó írni, a női szeszélyekről, furcsaságokról, természetről, amivel szorosan összefügg a férfi természete, a házaspárok élete. Bízom benne, hogy jól szórakozik majd a közönség. A dalokat táncok is kísérek, megpróbálunk egy nosztalgikus, divatos szóval élve retro szituációt létrehozni, kiváló zenekarral a színpadon a retro világba elkísérni a nézőket.
-
- A vígjáték ötletét az 1967-es filmsiker adta.
- Fantasztikus film volt! Gyárfás Miklós, a kor egyik legsikeresebb dramaturgja, szerzője írta a film forgatókönyvét is. A legnagyobb sztárok szerepeltek benne: Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Bodrogi Gyula, Básti Lajos, Darvas Iván. Ez a siker felbuzdította az írót, hogy színpadi változat készüljön egy dramaturg segítségével. Az adaptációba később beleillesztették a slágereket is, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban mutatták be először Tasnádi Csaba rendezésében. A slágereket a színház zenei vezetője, Kazár Pál válogatta, aztán bemutatták Egerben, a Madách Színházban, a kaposvári és sok másik színházban.
- A film és az első színpadi változat bemutatója óta (2004) eltelt pár év. Ez ad valami új feladatot a rendezésnek, vagy maradhat minden a régiben?
- Nem számít, mert ez egy retro történet, akár mikor mutatjuk be, azt a kort kell megidéznie. Az természetes, hogy minden esztendővel kicsit távolabb kerülünk attól az eredeti kortól, s ezért lehet, hogy kicsit jobban rá is látunk, groteszkebbnek találjuk, talán kicsit viccesebbnek. A nosztalgia már nem annyira közeli a mi életünkhöz, de az volt az én fiatalságom, tizenéves voltam.
Az előadásban Tege Antal, Gulyás Attila, Liszi Melinda, Katkó Ferenc, Nagy Erika, Csonka Dóra, Puskás Dániel és Király M. Alexandra szh. játssza a főbb szerepeket. A retro megidézéséhez Kerekes Judit alkotta a koreográfiát, Laczó Henriette a díszletet és a jelmezeket.
Halasi Imre legutóbb két éve A beszélő köntöst rendezte Békéscsabán, korábban A kutya testamentuma című zenés darabot, még régebben Arthur Schnitzler Körtáncát.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
