fbpx Nem élhetek muzsikaszó nélkül | Békéscsabai Jókai Színház

Jelenlegi hely

Nem élhetek muzsikaszó nélkül

 Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek 

 

Három napja tart a dínom-dánom Nyíri Balázsnak, a vidéki kisbirtokosnak a kúriáján. Mikor a vendégek már hazamentek, Balázs folytatni akarja a mulatozást; Pólikának, a feleségének azonban elege van az ura folytonos mulatozásából, ezért elhatározza, hogy a nagynénjeihez költözik. A férj persze mindenáron megpróbálja visszahódítani a feleségét. Balázs szövetségesre is talál Lajos bácsi – a három nagynéni testvérének – személyében. Az ő noszogatására végül levelet küld a férjének, amelyben arra kéri, szöktesse meg, és vigye haza. És mint azt a mesékben megszokhattuk, természetesen minden jóra fordul.

Móricz Zsigmond műve igazi prózai és színpadi örökzöld! Letűnt világot idéz a duhajkodó, ifjú földesúr és feleségének története, de van benne valami múlhatatlanul eleven, aminek ma is lehetetlen ellenállni.

Az előadásban végig autentikus magyar népzenét használunk, amelyen keresztül kicsit visszakanyarodhatunk a gyökereinkhez, erre szolgál a népzene mellett a néptánc is. A koreográfiák szintén hamisítatlan néptáncra épülnek.

A Jókai Színház április 13-án, szombaton este tartotta Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékának és az idei évad harmadik díszbemutatóját. A színház igazgatója a bejáratnál üdvözölte a vendégeket, akiket az előadás előtt fogadóitallal vártak.

Cigányzene, népdalok, örökérvényű üzenet és kiváló alakítások teszik élvezetessé a mai néző számára Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát a Békéscsabai Jókai Színházban. A közönséget koccintással és tánccal avatják be a nagy dínomdánommal kezdődő előadásba. (Niedzielsky Katalin kritikája)

Nagy sikerrel mutatta be március 29-én a Békéscsabai Jókai Színház Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát. A színészek a közönséget pálinkával kínálva és táncra kérve invitálták a nagy dínomdánomba.

A móriczi világ színpadra vitele nem idegen Csomós Lajostól, a 2003-as Úri muriban Ködmön András munkást, a 2016-os Légy jó mindhalálig előadásában Gyéres tanár urat játszotta. Két dráma, két kisebb karakter után most a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjáték főszereplője.

Móriczcal, az Úri murival először kötelező olvasmányként még a középiskolában találkozott Csonka Dóra. A Színitanház másodéves hallgatójaként Bezerédi Zoltán egyhetes kurzusán az Úri murival és a Kivilágos virradatiggal foglalkoztak, rengeteget beszélgettek a dzsentri világról, az egész móriczi életműről. Most Pólika szerepére készül.

Zenés bemutatóra készül a Békéscsabai Jókai Színház: Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékában cigányzenészek húzzák a talpalávalót a színpadon. Schäfer Szilveszter zenekarvezető a legjobb muzsikusokat hozta a produkcióba.

Móricz Zsigmond Tiszacsécséről, a szatmári térségből származik, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátéka is ott játszódik. Szatmári a szerző, a helyszín, a zene, a tánc is erről a vidékről való. Ifj. Mlinár Pál koreográfussal a Békéscsabai Jókai Színházban készülő bemutató jellemzőiről, az autentikus néptáncok színpadra állításáról beszélgettünk.

Katkó Ferenc színművész, rendező nagyon örül annak, hogy Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát színpadra állíthatja a Békéscsabai Jókai Színházban. Úgy véli, óriási szükségünk van arra, hogy megmutassuk a gyökereinket és a kompromisszumkészség fontosságát. (Niedzielsky Katalin interjúja)

Oldalak