A hagyományos táncalkalmak, a városi táncház és a színpadra vitt néptánc térhasználatáról tart előadást Dr. Varga Sándor egyetemi adjunktus 2016. november 7-én, hétfőn 18 órától a Sík Ferenc Kamaraszínházban.
"Michel Foucault szerint korunk a tér korszaka lehet, hiszen az egyidejűség, a mellérendeltség, a közel és a távol, a jobbra és a balra, a szétszóródás korát éljük. Társadalomtudósok sora mutatott rá arra a tényre, hogy a tér nem üres keret, ahol a dolgok tetszőlegesen találnak maguknak helyet, hanem társadalmi események fontos helyszíneként képes arra, hogy befolyásolja az eseményeket. Mindemellett a tér nem homogén, hanem több kisebb, egymástól elkülöníthető egységből áll, amelyek más és más minőséggel és szimbolikus értelemmel bírnak. Mindezek miatt egy éppen aktuális „térbeli fordulatról” beszélhetünk a társadalomtudományokban.
Előadásomban néprajzi-antropológiai megfigyeléseim alapján igyekszem bemutatni, hogy a lokális, kisközösségi táncos térhasználat egyfajta kommunikációs rendszerként működik, melyben fontos társadalmi (etnikai, gazdasági, nemi és státusz-) pozíciók és kapcsolatok jelennek meg szimbolikusan. A különböző tánctípusok térformái és proxemikája befolyásolja formai, strukturális jellemzőiket, ezen keresztül pedig a táncosok alkotási folyamatait. A kutatásaimból ezen kívül kiderül, hogy a tánc helyszíne az ott táncolók független területének tekinthető, ahol a térhatárok, illetve a tér használatára vonatkozó szabályok szimbolizálják és erősítik a lokális közösség szuverenitását, önállóságát és társadalmi kohézióját.
Mindezek alapján igyekszem a revival néptáncok színtereit (városi táncház, színpad) is hasonló módon megvizsgálni."
Dr. Varga Sándor egyetemi adjunktus
