fbpx Békéscsabai Jókai Színház

Jelenlegi hely

Színitanház Workshop a Jókai Színházban

Békés Megye Online | Immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Színitanház Workshopja a Békés Megyei Jókai Színházban. A nyílt nap keretében az érdeklődő fiatalok megismerkedhetnek a színházban folyó képzési lehetőségekkel, és amennyiben felvételt nyernek, megkezdhetik tanulmányaikat. 

Interjú Ukrajna magyarországi nagykövetével

Dmitro Tkach

„A színházat bármelyik társadalom lecsupaszított idegvégződésének nevezném” - Interjú Ukrajna magyarországi nagykövetével

A Jókai Színház 2009-2010-es évadra meghirdetett „színházi szomszédolás”- projectje keretében érkezett Magyarországra Sztaniszlav Mojszejev, a Kijevi Akadémiai Ifjú Színház igazgató-főrendezője és Alekszej Igorovics Bezgin, a Kijevi Színház,- Televízió és Filmművészeti Egyetem rektora. A rangos vendégekkel való budapesti találkozásra Ukrajna Magyarországra akkreditált nagykövete, Dmitro Tkach is időt szakított.

Próba-feljegyzések másfél órában

 Az előadásokat megelőző próbafolyamat sokszor hosszabb időt vesz igénybe, mint ameddig a darab műsoron van. A színház nézőinek többsége egyáltalán nem láthat bele abba a kemény munkába, ami a produkciók hátterében zajlik. Ezért szerencsések azok a középiskolások, akik a Beavató-bérlet mellett döntöttek az évad elején, hiszen ők betekintést nyerhettek a színfalak mögötti titkolt-tilos világba, meglátogathatták a fény- és hangtechnikusokat, felmászhattak a zsinórpadlásra, és azt is megnézhették, hol és hogyan készülnek a díszletek.

Beszélgetés Zalán Tiborral

 Sajnos, Mórát nem kérdezhetem meg a premier után, vállalja-e, ahogyan fölraktam a színpadra a Rab ember fiait… – interjú Zalán Tiborral 

 

 

Interjú Bicskei István színművésszel (folytatás)

Bicskei István "Bütyök"

A Szivárványkígyó című előadást Magyarkanizsán, Szegeden és Kolozsváron is a te rendezésedben tűzték műsorra. A darab – címével ellentétben – nagyon is felnőtteknek szól. Mit jelent maga a cím?

Az ausztrál bennszülöttek hisznek benne, hogy az életet, a mindenséget egy misztikus szivárványkígyó köti össze, s rajta mindenki keresztülhalad. A cím az én életutam szimbóluma, amely elindult valahonnan, hogy végül visszatérjen a középpontba.

Az élet néha meghökkentőbb a valóságnál

Interjú Bicskei István színművésszel

Bicskei István "Bütyök"

Nehéz rólad pályaképet összefogó információkat találni. Sok színházban, sok előadáson működtél közre előbb színészként később rendezőként is. Mi az, ami te fontosnak tartasz eddigi életed során?

 
Például, hogy még mindig élek és még mindig színész vagyok. Ugyanis többször próbáltam már otthagyni a szakmát, de soha nem sikerült. Fontos, hogy még mindig van mit mondanom, megmutatnom az embereknek. A sok hely, ahol eddig megfordultam és az emberek, művészek, akikkel érintkeztem, mind segítettek abban, hogy a tudásom mellett az érzelemvilágom is gazdagabb legyen, és legyen mit átadni belőle másoknak.  Tovább

Milyen is volt Ádám köldöke - avagy egy sztárszínész titkai

Két Péter – Fekete és R. KárpátiBulvártémák, sztárpletykák, hogyan tudunk jól elhelyezkedni a pályán, ki kivel van, mit tegyek, hogy híres legyek, és sok pénzt keressek? Ezek azok a témák, amelyek szóba sem kerültek, amikor Magyarország egyik legismertebb színésze tartott szóval egy teremnyi színészpalántát órákon át.
R. Kárpáti Pétert lehet szeretni... vagy szeretni. No, nem csak a Barátok közt című sorozatban naponta képernyőre lépő Berényi klán tagjaként nyújtott alakításáért, hanem azért a sodró lendületű, pozitív személyiségéért, amelyből, most kurzusának hallgatói is energiát meríthettek.

Zalán Tibor-interjú a Bárkában

Zalán Tibort kérdeztük a szeme színéről, a hibernált angyalokról és Janus Pannoniusról

Zalán Tibor

Szepesi Dóra

Életét és pályáját végletek és legendák kísérik. Majdnem 30 évvel ezelőtt, minden különösebb irodalmi előélet, háttér nélkül veszi magának a bátorságot, hogy az Életünkben Arctalan nemzedék címmel röpiratot tegyen közzé. Keresetlen nyíltsággal fogalmazza meg a maga lesújtó véleményét a korszak irodalmi állapotáról, s ezzel elindítja az úgynevezett fiatal írókról, jeles irodalmi lapok hasábjain kibontakozó vitát. Később tudatosul benne, hogy egyedül a mű megformálásának a minősége számít. 

Interjú Kara Tündével, a Békés Megyei Jókai Színház színművészével

Mesélj egy kicsit magadról! Hogy kerültél a színészet közelébe? Mikor kezdtél el színjátszással foglalkozni?

Édesanyám mindig mondogatta, hogy a színészet mennyire szép pálya, „mennyi életet élhet így az ember”. Én meg mindig mosolyogtam, hogy persze, igen, biztos szép lehet, nem nagyon törődtem vele, valójában képzőművész szerettem volna lenni. Aztán, már hat éves koromtól, egyre több és több vers- és prózamondó versenyen indultam, és észrevettem, hogy nagyon könnyen ment nekem ez a műfaj. Mégis, inkább a rajzolás felé törekedtem, de ott egyre több nehézségbe ütköztem. Meglepő, de nem volt olyan egyszerű számomra, mint emberek elé kiállni és beszélni. Mikor 14 éves lettem, választanom kellett, hogy a Képzőművészeti Szakközépiskolába, vagy a Vörösmarty Gimnázium dráma-tagozatára menjek-e. Végül a Vörösmarty mellett döntöttem, és ott is érettségiztem. Már úgy jöttem Békéscsabára, hogy meg voltam fertőzve a színházzal, már biztos voltam benne, hogy ezzel akarok foglalkozni. A miénk volt az első olyan osztály, amelyik itt végzett, a színház keretein belül működő iskolában.

Sass Ervin kritikája

Sass Ervin kritikája - Csabai Mérleg

Kattintson a képre a nagyításhoz!

Forrás: Csabai Mérleg

Oldalak