Alul semmi – előadás jeltolmácsolással
Terrence McNally-David Yazbek: Alul semmi című előadását jeltolmácsolással kiegészítve tekinthették meg a teátrum hallássérült látogatói június 1-jén 19 órától. A Jókai Színház nagyon komolyan gondolja a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségének megteremtését, azt, hogy különleges figyelmet kell kapniuk azoknak, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, mert ők is teljes értékű tagjai szeretnének lenni a társadalomnak. Fontos feladatának tartja a teátrum az érintettek iránti pozitív szemlélet és viszonyulás kialakítását, kiemelt szerepet kap a társadalom érzékenyítése és tájékoztatása. 2016-ban Békéscsaba Megyei Jogú Város rangos elismeréssel, „Békéscsaba Ifjúságáért” kitüntetéssel ismerte el Komáromi Anett és Tarsoly Krisztina munkáját, elsősorban az „Angyalok szárnyalása” című, minden év decemberében megrendezésre kerülő gálaműsor megszervezéséért, mellyel hosszú évek óta támogatják a fogyatékkal élő fiatalok színházi élményhez jutását. A jelelt és narrált előadások mellett fontos szerepe van a fogyatékkal élők számára szervezett rendszeres kulisszajárásoknak, melyek során az adott előadást megelőzően testközelből ismerik meg a látogatók a bemutató díszleteit, jelmezeit és kellékeit – mondta Komáromi Anett színművész. – Fontos még megemlíteni, hogy a jeltolmács nemcsak az adott színdarab konkrét szövegét, hanem annak érzelmi árnyalatait, hangulatát is közvetíti, amivel a színházi élményhez jutást segíti. Az utóbbi évek jelelt-narrált előadásai szinte a színház évi repertoárjának összes sikerdarabját lefedik. 2015-ben az Egerek és emberek, A dzsungel könyve, Orient; 2016-ban a Légy jó mindhalálig, A szegény csizmadia és a szélkirály, Bánk bán, Kövérkiráy, Fösvény; 2017-ben az Állat(i)mese, Törvénytelen randevú, Diótörő és Egérkirály, Az özvegy Karnyóné és a szeleburdiak; 2018-ban pedig a Micimackó és a My Fair Lady című előadás volt akadálymentesített a fogyatékkal élők számára. A teátrum elkötelezettségét mutatja, hogy a Szarvasi Vízi Színház nyári programjába is bekerült a Halló(k), itt vagyunk! című programsorozat gálaestje, melynek keretén belül június 25-én színészek adják elő siket és nagyothalló szerzők verseit, a Misztrál zenekar közreműködésével – hangsúlyozta Komáromi Anett. – A műsor teljes programja felvételre kerül és országos terjesztésű DVD készül belőle, az esemény fővédnöke pedig Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár. Rácz Attila Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM
Kézdivásárhelyre utazott az Ősvigasztalás stábja
Június 2-án reggel 8 órakor a Békéscsabai Jókai Színház alkotógárdája elindult közel tízórás útjára, Kézdivásárhelyre, hogy ott másnap előadja Tamási Áron Ősvigasztalás című színdarabját. Az, hogy Tamási műve hazatérhet szülőföldjére, az Emberi Erőforrások Minisztériumának anyagi támogatásával valósulhatott meg. A Jókai Színház produkciója – a hit és az összetartozás erejét hirdető üzenetével – kapcsolódik a Ferenc pápa romániai útját kísérő kulturális programsorozathoz. A székelység egyik legnagyobb és leghűségesebb írója, Tamási Áron 1924-ben, amerikai emigrációjában írta meg drámáját egy kolozsvári pályázatra, de akkor válaszra sem méltatták. Az első világháború után a reményt és a túlélés esélyét fogalmazta meg, a világban uralkodó zűrzavar és káosz ellen az ősi erkölcsi törvényekhez való visszatérésben, az ember és a természet harmóniájának helyreállításában látta a megoldást. Béres László rendező szerint két világ ütközése áll a darab középpontjában: az ősmagyarságé és a gyártott törvényeké. A kérdés pedig az, hogy visszatérünk-e a hagyományokhoz, az ősgyökerekhez, vagy a haladáshoz, beolvadáshoz fel kell adni a hagyományokat. Tamási művéből az életbe vetett hit csendül ki, és szerephez jut benne a legendás székely humor is. Az Ősvigasztalás bemutatója 2017 szeptemberében volt Békéscsabán, ahogyan akkor, Kézdivásárhelyen is a főbb szerepekben Kovács Frigyest (Jászai Mari-díjas), Csurulya Csongort, Szélyes Imrét (Jászai Mari-díjas), Katkó Ferencet, Mészáros Mihályt, Liszi Melindát, Gulyás Attilát láthatja a közönség. Nagyszalontán június 24-én és Aradon június 25-én tekinthető meg az előadás. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila
Székely származású és ismerte Tamási Áront
Tamási Áron: Ősvigasztalás című színdarabjának erdélyi bemutatói kapcsán Szélyes Imrével, az előadásban a mostohaapa szerepét alakító Jászai Mari-díjas színművésszel beszélgettünk a Békéscsabai Jókai Színházban a kiutazást megelőző nap, a próba szünetében. A beszélgetésből megtudhattuk, hogy a színművész kapcsolata egyedülálló Tamási Áronhoz és a székely közönség kifinomult érzékenységéhez. Tamási Áron, ő maga az anyatej, ő a vérünk, annál is inkább mondom ezt, mert volt szerencsém személyesen is ismerni, többször találkoztam vele, rengeteg darabjában játszottam a temesvári éveim alatt és később a Nemzeti Színházban is. A mostohaapa szerepe bár nem kimondottan a főszerepekhez sorolandó, de Tamásinál nincs kis szerep vagy nagy szerep, ha lelkesen és odaadással csinálja az ember, akkor minden szerep nagy szereppé válhat – fogalmazott Szélyes Imre színművész. Majd azzal folytatta, hogy székely származású, benne van a vérében, nagyon ismerős számára ez a világ. Fontos az is, hogy a székelyföldi közönség nagyon érzékeny, nagyon kell vigyázni a legkisebb gesztusra is, mert a székely közönség nagyon könnyen lefagy, és Tamási Erdélyben otthon van, ha másutt nem, ott igazán ismerik. Szélyes Imre szerint a pápalátogatáshoz annyiban kapcsolódik az előadás, hogy a mű üzenete a megmaradásról szól, a felszínen maradásról abban a szláv tengerben, ami az erdélyi magyarság számára mindig komoly feladat volt. Rácz Attila
Hazaviszik az Ősvigasztalást
A Békéscsabai Jókai Színház három alkalommal adja elő Tamási Áron: Ősvigasztalás című színdarabját Erdélyben, utazás előtt Mészáros Mihály, a darab egyik főszereplője osztotta meg velünk gondolatait. Az Ősvigasztalás falusi bírója, Mészáros Mihály nagyon szereti és tiszteli Tamási Áron munkásságát, s arra emlékeztetett, hogy ez a színmű sokáig fiókban volt, és fantasztikus üzenettel bír. – Kiemelkedő szerepe van ebben a darabban a hagyomány őrzésének, ápolásának, illetve a jelenkor és a hagyományos értékek konfliktusának. A hagyomány tiszteletéből születő cselekedet, hogy a főszereplő – a bátyja kérésére – elégeti a holttestét, ellentmond a modern kor szemléletének – mondta Mészáros Mihály. – A bíró szerepe nagyon ambivalens, egyrészt még a hagyománytisztelő generáció tagja, viszont hivatalból szolgája a modern törvényeknek, így a szerepen belül kialakul egy sajátos feszültség. Ráadásul ez az egyetlen olyan szerep a színműben, amely humoros oldallal is rendelkezik, a darab közepe táján felbukkanó humoros rész enyhíti a nézőkben kialakuló feszültséget. Az erdélyi vendégszereplést a színművész különleges eseménynek nevezte, hiszen "hazaviszik a darabot". Mint fogalmazott, nagy felelősség Erdélyben játszani, mert olyan embereknek adják elő, akik többet tudnak a színmű gondolati hátteréről, mint a színészek, ezért egyfajta megmérettetésen megy keresztül az előadás. Rácz Attila Fotó: A-TEAM
A tündérlaki lányokkal kezdődik az új évad
Heltai Jenő A tündérlaki lányok című színjátékát a következő évad első bemutatójaként, szeptember 13-án a Sík Ferenc Kamaraszínházban láthatja a közönség. Tege Antal rendező azt ígéri, hogy kicsit leporolják, a mához közelebb hozzák a darabot. A sajtónyilvános olvasópróbán május 28-án délelőtt a Jókai Szalonban Seregi Zoltán igazgató köszöntötte a résztvevőket, a művészeket, tervezőket és a média munkatársait. Mint mondta, már több színház előre dolgozik ilyenkor, ahogyan a Jókai is, májusban elkezdődnek az őszi bemutatók előkészületei, majd ismertette a szereposztást. Özvegy Bergné szerepét Fehér Tímea játssza, Boriskát Liszi Melinda, Olgát Boldog Ágnes, Mancit Földesi Ágnes Villő, Sárit Nádra Kitti, a bárót Bartus Gyula (Jászai Mari-díjas), Gulyás Attila, Szabó Lajos lép fel az előadásban, valamint a Színitanház hallgatói, akiknek kötelező szakmai gyakorlatuk valósul meg a színpadon. Tege Antal rendező arról számolt be, hogy a tervezőkkel együtt úgy gondolták, nem polgári díszletben játsszák az előadást, hanem kimozdítják onnan, és egy három részre osztott dobogórendszer lesz a díszlet, amely fölött ajtókeretek, ablakok lógnak majd. A dobogó két oldalán várakoznak a szereplők, akik szeretnének bejutni ebbe a báró által eltartott családba. A letisztult térhez a rendező letisztult, körberajzolt jelmezeket kért. A tündérlaki lányok története arról szól, hogy apjuk halála után Boriska három lánytestvére és édesanyjuk eltartója lesz egy gazdag báró kitartottjaként. Egy napon azonban Boriska szerelmes lesz és döntenie kell, mi a fontosabb számára, a saját vagy szeretteinek boldogsága. A darab fontos kérdést vet fel: mások boldogtalansága árán lehet-e valaki boldog? Sári azt eszeli ki, hogy feláldozza magát, és ő lép Boriska helyébe. De sokat beszél róla, hogy mit tervez, mert bízik benne, hogy testvérei megakadályozzák. Ez nem őszinte áldozatvállalás, csak színjáték, ami újabb morális kérdéseket vet fel – fogalmazott a rendező. A történet 1914-ben játszódik, a szereplők korhű ruhákat viselnek, a bútorok is abból az időből valók. Heltai Jenő, aki a jogi pálya helyett a színpadi írásnak szentelte életét, Molnár Ferenccel együtt ott van a korszak legjelentősebb írói, költői között. A színjáték jó kifejezés, mert azt jelenti, sok színű játék, de csak akkor válik vígjátékká, ha a közönség nyitott a befogadására. A legenda szerint Heltait a Gombaszögi lányok esete ihlette színműve, az „önzés komédiájának” megírására. A darab a hölgyeknek kiváló szerepeket kínál, de a férfiaknak is – hangsúlyozta Tege Antal. – Muszáj leporolni, közelebb hozni a művet a mához, hogy ne őskövületek szóljanak messziről. Nem változtatunk a szövegen, de a megszokottat pörgőssé tesszük, tempóján szeretnénk növelni zenei aláfestéssel, az evidenciák működnek, nem leszünk modernkedők, ugyanaz a stílus marad, csak más tempóban. A díszletet Egyed Zoltán, a jelmezeket Kiss Kata tervezi. A tájékoztató után előkerültek a szövegkönyvek, és a színészek hozzáláttak a munkához. Niedzielsky Katalin Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
Az Ősvigasztalás Erdélyben – a pápalátogatáshoz kapcsolódva
Tamási Áron Ősvigasztalás című színművét mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház három erdélyi helyszínen 2019 júniusában, Ferenc pápa csíksomlyói látogatásához kapcsolódva. Ferenc pápa apostoli látogatására május 31. és június 2. között kerül sor, melynek részeként szentmisét tart június 1-jén Csíksomlyón. A pápalátogatás kitűnő lehetőség a székelység megmaradásának vizsgálatára a keresztény hit alapkérdéseinek fényében. A bemutatásra kijelölt erdélyi helyszíneken – Kézdivásárhelyen, a Városi Színházban június 3-án, Nagyszalontán június 24-én és Aradon június 25-én – tartandó előadások a maradandó értékek felmutatásával képesek elmélyíteni a magyar és a román nép közötti barátságot.A székelység egyik legnagyobb és leghűségesebb írója, Tamási Áron 1924-ben, amerikai emigrációjában írta meg drámáját egy kolozsvári pályázatra. Az első világháborút követően műve a reményt és a túlélés esélyét fogalmazta meg konkrét útmutató formájában: a világban uralkodó zűrzavar és káosz ellen csakis az ősi erkölcsi törvényekhez való visszatérés, az ember és a természet harmóniájának helyreállítása lehet a megoldás. A legnemesebb kulturális hagyományainkhoz kell visszanyúlni, különben elvész és kihal a nemzet; Tamási művével vigasztalni és üzenni szeretett volna egyidejűleg, kifejezve a szó és az összetartozás erejébe vetett hitét. A darab középpontjában két világ összeütközése áll: az ősmagyarság és az átvett keresztény értékrend törvényeinek találkozása. Az Ősvigasztalás a negatív állapotból kivezető megoldást, a tiszta erkölcsiséget szimbolizálja.A Békéscsabai Jókai Színház előadását Béres László rendezte, a bemutató 2017 szeptemberében volt. A főbb szerepekben Kovács Frigyest (Jászai Mari-díjas), Csurulya Csongort, Szélyes Imrét (Jászai Mari-díjas), Liszi Melindát, Gulyás Attilát láthatja a közönség. Fotó: A-TEAM
Le a kalappal a szervezők előtt!
A Jókai Színház Neil Simon-előadása, Az utolsó hősszerelmes nagy sikert aratott május 25-én este a XXI. Melphomena Tavrii Nemzetközi Színházi Fesztivál zárónapján. A békéscsabai csapat tagjai tapasztalataikat összegezték és a khersoni vendéglátókat méltatták. Dr. Merő Béla kapcsolata az ukrán színházzal a fesztivál történetének 21 événél is régebbre nyúlik vissza, hiszen Kherson és Zalaegerszeg a ’80-as évektől testvérváros, és ’90 óta rendszeresen járt ki rendezni. A Khersoni Megyei Akadémiai Zenés és Drámai Színházban darabok egész sorát állította színpadra. A Képzelt riport egy amerikai fesztiválról című előadással kezdte, az Én és a kisöcsém rendezése elnyerte Az év legjobb zenei előadása díjat, bemutatta a Gólyaszanatóriumot, Moliére Képzelt betegét, a Montmartre-i ibolyát és Feydeau vígjátékát (Bolha a fülbe), később zsűrizni hívták. A rendezőtől megtudtuk, hogy Alexander Andrijovics Kniga ’89-től a színház igazgatója és a nemzetközi fesztivál alapítója. Itt nem a versenyszellem a lényeges, a fesztivál alapvető célja kezdettől a színházi barátság és találkozás drámaírókkal, színészekkel, tervezőkkel. Napközben konferenciákat tartanak, este játszanak a különböző társulatok – mondta Merő Béla. Knigának nagyon tetszett a békéscsabai előadás, rögtön utána hangsúlyozta, hogy megértette Csurulya Csongor rendezői koncepcióját: a nő terápia a házastárs számára, és a közönség is pozitívan állt hozzá a darabhoz, teltház előtt játszottak. Külön öröm volt számunkra, hogy a színészi játékot sokan méltatták. Szakemberekkel, kritikusokkal beszélgettem, megegyeztünk abban, hogy a művészek találkozása minden korban nagyon fontos – összegezte tapasztalatait Merő Béla. Csurulya Csongor, Az utolsó hősszerelmes című előadás rendezője arról számolt be, hogy a házigazdák szakmai és emberi szempontból mindent megtettek, hogy a vendégek jól érezzék magukat, elkényeztettek mindenkit. Nagyon hasznos volt más típusú színházi látásmódba betekinteni, más stílusjegyeket látni, más nyelvezetet megismerni, mint ami mifelénk szokás. Annak ellenére, hogy erősen szövegközpontú az előadásunk, kivetítőn ment a fordítás és a hazai intim kávéházi környezet helyett egy nagyobb, 150-200 férőhelyes térben játszottunk (az itteni Vigadóhoz lehet hasonlítani), nagyon jól fogadták. A nézők valóban követték a darabot, nagyokat nevettek, óriási tapsot kaptunk – mesélte a rendező. Németh Gabriella tavalyi Break the Chain! című különleges produkciójára az idén is többen emlékeztek, és ez nagyon jólesett Gabinak, aki tavaly előadóként, most rendezőasszisztensként utazott a csapattal. Le a kalappal a szervezők előtt, hogy ekkora fesztivált ennyi résztvevővel, programmal megszerveztek! Biztos sokszor fáradtak voltak, de soha egyetlen rossz szó nem hangzott el, minden kérésünket teljesítették. Elég volt megemlíteni, hogy szeretnék látni a tengert, azonnal szerveztek autóbuszt. Fürödtek a Fekete-tengerben, hatalmas hullámok voltak, alig lehetett őket a vízből kirángatni. – Nemcsak velünk voltak ennyire kedvesek, hanem mindenkivel. Az ukrán vendéglátás szuper volt. Az út a tengerre egy óra húsz perc. Én voltam az időjárásfelelős, minden nap nagy eső volt, egyetlen egyszer sütött a nap, 26 fokot mértek, akkor mentünk fürdeni – mesélte lelkesen Németh Gabriella. Persze nem nyaralás volt, munka akadt bőven. Tartottunk szövegösszemondó próbákat, ellenőriznünk kellett a bútorokat, kellékeket, de azért igyekeztünk minél több előadást is megnézni. Úgy gondolom, hogy ez nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is egy ilyen alkalomnál. Moliére-t kijevi főiskolásoktól láttunk, pantomimból hagyományos és modern felfogást is, és voltunk kinn erdőben, tóparton, ahol egy Gogol-művet mutattak be nagyon különleges körülmények között. A színpadot az ott lévő fenyőfák köré ácsolták, igazi élő díszlet volt – idézte fel friss élményeit Németh Gabriella. A Jókai Színház produkciója volt az utolsó előadás szombaton este, utána nagy záróparty következett. Másnap gyors pakolás, utazás a repülőtérre, indulás Kijevbe, onnan Budapestre, majd haza Békéscsabára, ahol hétfőn este már a Pszichót játszották. Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/A-TEAM
Roham az új bérletekért
A hagyományoknak megfelelően, május 27-én, hétfőn reggel vásárlók hosszú sora várta a szervezőiroda előtt, hogy bérletet vásárolhasson a Békéscsabai Jókai Színház 2019-20-as évadjának repertoárjára. Az új nézők bérleteiket a teátrum művészeitől vehették át. A tavalyi bérletek megújítására április 29-től május 24-ig volt lehetőség, május 27-től értékesítik az újakat. A tapasztalat az, hogy a megújítás első napjaiban érkeznek elég sokan, de a legtöbben csak az utolsó napokon. Az idén online is meg lehetett újítani a bérleteket. Aradszki-Ungor Katalin, a szervezőiroda vezetője arról tájékoztatott, hogy a felnőtt bérletesek és jegyvásárlók aránya folyamatosan nő, főként a 30-as, 40-es korosztályból érkeznek új nézők. Amíg pár évvel ezelőtt a bérletesek 80 százaléka volt nyugdíjas, most az arány nagyjából 60 százalék felnőtt, 40 százalék nyugdíjas. Az összes bérletes néző egynegyede békéscsabai, háromnegyede vidéki. Ma reggel fél kilenckor nyitottunk, néhányan már órákkal előtte várakoztak a szervezőiroda előtt. Délig a munkatársaimmal 61 vásárlót szolgáltunk ki, 133 bérletet adtunk el. A vásárlók kétharmada békéscsabai, egyharmada vidékről érkezett, nyolcvan százalékuk nyugdíjas – összegezte az első órák tapasztalatait Aradszki-Ungor Katalin. Két szempontból is érdemes május 27-én és 28-án felkeresni a szervezőirodát: egyrészt ezen a két napon a színház művészei nyújtják át a bérleteket, másrészt pedig az első száz vásárló között a Csabai Nyár színházi előadásaira sorsolnak ki 5×2 jegyet. Fontos információ, hogy ma déltől online is lehet bérletet vásárolni. A következő nagyobb rohamra holnap reggel számítanak a színház szervezőirodájában. Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
Mária főhadnagy Aradon vendégeskedik
Aradon, az Ioan Slavici Klasszikus Színházban látható május 27-én 15 és 19 órakor a Mária főhadnagy című romantikus nagyoperett. Huszka Jenő és Szilágyi László népszerű művét március 15., nemzeti ünnepünk tiszteletére mutatta be koprodukcióban négy színház. A Békéscsabai Jókai, a Budapesti Operett-, a Magyar Zenés Színház és a Veszprémi Petőfi Színház közösen állította színpadra Huszka Jenő Mária főhadnagy című nagyoperettjét. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulóját köszöntő produkció igaz történeten alapul, miszerint Máriát egy osztrák arisztokratához akarják férjhez adni, de megszökik, és a forradalom idején Magyarországon – nemzetőregyenruhában – beáll katonának. A sok izgalom, kaland után Mária és szerelme egymásra talál. A címszerepben az aradi közönség Bori Rékát, Jancsó Bálintként Domoszlai Sándort, Antónia szerepében Kállay Bori érdemes művészt láthatja. Többek között Virágh József, Steinkohl Erika, Tomanek Gábor, Peller Károly lép színpadra. Az előadást Seregi Zoltán rendezte, díszlettervező Libor Katalin, jelmeztervező Kemenes Fanni és Vesztergombi Anikó, koreográfus Lénárt Gábor, társrendező, játékmester Bozsó József. Fotó: A-TEAM
Kicsit felfedezni Ukrajnát
Tarsoly Krisztina 2010-ben a Háztűznézővel járt a khersoni színházi fesztiválon, most Az utolsó hősszerelmessel képviseli a Békéscsabai Jókai Színház csapatával együtt a magyarországi színjátszást. Úgy véli, egy ilyen seregszemlén nemcsak előadásokat jó látni, hanem a vendéglátó ország mindennapjaiba, kultúrájába is be kell tekinteni. Mint minden évben, most is nagy szeretettel fogadta a khersoni színházvezetés a Jókai Színház csapatát. Kezdettől zsúfolt programot teljesítenek, hiszen egyszerre több helyszínen zajlanak az események, bent a színházban, kinn a téren, szabadtéri és stúdióelőadások városszerte, 18 órától késő estig óránként kezdődnek az előadások, nem könnyű válogatni a nagyon nívós fesztivál kínálatából. Ez nekem egy új ország, és kíváncsi vagyok, hogy itt hogyan élnek, milyenek az emberek. Amikor tíz éve a Háztűznézővel jártunk itt, akkor sokkal kevesebb időnk volt, kevesebbet láttunk az országból, a városból, az egész miliőből. Most igyekszünk felfedezni a környéket, kicsit megismerni Ukrajnát, jártunk a Dnyeper partján, a tengernél, csodálatos itt a táj – mondta Tarsoly Krisztina. Gogol Háztűznézőjét Békéscsabán Sztaniszlav Mojszejev rendezte, akkor harmincfős stábbal utazott a színház a több, mint ezer kilométeres útra, és azóta is minden évben visznek előadást. A színésznő arról is beszámolt, hogy meghatóan kedves fogadtatásban volt részük akkor is, most, bármerre mennek, szeretet veszi őket körül. A közönség nemcsak megtapsolja az előadásokat, hanem őszintén hálás, érzik és átlátják a belefektetett munkát, szívvel-lélekkel nézik, részeseivé válnak a produkciónak. Jellemző az is a fesztiválra, hogy nemcsak a társulatok nézik egymás bemutatóit, hanem nagylétszámú a civil közönség – sorolta tapasztalatait a Jókai Színház művésze. – A khersoniak várják minden évben és nagyon szeretik a fesztivált, no meg azt is, hogy napi négy előadásból lehet választani. Ez hatalmas kulturális kínálat, igazi kultúrabomba, és a publikum mindenhol megtölti a nézőteret. Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Boldog Karácsonyt! 🎄 (Jókai Színház)
6 1
Adventi gyertyagyújtás - December 22. (Jókai Színház)
2 0
Adventi gyertyagyújtás - December 15. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
