Várkonyi Mátyás és Béres Attila Egri csillagok című történelmi musicalje lesz az év első bemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban, a darabot keddtől láthatja a közönség.

Életre kel a dicsőséges győzelem, a magyar történelem világra szóló eseménye, Gárdonyi Géza halhatatlan regénye. Várkonyi Mátyás – Béres Attila Egri csillagok című történelmi musicaljét január 14-én este mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház. Az előadás rendezője Katkó Ferenc, Dobó István szerepében Kelemen Csabát, Hegedűs hadnagyéban Kovács Nemes Andort láthatja a közönség. Bornemissza Gergelyként Puskás Dániel, Cecey Évaként Nádra Kitti lép színpadra, a kis Gergőt és Vicuskát gyerekek játsszák. Csomós Lajos, Tege Antal, Beszterczey Attila, Gerner Csaba, Nagy Erika, Mészáros Mihály szerepel többek között az előadásban. A produkcióhoz különleges, virtuális díszletet Egyed Zoltán, korhű jelmezeket Kiss Kata tervezett. A koreográfia Topolányszky Tamás Harangozó Gyula-díjas, Érdemes művész és Mlinár Péter, a Balassi Táncegyüttes tagjának alkotása. Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM

Az Egri csillagok – könyvben, filmen és a színpadon – a hős várvédőket példaképként állítja elénk, nem könnyű szerep Várkonyi Mátyás – Béres Attila történelmi musicaljében az áruló Hegedüs hadnagyot életre kelteni. Kovács Nemes Andor arra készül, hogy a bonyolult figura motivációit, igazságát is felmutassa. A Békéscsabai Jókai Színház idei első bemutatója a Gárdonyi Géza halhatatlan regényéből készült színpadi mű lesz január 14-én. Hegedüs hadnagy szerepére Katkó Ferenc rendező régi jó barátját, Kovács Nemes Andort hívta meg Szabadkáról, aki oda éppen a békéscsabai színművész helyére került 2008-ban. A vendégművésszel a főpróbahéten a felkérésről, a szerepéről, a zenés darab és a példaképek erejéről beszélgettünk. Katkó Ferenc említette valamikor a múlt év tavaszán, hogy rendezi az Egri csillagokat, és ne lepődjek meg, ha majd keres. De elmosolyogta a dolgot, és azt hittem, hogy csak viccel. Aztán november közepén csöngött a telefonom, s azt kérdezte: akkor jössz? Mondta, hogy nincs Hegedüse. Hála Istennek, az én színházam rugalmas volt, és elengedtek erre a produkcióra. Mindig szeretek új környezetbe kerülni, új embereket megismerni, és Békéscsaba csodálatos hely, nagyon jó embereket ismertem meg, hálás vagyok a sorsnak és persze Ferinek, hogy itt lehetek. Mit gondolsz, mi a jelentősége egy ilyen bemutatónak? Az Egri csillagokat mindenki olvasta, nálunk, odalent a Vajdaságban ezt úgy nevezik, hogy házi olvasmány, tehát kötelező. Elég hosszú, és a gyerekek sajnos nem szívesen olvassák végig. De amikor már idősebb az ember, akkor jobban érdekli a történelem és a szépirodalom, és jobban értékeli az ilyen műveket. Hegedüs hadnagy az áruló a sok hős között; nem könnyű szerep, ugyanakkor a negatív figurát mindig nagyobb kihívás jól eljátszani. Mennyire lehet szimpatikus az a figura, aki elárulja Eger várát, beengedi a törököt? Szeretném megmutatni azt az agyrémet, azt a vacillálást, ami a fejében lejátszódik. A rockoperában két órában megmutatni az egész Gárdonyi művet lehetetlen, de fontos rávilágítani, milyen sok minden közrejátszik abban, hogy Hegedüs így dönt. Ott van például a szerelmi csalódása, a menyasszonya, Vicuska Bornemissza Gergőé lesz, és rengeteg más hátsó tényező, ami a kisagyában mozog. Mi legyen, és hova húzza jobban a szíve? Ott van a félelem, hogy harmincszoros túlerővel kell szembenézni, még ha ott is a várfal, vagy ki lehet bírni, vagy nem. A leszerelés határán van, már csak egy csata kellene, és akkor nyugalmazzák, már 20-30 évvel azelőtt is magas rangú katona volt, rengeteg csatában részt vett, rengeteg vért látott. Úrrá lesz rajta a félelem, kap egy lehetőséget, azt igyekszem szimpatikusan bemutatni, hogy neki is igaza van. Pár évvel hamarabb megjelent Török Bálintnál és próbálta rávenni, hogy barátkozni kellene a törökkel, mert csak úgy tud épülni, felvirágozni Magyarország. Török Bálint ebbe nem ment bele, és már ott elkezdődött nála ez a vacillálás. A történelem bebizonyította, milyen sorsra került, a többit meg majd a színpadon próbáljuk megmutatni. Hogyan készültél a szerepre, és hogyan építed fel a figurát? Tudtam, mi vár rám, először is lehetett készülni lelkileg. Amit találtam interneten, mindent elolvastam, főleg a történelmet bogarásztam. Sokféleképpen bemutatták már a musicalt, rockoperát, volt lehetőség meríteni. A figurát megpróbálom úgy megcsinálni, ahogy én gondolom, aztán Feri és persze a közönség eldönti, hogy sikerült-e. A zenés változat segíthet abban, hogy a nézők saját történelmükre visszatekintsenek, a regényt újra elolvassák? Az internet világában egyre kevesebben fognak könyvet, pedig olyan jó a könyvnek az illata, a tapintása, a régen nyomtatott, antikváriumi könyvek csodálatosak. Nem vagyok benne biztos, hogy nagyon hozzájárulunk a szokások megváltoztatásához, de legalább közelebb hozzuk az emberekhez a sztorit, felhívjuk a figyelmet, hogy tényleg kézbe kell venni és elolvasni a könyvet. Igaz, 900 oldal, de megéri, mert annyira szépen, olvasmányosan írja Gárdonyi. Egy pillanatig nem unatkoztam én sem, amikor már egy kicsit idősebb, de még iskolás korban kézbe vettem. Remélem, hogy tudunk ebben valamit segíteni. A fiatalok példaképeket a mindennapi életben nehezen találnak, de a történelemben igen. Most persze nem Hegedüsre gondolok, de mi a véleményed, feladata a színháznak, hogy példaképeket mutasson fel, vagy kellenek egyáltalán a példaképek? Mindenképp! Ha szétnézünk a világban, főleg a fiatalok körében mindenhol Lionel Messi meg Cristiano Ronaldo a példakép, ami nem rossz, hogy futballisták, ha jó emberek is. De a történelmet meg kell ismerni, pontosan azért, mert el nem tudjuk képzelni, hogy 500-600-1000 évvel ezelőtt hogyan éltek az emberek egyik napról a másikra, amikor az átlagéletkor nem haladta meg a negyven évet sem. Fontos ismerni az ilyen irodalmi gyöngyszemet és a történelem egyik nagy dicsőségét. Nem lehet nem példaképként tekinteni azokra az emberekre, akik megvédték harmincszoros túlerővel szemben a várat, ami hatalmas, hihetetlen nagy tett volt, és nemcsak Magyarországon, hanem egész Európára nézve. Sok sikert kívánva köszönöm meg a beszélgetést. Niedzielsky Katalin

Bornemissza Gergely, Cecey Éva és Dobó István is színpadra állnak jövő héten a békési megyeszékhelyen: a Békéscsabai Jókai Színház társulata huszonegyedik századi technikával viszi színpadra az Egri csillagok című klasszikust. A darabot Katkó Ferenc rendezi, a bemutató január 14-én lesz. A Gárdonyi Géza klasszikusára alapuló darab az 1500-as években játszódik, amikor a hódító török csapatok feldúlják Magyarországot. Bornemissza Gergely és Cecey Éva a félszemű Jumurdzsák fogságába esik, aki a gyerekeket rabszolgának akarja eladni. – Bornemissza Gergő volt számomra az első olyan hős szereplő, akivel azonosulni tudtam már gyermekkoromban is, vagyis a kapcsolódási pont már gyerekkorom óta megvan a karakterrel. Sokat beszéltünk Katkó Ferenc rendezővel Gergőről, aki meghaladja korát. Nagyon okos, művelt fiúról van szó – fogalmazott a Bornemisszát alakító Puskás Dániel színművész. Cecey Évát Nádra Kitti alakítja a darabban. A színművész elmondta: nagy kihívás volt karakterét a színpadra vinni, hiszen ahogy a cselekmény kibontakozik, úgy Vicuska egyre több mindenen megy keresztül. – Éva nagyon intelligens nő, hiszen a királyi udvarban nevelkedett. Az egész darabban a szerelem és a hűség vezérli őt, a cselekedetein is látszik az, hogy Gergelyhez fűzött szerelme irányítja. Máshoz akarták férjez adni, de Gergely megszökteti őt – emelte ki Nádra Kitti. A színdarab rendezője szerint előadásukban keveredik a fantázia és a történelmi valóság. Katkó Ferenc kiemelte: a díszlettel igyekeztek megfelelni a kor követelményeinek, hiszen a színpadon óriási ledpanelekkel jelenítik majd meg a helyszíneket, az öltözékek pedig az 1500-as évek jellegzetességeire reflektálnak majd. – Nem a prózai mű kerül színpadra, tehát nem regény-adoptációt láthat a közönség, hanem a Várkonyi Mátyás és Béres Attila által írt musical változatot – ahogyan az alcímében is szerepel: ez egy történelmi musical Gárdonyi Géza regényének alapján – hangoztatta a rendező, aki hozzátette azt is, hogy a darab központi gondolata a hűség és a hazafiasság. Az Egri Csillagok című előadás január 14-én lesz látható először a Békéscsabai Jókai Színházban.

Katkó Ferenc rendező szerint az Egri csillagok szórakoztató történelmi előadás lesz remek zenével és különleges látvánnyal. Várkonyi Mátyás és Béres Attila musicalje minden korosztályt megszólít.   Ez a rendezés egy kicsit talán nagyobb teher, mert egy mindenki által közismert történetet viszünk színpadra, a filmet az emberek többsége látta, a regényt is olvasta. Ma is kötelező olvasmány, bár abban nem vagyok biztos, hogy mindenki végig olvassa, pedig gyönyörű történet, igazi szerelmi kalandregény, izgalmas, szerelem, árulás, hazafiság, minden benne van – mondta Katkó Ferenc. A film dramaturgiáját nem követik, Várkonyi Mátyás és Béres Attila musicalének szövegkönyvével dolgoznak, ami a regény alapján készült. Ebben a rendező változtatott pár helyen, amit a szerzők elfogadtak. Szórakoztató történelmi előadást szeretnénk bemutatni, ezen dolgozunk. A regényben rengeteg szerep van, a musicalnek sokkal szűkebb a kerete, nincsenek benne akkora fordulatok, hogy más legyen a történet vége, itt is a magyarok győznek, nem a törökök, s reményeink szerint nagyon izgalmas, hatásos előadás lesz.     Katkó Ferenc azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak az ifjúságnak, hanem minden korosztálynak készül az előadás, aki szereti a zenét, Gárdonyi művét, az Egri csillagokat, az biztosan nem csalódik majd az előadásban. Nem butították le a darabot, az előadást pedig megpróbálják minél látványosabbá tenni pontosan azért, hogy a fiataloknak is kedvet csináljanak a színházhoz, az irodalomhoz, a történelemhez. „Aztán majd meglátjuk, ki kinek szurkol, a magyaroknak vagy Jumurdzsáknak, mert a gyerekek általában a gonosznak szoktak szurkolni, ami érdekes” – fogalmazott a rendező. A példaképek felmutatásáról Katkó Ferenc úgy vélekedett, hogy az egri győzelem igazán szép történelmi esemény, az egri vitézek köznapi hősök, igen különösek voltak. A regényre jellemző a történelmi hűség, a zenével még izgalmasabb az előadás, visszaköszön a történelem. A nagyon igényes hangzásvilágot 14 tagú profi zenekar szólaltatja meg. Arra a kérdésre, hogy a rendezőnek milyen speciális feladat gyerekekkel dolgozni, beveti-e ilyenkor a rendezői mellett tanári, apai tapasztalatát is, Katkó Ferenc így válaszolt: Ezt így mindet. De a lényeg, hogy megpróbálom őket teljes értékű színész partnerként kezelni. A gyerekek is nagyon komolyan veszik a próbákat, nem lehetünk elnézők, ugyanúgy kapják a rendezői instrukciókat, ott vannak a próba végén a megbeszélésen, kell korrepetícióra járniuk. Nekem is vannak gyerekeim, tudom, hogyan lehet velük kommunikálni. Bízom benne, hogy nagyon ügyesek lesznek, remélem, nem fogják majd elizgulni. Sok nézőt megszólított, elgondolkodtatott már ez a musical országszerte az elmúlt 22 év alatt, a Jókai Színház művészei abban bíznak, hogy a békéscsabai közönségnek is örömöt szereznek, szép színházi élményt nyújtanak az előadással. Niedzielsky Katalin Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM  

Főpróbahét a Békéscsabai Jókai Színházban, az utolsó simítások az Egri csillagok premierje előtt. Várkonyi Mátyás és Béres Attila történelmi musicalében Dobó István szerepére az egri Gárdonyi Géza Színház művésze, Kelemen Csaba kapott meghívást, aki immár 22 éve játssza a hős várvédő figuráját. Nekem nagy megtiszteltetés, hogy Békéscsabán játszhatom vendégként. Ez egy fantasztikus társulat, nagyszerű a csapatmunka, és kiemelten jó itt a hangulat. Mindezt nemcsak vendégként mondom, hanem azért is, mert az Agria Nyári Játékok igazgatójaként minden jelentős színházat, társulatot nagyon jól ismerek, mindegyikkel volt alkalmam együtt dolgozni – hangsúlyozta Kelemen Csaba. A történelmi musical bemutatójának és Dobó szerepének jelentőségéről úgy vélekedett, hogy ez egy örökérvényű klasszikus darab, a szerzők úgy dolgozták fel, hogy hiteles és hű a regényhez, a bő kétórás előadásban minden benne van, ami Gárdonyinál lényeges. A zenéről azt mondta, hogy az sokrétű, nem túlzottam modern, van benne régi magyar és török motívum, színes, gazdag anyag. Egerben már mindenki fújja a dalokat, igazán jó újból és újból hallgatni a fülbemászó dallamokat. A veretes szöveg pedig nyomot hagy az emberekben. Több, mint két évtized alatt sok előadást megértem, de egyes helyzeteknél még mindig meghatódom, nagyszerű produkció. Azért is fontos előadni a mai világban, mert nincsenek példaértékű személyiségek, történelmi helyzetek, pedig a fiataloknak szükségük lenne ilyenekre. A történelmünkben szerencsére sok a jó példa, vannak lehetőségek: itt van az Egri csillagok Dobó Istvánja, A fejedelem című darab, amely II. Rákóczi Ferencet mutatja fel, valamint a Zrínyi 1566 – mindhármat bemutattuk az Agria Játékokon, ezek a művek alkalmasak arra, hogy példákat szolgáltassanak, amelyek egy egész életet tudnak meghatározni, miközben a tévé csak olcsóságokat közvetít.   Kelemen Csaba szerint nemcsak a példaértékű, életfelfogásunkra ható személyiségek miatt fontos az ilyen művek bemutatása, hanem azért is, hogy szembenézzünk a saját történelmünkkel. Ebben a musicalben van szerelem, árulás, hősiesség, sok-sok kaland, minden korosztályra hatni tud.   Arra a győztes csatára emlékezni kell, 2000 magyarral szemben 70 ezer török állt, óriási túlerő, mégis legyőzték, erre büszkék lehetünk. S a színpadról látni nagy élmény minden este a csillogó szemeket, a boldogságot, hogy milyen jó magyarnak lenni. A példaképek és a büszkeség után egy harmadik, aktuális és szomorú szempontot is említett a színművész: úgy fogalmazott, hogy abban az időben is volt emigráció a távol-keletről, a túlszaporodás miatt indítottak a törökök hódító hadjáratokat. S ma is özönlenek a menekültek, ami megegyezik az akkori helyzettel, mint mondta, abban is, hogy akkor sem becsülték a magyarokat a helytállásukért, s most sem becsülik. Beszélgetésünket Kelemen Csaba azzal az idézettel, szép végszóval zárta, amit Dobóként az előadás végén énekel: „Nézz ránk, Európa! Állj mellénk a harcban! Téged is védünk, Ha védjük a magyar hazát. Bátor, büszke nemzet, Nagy tettekre termett. Eger nevét zengje a nagyvilág!”                                                                                                                                                                                                                                        Niedzielsky Katalin  Fotó: Rácz Attila

Azt, hogy az Egri csillagok bemutatója látványban is valami egészen különleges produkciót ígér, már a december eleji sajtónyilvános olvasópróbán lehetett sejteni. Egyed Zoltán díszlettervező elárulta, hogy virtuális világot, „kiterjesztett valóságot” varázsol a színpadra. (Niedzielsky Katalin interjúja) Várkonyi Mátyás és Béres Attila történelmi musicalének bemutatója óriási vállalkozás a Békéscsabai Jókai Színházban. A díszlet, a színpadkép megálmodásakor mi inspirált elsősorban, a regény vagy a film, esetleg a 22 éve országszerte nagy sikerrel játszott zenés változat? A legelső, ami eszembe jutott a tervezéskor, az a film volt, a nagyon szép képek, amik jellemzik az Egri csillagokat. De nagyon fontos az is, hogy amikor a regényt olvassuk, elképzeljük magunknak a látványt. Arra gondoltam, mindezt miért ne mutathatnánk meg a színpadon. Gárdonyi regényéből indultam ki, az volt a segédanyag nekem is, és Katkó Ferenc rendezőnek is. Gárdonyi Géza nagyon szépen leírja a helyszíneket, leírásaiból el tudjuk képzelni a hangulatot, hogy hol is vagyunk. Nem túl részletes a leírás, inkább felvázol mindent, ez motivált elsősorban. A másik egy szakmai motiváció: tavaly nyáron részt vettem a Prágai Quadriennálén, ahol hetven nemzet színházi szakemberei, díszlet- és jelmeztervezői, designerei, szcenikusai találkoznak. A fórum engem abban erősített meg, hogy van egy bizonyos haladás, látni kell, hogy a technika hogyan vonul be az élet minden területére, természetesen a színházba is. A virtualitás mindig is motivált, és amit hallottam, kíváncsivá tett, érdekel, hogy az új technikával mi mindent lehet csinálni. Milyen látvány fogadja majd a közönséget, és melyik korosztálynak készült? Az előadás tulajdonképpen egy játék a fiataloknak, ifjúsági bérletben megy. Látom már a kislányomon is, hogy ez a generáció milyen fogékony rá, mennyire érti ezt a digitális nyelvet, aminek nyilván megvan az előnye, de a hátránya, a veszélye is. Megvan a vágy, a hajlam, ügyesen kell használni a színpadon. Ha a diákok beülnek az előadásra, a kiterjesztett valósággal hasonló élményt kapnak, mint a számítógép előtt. Reméljük, annál azért többet is… Persze, hiszen a lényeg marad, ez pedig a színész és a közönség közvetlen kapcsolata. Tulajdonképpen a festett színpad is virtualitás, csak más, de a lényeg nem változik, csak az anyag szövete… S a számukra már természetes eszközzel jó ügyet szolgálunk, nem buta játékot adunk, hanem értéket, irodalmat, zenét, történelmet. Sokat számít a koreográfia és a zene, a hangrendszer. A csatajelenetekben nem lesz pirotechnika és veszély, de látványosabb majd a tűzkerék. Niedzielsky Katalin Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM  

Várkonyi Mátyás – Béres Attila: Egri csillagok című történelmi musicalje lesz az új év első bemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban. A Gárdonyi Géza halhatatlan regényéből készült színpadi művet január 14-étől láthatja a közönség. Óriási vállalkozásba fogott a Jókai Színház, amikor az immár 22 éve nagy sikerrel játszott történelmi musicalt műsorra tűzte. Az előadást Katkó Ferenc rendezi, Dobó István figuráját az egri Gárdonyi Géza Színház művésze, Kelemen Csaba játssza. Hegedűs hadnagyként a szabadkai Kovács Nemes Andor lép színpadra, Bornemissza Gergelyként Puskás Dániel, Cecey Évaként Nádra Kitti. A gyermek Gergő és Vicuska szerepét hat gyermek próbálja. Jumurdzsákot Csomós Lajos, Sárközy cigányt Tege Antal kelti életre, Gábor papot Beszterczey Attila, Szolimán szultánt Gerner Csaba. A Balassi táncosai és szép számú zenekar közreműködik a produkcióban, amelyhez különleges, virtuális díszletet Egyed Zoltán tervez. Az elmúlt bő két évtized alatt ötven helyszínen láthatta a közönség a musicalt, az 1997-es Margit-szigeti premier óta Budapesten csak tavaly májusban játszották újra, akkor a Papp László Sportarénában. Új változatát a nyíregyházi Mandala Dalszínház a helyi szabadtéri színpadon adta elő 2001 nyarán látványos csatajelenetekkel, különleges pirotechnikai eszközökkel, kaszkadőrökkel, korhű jelmezekkel. A Győri Nemzeti Színház 2009-es előadásában Dobó Istvánt Sasvári Sándor és Tóth Sándor, Bornemissza Gergelyt Fejszés Attila, Cecey Évát Kovács Lotti, Jumurdzsákot Forgács Péter játszotta. A musical előtt a regényből készült film hódította meg a közönséget, 1968-ban mutatták be Várkonyi Zoltán rendezésében, a forgatókönyvet Nemeskürty István írta. A főbb szerepeket Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre játszotta.   A hősiességről és árulásról, szerelemről és bosszúvágyról, legendás történelmi győzelemről mesélő előadás az egész család, minden korosztály számára mararadandó élményt ígér.