Ötven évvel ezelőtt a pályája elején tartó lengyel szerző, Sławomir Mrożek üstökösként került fel a nagy hagyományú, folyamatosan újító és megújuló szellemű lengyel színház horizontjára. A Tangó Mrożek első teljes darabja, és az abszurd drámairodalom egyik legismertebb és legtöbbet játszott műve. A Jókai Színházban Csiszár Imre állította színpadra. A bizarrul mulatságos családi krónika révén Mrożek számos, valamennyiünket foglalkoztató kérdésről ejt szót: nemzedéki konfliktusokról, a fiatalok útkereső lázadásáról, a szerelemről és a megalkuvásról szól, rendről és káoszról, és nem utolsó sorban a családot, az egész társadalmat fenyegető sötét erőkről is. "A legnagyobbak – Shakespeare, Moliére, Gogol – mindig, minden korban aktuálisak, bármikor elővehetjük a műveiket, a klasszikusok lényege, hogy mondandójuk, üzenetük sosem avul el. S ma már idesorolhatjuk az abszurd színház képviselőit, a lengyel Mrożek műveit is. Látszólag családregény a Tangó, de a három generáció sorsán keresztül, akik körül megfordult a világ, a 20. század kelet-európai történelme bontakozik ki." – mondta el korábban Csiszár Imre. A Sík Ferenc Kamaraszínházban másfajta, intim kapcsolat alakul ki színész és néző között. A közönség szinte együtt él, együtt játszik a színészekkel. Ebben a közelségben a szereplők lélegzetének vagy szempilláinak rezdülése is érzékelhető, és jelentése van. A Tangó ebben a speciális játéktérben többrétegű, sokfajta asszociációt, gondolatot ébresztő, és egyben szórakoztató játék.  Az alkotógárda valóságos sztárparádé: a darabot Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész rendezte a jelmeztervező Szakács Györgyi, aki szintén Kossuth- és Jászai Mari-díjas. A szereplők pedig színházunk nagyszerű és népszerű művészei. Az idősebb generációt  Kovács Edit és Mészáros Mihály, a szülőket Bartus Gyula és Fehér Tímea, a fiatalokat pedig Liszi Melinda és Gulyás Attila, míg Edeket, a félelmetes házibarátot Katkó Ferenc eleveníti meg. Mrożek darabját Kerényi Grácia magyar nyelvű fordításában ismerhettük meg. „Tudod, mekkora bátorság kellett ahhoz, hogy tangót táncoljon az ember?" – tette fel a kérdést Mrożek a Tangóban. Fájó hiány, hogy három éve végérvényesen befejezte szatirikus világfricskázását…

Sławomir Mrożek, teljes neve Sławomir Piotr Paweł Mrożek lengyel drámaíró, író. Pályafutását újságíróként kezdte, és később kezdett el drámákat írni. Első drámája a Rendőrség (1958). 1963-ban elhagyta hazáját, és több európai országot végigjárva Franciaországban telepedett le. Legismertebb drámája a Tangó (1964). A Krakkó mellett született Mrozek a pályafutását újságíróként kezdte, de építészetet és festészetet is tanult. Mrozek nemzetközi hírnevét korai novelláskötetei alapozták meg. Leghíresebb munkája a Tangó című dráma. A Krakkó közeli Borzęcinben született. Édesapja, Antoni Mrożek, postamester, édesanyja Zofia Kędzior volt. Sławomir hagyományos katolikus neveltetésben részesült, ám darabjaiban a vallási témák nem kerültek előtérbe. Írói fejlődésében fontosabb szerepet játszottak  háborús évek, Lengyelország német megszállása, a háború után a Lengyel Népköztársaság létrejötte, a sztálini elnyomás, amely kiábrándult fiatalemberek egész nemzedékét szülte. Mrożek nemzetközi hírnevét korai novelláskötetei alapozták meg. Mrożek szatirikus novellái a lengyel viselkedésmódot, mentalitást figurázzák ki, görbe tükröt mutatnak a romantikus hősiességnek és a fellengzősségnek, vagy a kommunista rendszer visszásságainak, de a célkeresztben valójában az ember viselkedése, ostobasága áll. Már a korai drámáiban is elkerülte a nyílt politikai és történelmi célzásokat, de az Orwelléhez hasonló bíráló hozzáállása a modern kori totalitárius rendszerekhez nem kerülte el a közönség figyelmét – a cenzorokét sem. Hazája történelmére utalva mondta egyszer: „A szörny bezárva tartott, és el is bűvölt egyszerre”. Első teljes és hosszú darabja, a Tangó alighanem a leghíresebb munkája. Először Belgrádban adták elő, a Jugoslovensko Dramsko Pozoriske-ben, 1965.április 21-én. Lengyelországban a Teatr Wspolozesny-ben adták elő, Erwin Axer rendezésében. Tom Stoppard Mrożek drámájából készült adaptációját először a Royal Shakespeare Company-ben adták elő 1966-ban. Stoppard egy lengyel anyanyelvű segítőjével átdolgozta a mű irodalmi fordítását. Az első New York-i előadásra a Pocket Theater-ben került sor, 1969-ben. Bizonyos szempontból a Tangó a nemzedékek közötti konfliktusról szól, de alapvetően azt a folyamatot mutatja be, ahogy a fiatalkori idealizmus a hatalomért folyó lelkiismeretlen küzdelemmé aljasul és kikövezi az utat a zsarnokság előtt.