BEHIR | A Békéscsabai Jókai Színház színművészei rendhagyó irodalomórákon is emlékeztek azt 1956-os forradalom és szabadságharc helyi történéseire. A tizenkét állomásból álló sorozat kedden a Békéscsabai Szakképzési Centrum Kós Károly tagiskolájában fejeződött be. ► Tovább
A Sonkamenüett alkotói nem ígérnek könnyű álmot, kikapcsolódást; a közönségtől bekapcsolt üzemmódot, szellemi jelenlétet várnak el, cserébe katarzist ígérnek. December 9-én rokokó musical ősbemutatója lesz, a Békéscsabai Jókai Színház és az Aradi Kamaraszínház közös produkciójának első olvasópróbáját november 15-én tartották a művészek. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Seregi Zoltán igazgató köszöntőjében a két teátrum kiváló kapcsolatát, előadásait, fesztiválsikereit méltatta. Bemutatta a társszerzőket, közreműködőket, majd elviharzott egy másik „fellépésre”. A francia Raymond Cousse Stratégia két sonkára című regénye nyomán, amelyet Oberten János fordított, Nótáros Lajos és Fekete Réka (az Aradi Kamaraszínház alapítótagjai), valamint Tapasztó Ernő írta meg a Sonkamenüettet. A színpadi átdolgozás a műfajra utaló Rokokó musical alcímet kapta. Dramaturg Fekete Réka, és az előadást egyedül Tege Antal játssza. Tapasztó Ernő rendezi, aki a játékteret és a jelmezeket is tervezte. Borsos Pál és Éder Enikő zenéjére Lackfi János, Fekete Réka és Éder Enikő írta a dalszövegeket. Nótáros Lajos a szerzőről elmondta, hogy Európában jól ismert, az abszurd és főleg Samuel Beckett lelkes követője volt, de Ionescóval is kapcsolatban állt. A nagy példakép után két évvel, 1991-ben, pontosan annak halála napján, december 22-én lett öngyilkos. A hatvanas évek végén írta Stratégia című regényét, a Gyerekességeket ma is játsszák egész Európában. Elhangzott, hogy a hetvenes években született művet a társszerzők mára kicsit porosnak találták, ezért igyekeztek felfrissíteni, „felhozni a mai érzékenység szintjére”, ami nem volt egyszerű, mert a francia nyelv nem áll túl közel a magyarhoz. Nagy változás az eredeti műhöz képest, hogy a kis létszámú alkotógárda „behozta a zenét” a koncepcióba. Tapasztó Ernő a próbaidőszakról úgy fogalmazott, hogy abban két jó dolog van, amikor nekifognak és amikor befejezik. Mint mondta, előtte meg utána semmit sem tudnak a darabról. – A lényeg, hogy a nézőt nem kikapcsolni akarjuk, hanem bekapcsolni és úgy tartani. Katarzis csak akkor érhető el a színház és a néző között, ha sikerül az előadással bekapcsolva tartanunk a közönséget. Ehhez persze sajátos nyelvet, logikát kell teremtenünk – hangsúlyozta a rendező. Tege Antal színművész arra emlékeztetett, hogy az aradi társulat színházi látásmódját jelentősen kitágította, felfrissítette. Kiemelte, hogy míg a kőszínház bizonyos korlátok között működik, a kamarában sokkal nagyobb a szabadság, de fontos, hogy a néző számára önfeledt játék jöjjön létre. Azért sokan mégis inkább szórakozni, kikapcsolódni jönnek a színházba. Hogyan lehet számukra vonzóvá tenni az abszurd műfaját, anélkül, hogy elriasztanánk őket a szellemi jelenlét szükségességétől? – kérdeztem Tapasztó Ernőtől. – Akik kikapcsolódni szeretnének, általában az Operettszínházba váltanak jegyet, vagy a Jókai Színházban is, mint minden kőszínház repertoárján vannak olyan előadások, amelyek kikapcsolják a nézőt. Természetesen csak akkor, ha jók, mert ha nem, akkor az ember csak bosszankodik. Úgy gondolom, egy stúdiószínpadon kellenek ilyen előadások, mert minden városban megvan az a réteg, amely kívánja ezt a fajta színházat. A kultúrának mindig el kell gondolkodtatni valamiről, csak a gondolkodás hozhat valamiféle boldogságot az ember életébe. Olyat még nem láttam, hogy a nem gondolkodásnak lett volna valamiféle eredménye. Ott, ahol a néző megijed attól, hogy gondolkodnia kell, elég nagy a baj. S tévedünk, ha magunkat és a nézőt alábecsüljük. Rossz válasznak tartom, ha a kultúrát gyártók erre azt mondják, hogy akkor csak vidám előadásokat akarnak csinálni – magyarázta a rendező. A hatvanas, hetvenes évek abszurd színháza tulajdonképpen kortárs művészet. Mégis frissítésre szorult? Tapasztó Ernő úgy véli, a színháznak mindig újítania kell, ahogyan az embernek is folyton meg kell újulnia. – Nem írhatjuk ugyanazokat a regényeket ma, amelyeket megírtak már száz évvel ezelőtt, és a hetvenes évek darabját is alaposan át kell dolgozni. A klasszikus darabok helye a nagyszínpad, stúdiótérben pedig ezt a műfajt vállaljuk. Reméljük, több szakmai műhelyben, fesztiválon meg tudjuk majd mutatni. A Rokokó musical alcím ugyanakkor kifejezetten nézőcsalogató, sőt, némi ellentmondás is van a fajsúlyos tartalom és a zenés műfajra utalás között. – Pont az ellensúlyozás volt a célunk a Sonkamenüett cím és a Rokokó musical alcím között – mondta Tapasztó Ernő. – Egyszemélyes musical, ráadásul rokokó. Ez azt jelenti, hogy mindent bele fogunk tenni, amit ebben a pillanatban a világról gondolunk. Amikor alkotunk, merjünk szabadok lenni! Akár klasszikus drámáról vagy operettről van szó, merjük elmondani, hogy mit gondolunk a világról! Ha csak általánosságban merünk gondolkodni, középszerű dolgok születnek. Ki fogalmazza meg a lényeget, ha nem a színház, amely a leggyorsabban el tud jutni a közönségnek, és a legélőbb műfaj a koncerten kívül?! Sonkamenü, rokokó musical – ez egy játék, ahol az emberek játszani fognak önmaguk, valamint a színház határaival, miközben mindig hangsúlyozni kell a gondolat, a tett szabadságát! Niedzielsky Katalin
November 17-e a koraszülöttek világnapja. Erre emlékeztetve világszerte lila fénybe borul több épület – Magyarországon nem csupán az avasi kilátó és a Lánchíd, de többek között a gyulai Almásy-kastély és a Békéscsabai Jókai Színház is a remény színét öltötte magára. Több kórházban a gyógyítók és a nővérek is lila ruhát öltöttek ma, a világnap és a koraszülöttek tiszteletére. A Jókai Színház előtti téren a koraszülöttekkel foglalkozó orvosok, ápolók, pedagógusok, fejlesztők és az ő támogatóik is kifejezték együttérzésüket a koraszülött babák szüleivel, többek között városunk polgármestere, Szarvas Péter is.
November végén, négynapos program keretében második alkalommal rendezi meg az RS9 Színház és a Vallai Péter Kortárs Előadóművészeti Alapítvány a Vallai Péter Kortárs Előadóművészeti Fesztivált. 2016-ban húsz kortárs, irodalmi adaptációra épülő színházi és zenei produkcióval várják a nézőket. Az esemény a színház 2014 őszén elhunyt igazgatójának, Dobay Dezsőnek, a fesztivál szellemi atyjának is emléket állít. A fesztivál utolsó napján, november 27-én mutatkozik be a Békéscsabai Jókai Színház A negyvenkettedik széken ülő nő című monodrámája, Tarsoly Krisztinával a főszerepben.
2016. november 21-én (hétfőn) 18 órától kerül sor Niedzielsky Katalin: Élt, halt a színházért – Gyulai találkozások Sík Ferenccel című kötetének bemutatójára, a Művész Kávéházban. A Nemzeti Színház főrendezőjével, a Gyulai Várszínház művészeti vezetőjével a nyolcvanas, kilencvenes években készített interjúkat, kritikákat adja közre könyvében Niedzielsky Katalin. A válogatás a békéscsabai születésű Kossuth-díjas művész életébe, színházi ars poeticájába, közéleti szerepvállalásába, egy emlékezésre méltó korszak kulisszái mögé, értékeibe nyújt betekintést. A szerzővel Kadelka László Kállai-díjas beszélget, az esten közreműködik Kovács Edit, a Békéscsabai Jókai Színház Domján Edit-díjas színművésze.
Teltház előtt játszotta a Békéscsabai Jókai Színház A fösvény című előadását Újkígyós vadonatúj színháztermében november 13-án, vasárnap este. Megnyitó beszédet mondott Szebellédi Zoltán, Újkígyós város polgármestere, Závogyán Magdolna, kultúráért felelős helyettes államtitkár és Seregi Zoltán, színházunk igazgatója. Az estet megtisztelte jelenlétével Vantara Gyula országgyűlési képviselő is. Óriási volt az érdeklődés az előadásra, olyannyira, hogy csupán a jelentkezők fele férhetett be a terembe. Fergeteges hangulat uralkodott a nézők között, akik szinte együtt éltek az előadással. Hatalmas élmény volt a színészeknek is és a közönségnek is. Megtiszteltetés, hogy a Békéscsabai Jókai Színház A fösvény című előadása lehetett az első, amely az újkígyósi színházterem vadonatúj deszkáira léphetett. Komlóssy Kata
A színház művészei és művészbarátai a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ fogyatékossággal élő gyermekeivel és fiataljaival közösen léptek fel hétfőn este a színház színpadán, egy kétórás műsor keretében. Az Angyalok szárnyalása rendezvény célja: segíteni a fogyatékossággal élők társadalmi elfogadottságát, és az est bevételéből támogatni a gyermekvédelmi központban élő fiatalokat. Tarsoly Krisztina és Komáromi Anett színművészek kezdeményezésére és szervező munkája nyomán mára hagyománnyá vált az egész estét betöltő jótékonysági est, amelyet a művészek, és akadályozottsággal élő fiatalok közös előadása tesz különlegessé. A felkért művészek és együttesek mindig örömmel tesznek eleget a meghívásnak. Idén a jótékonysági est díszvendégeként, az elfogadás szellemének jegyében a Misztrál Együttes örvendeztette meg játékával a publikumot. A láthatóan sok gondoskodással, szeretettel felkészített fogyatékossággal élő fiatalok mellett felléptek a Jókai Színház művészei és művész barátai: Balázs Csongor, Bartus Gyula, Berényi-Nagy Péter, Biró Gyula, Csabai Színistúdió, Csomós Lajos, Fehér Tímea, Harcsa Boglárka, Jancsik Ferenc, Janis Zoltán, Katkó Ferenc, Komáromi Anett, Kovács Edit, Köböl Lilla, Liszi Melinda, Mészáros Mihály, Nagy Erika, Presits Tamás, Szabó Lajos, Szente Éva, Tatár Bianka, Mlinár Pál, ifj.Mlinár Pál, Mlinár Péter, Mlinár Zsuzsa, Tomanek Gábor, Tűz-kör Dobkör, Vadász Gábor, Vandlik Tamás. A rendezvény célja kettős volt: egyrészt meg kívánta mutatni a fogyatékossággal élő emberek értékeit, segítve ezzel társadalmi befogadásukat, másrészt a jótékonysági est bevétele az életminőségük javítását szolgálja a közelgő karácsonyi ünnep meghitté tételével. Ez az este most róluk szólt, és persze a támogatás, az elfogadás, a szeretet fontosságáról, arról, hogy mindenkinek jut itt feladat. Az Angyalok szárnyalása jótékonysági est most is bebizonyította, hogy a hátrányban élők és a sérültek is képesek arra, hogy példát mutassanak a társadalomnak, ez az este is különleges volt és szívet melengető. -szkv- fotó: A-Team/Ignácz Bence
November 18-án, pénteken Gerner Csaba színművésszel tereferélhetnek a Művész Kávéház falai között 17 órától az érdeklődők. Gerner Csaba, a Békéscsabai Jókai Színházban éppen a Diótörő és Egérkirály című családi musical egyik címszerepét próbálja, aminek érdekessége, hogy több mint tíz évvel ezelőtt is ugyanezt a szerepet játszotta teátrumunkban. Ezer szállal kötődik Békéscsabához: a Jókai Színház Színitanházában végzett, itt ismerte meg a feleségét, Tallér Edina írónőt, akivel boldog házasságban, sőt alkotótársi kapcsolatban él. A rendezés sem áll távol tőle, épp a múlt héten mutatta be színházunk A negyvenkettedik széken ülő nő című monodrámát, melyben Tarsoly Krisztinával dolgozott együtt, akihez régi munka- és baráti kapcsolat fűzi. Gerner Csabát a filmvászonról is sokan ismerhetik, olyan mozifilmekben játszott, többek között, mint az Argo 2., a Paktum, a Víkend, de láthattuk őt a Tűzvonalban, Hacktion és Munkaügyek című televíziós sorozatokban is. Szeretettel várjuk Önöket pénteken 17 órától a Művész Kávéházban, ahol további kulisszatitkokra derül majd fény és egy meglepetés vendég is érkezik. Tartsanak velünk! Komlóssy Kata
A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit 2016. november 14. (hétfő) 18.00 órára, a Sík Ferenc Kamaraszínházba, az Alkotó-Társak sorozat legújabb estjére. Vendégeink: Ármos Lóránd, Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva. Az Alkotó-Társak című sorozatunk következő vendégei, Ármos Lóránd, Bálint Tamás és Farkas Wellmann Éva erdélyi származásának vajon vannak-e költői következményei? Irónia, önirónia, játékosság, megkomolyodás, új érzékenység, összegezés – Dublin és Székelyudvarhely után, Nagykároly és Luxemburg előtt – útközben, Békéscsabán. Útközben térben, időben, életben, költészetben. Külön-külön és együtt, alkotótársakként. Házigazda – alkotótárs: Elek Tibor irodalomtörténész
BEOL | Kállai Ferenc, a színészóriás több arca ismerhető meg azon a Kállai ’90 címet viselő tárlaton, ami szombaton nyílt meg Békéscsabán, a Jókai színházban Keleti Éva fotóművész ’50-es, ’60-as és ’70-es években készült felvételeiből. A vándorkiállítás tavaly indult útnak Gyomaendrődről. Kállai Ferenc 91 éve született Gyomán. ►Tovább
A tavalyi évad nagy sikere után, október 21-től felnőtt bérletben kínáljuk nézőinknek a Légy jó mindhalálig című musicalt. A műsoron lévő előadásokra napok alatt elfogytak a jegyek, ezért közkívánatra november 17-én, 15 órától megtekinthetik azon nézőink is, akik lemaradtak az eddigi előadásokról, vagy újra megnéznék. Humorral és drámai feszültséggel teli darab – nagyszerű betétdalokkal, szuggesztív prózai részekkel. Minőségi szórakozásban lesz része annak, aki jegyet vált Móricz örökérvényű klasszikusára.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
4 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
2 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
3 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
8 0
Értesítések
