Mindketten felmenőik vágyát valósították meg önmagukban
Az operett legfényesebb csillagait láttuk vendégül a Művész Kávéházban október 28-án, pénteken 17 órától. Bozsó József táncos-komikust és Teremi Trixi szubrettet faggatta a közönség és Kadelka László, a Nemzeti Színház egykori főügyelője. A páros A víg özvegy című operett vendégjátékára érkezett Békéscsabára. Nagy szeretettel várja és fogadja őket minden évben a város, operettjeik mindig üdítő szórakozást ígérnek. Rengeteg darab és emlék köti őket egymáshoz. A Magyar Zenés Színházzal járják az országot, és hódolnak külföldi turnéikon a világnak operettjeikkel. Trixi mesélt arról, hogy hogyan is lett ő Trixi, és arról, hogy óriási megtiszteltetés volt neki, amikor megkaphatta a Bársony Rózsi emlékgyűrűt, azóta is legfiatalabbként, 23 évesen. Ez a legjobb szubretteknek adható kitűntetés, melyre nagyon büszke. Bozsó József pedig többek között arról is beszélt, hogy mennyire szerencsésen alakult az élete. No de hát, hiszen Önök is ott voltak, és hallották. A jövő héten, november 4-én Jancsik Ferenc színművésszel találkozhatnak, aki nemrég kapta meg a Békés Megyéért Kitüntetést. Jöjjenek el akkor is! Találkozzunk a Művész Kávéházban! Komlóssy Kata
Tudod, mekkora bátorság kellett ahhoz, hogy tangót táncoljon az ember?
Ötven évvel ezelőtt a pályája elején tartó lengyel szerző, Sławomir Mrożek üstökösként került fel a nagy hagyományú, folyamatosan újító és megújuló szellemű lengyel színház horizontjára. A Tangó Mrożek első teljes darabja, és az abszurd drámairodalom egyik legismertebb és legtöbbet játszott műve. A Jókai Színházban Csiszár Imre állította színpadra. A bizarrul mulatságos családi krónika révén Mrożek számos, valamennyiünket foglalkoztató kérdésről ejt szót: nemzedéki konfliktusokról, a fiatalok útkereső lázadásáról, a szerelemről és a megalkuvásról szól, rendről és káoszról, és nem utolsó sorban a családot, az egész társadalmat fenyegető sötét erőkről is. "A legnagyobbak – Shakespeare, Moliére, Gogol – mindig, minden korban aktuálisak, bármikor elővehetjük a műveiket, a klasszikusok lényege, hogy mondandójuk, üzenetük sosem avul el. S ma már idesorolhatjuk az abszurd színház képviselőit, a lengyel Mrożek műveit is. Látszólag családregény a Tangó, de a három generáció sorsán keresztül, akik körül megfordult a világ, a 20. század kelet-európai történelme bontakozik ki." – mondta el korábban Csiszár Imre. A Sík Ferenc Kamaraszínházban másfajta, intim kapcsolat alakul ki színész és néző között. A közönség szinte együtt él, együtt játszik a színészekkel. Ebben a közelségben a szereplők lélegzetének vagy szempilláinak rezdülése is érzékelhető, és jelentése van. A Tangó ebben a speciális játéktérben többrétegű, sokfajta asszociációt, gondolatot ébresztő, és egyben szórakoztató játék. Az alkotógárda valóságos sztárparádé: a darabot Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész rendezte a jelmeztervező Szakács Györgyi, aki szintén Kossuth- és Jászai Mari-díjas. A szereplők pedig színházunk nagyszerű és népszerű művészei. Az idősebb generációt Kovács Edit és Mészáros Mihály, a szülőket Bartus Gyula és Fehér Tímea, a fiatalokat pedig Liszi Melinda és Gulyás Attila, míg Edeket, a félelmetes házibarátot Katkó Ferenc eleveníti meg. Mrożek darabját Kerényi Grácia magyar nyelvű fordításában ismerhettük meg. „Tudod, mekkora bátorság kellett ahhoz, hogy tangót táncoljon az ember?" – tette fel a kérdést Mrożek a Tangóban. Fájó hiány, hogy három éve végérvényesen befejezte szatirikus világfricskázását…
A negyvenkettedik széken ülő nő – ősbemutató a Jókai Színházban
November 11-én lesz az ősbemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban, Tallér Edina A negyvenkettedik széken ülő nő című monodrámájának, Tarsoly Krisztinával a címszerepben. Az előadással kapcsolatban pénteken délután sajtótájékoztatót tartottak a Művész Kávéházban. Seregi Zoltán igazgató elöljáróban elmondta, hogy két monodráma is színre kerül ebben az évadban a teátrumban, de mindkettőben férfi színészek kapnak szerepet. Örömét fejezte ki azonban, amiért Tallér Edina drámája végre színésznőnek kínál lehetőséget. A színidirektor azt is megemlítette érdekességként, hogy Gerner Csaba és Tarsoly Krisztina is a Jókai Színház Színitanházában tanulták a színész mesterséget. A darab rendezője Gerner Csaba elárulta, hogy A negyvenkettedik széken ülő nő mai történet. Maga a kötet is csak pár hónapja került a könyvpiacra a Kalligram Kiadó gondozásában. Azokról szól, akiket mindenáron fel akar címkézni a társadalom, s azokról, akik mindenáron meg akarják szerezni ezeket a címkéket. Legyél szép, jó, kedves, okos, erős, vidám, hibátlan, sikeres! Hogyan tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni napjainkban egy nagyvárosi huszonéves lány? Milyen energiák, vágyak, érzések, hiedelmek mozgatják, honnan indul és hová jut? És mi, többiek, mit veszünk észre mindebből? A monodráma számtalan kérdést vet fel, felkavaró és provokatív. Nem titok, Gerner Csaba és Tallér Edina egy párt alkotnak, így adódott a kérdés, nem lesz-e cívódás a közös munka során. A rendező mindenkit megnyugtatott, hogy korábban sem volt ebből gond, remekül tudnak együtt dolgozni. Azt is megemlítette, hogy már most két fesztiválmeghívása van a monodrámának, és reményei szerint legalább olyan sikere lesz, mint az előző közös alkotásuknak. És, hogy honnan a cím? Gerner Csaba ezt a rejtélyt is feloldotta: az irodaházban, ahol a főszereplőnő és még negyvennégy munkatársa dolgozik, ő éppen a 42. széken ül. TALLÉR EDINA, magyar író, drámaíró, újságíró 1992-től újságíróként dolgozik. Felelős szerkesztő, majd főszerkesztő volt a Halasi Hét című hetilapnál (Kiskunhalas, 1992–1994), a Csabai Kábeltelevíziónál (Békéscsaba, 1996–1998), és a Duna TV észak-magyarországi tudósítója volt (1996–2002). Jelenleg Budapesten él, az Újpesti Közéleti Televízió és az Újpesti Napló főszerkesztője. Alapító tagja a VOLT Irodalmi Sátornak. Két gyermek édesanyja. A negyvenkettedik széken ülő nő című drámakötetete a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg, 2016-ban. A kötet három új drámája megőrzi Tallér Edina prózai munkáinak nyelvi sokféleségét és öniróniáját, de itt jobban érvényesülnek a beszélt nyelv különféle regiszterei, tempóváltásai és a szereplők bonyolultabb viszonyrendszerei. Az Egy perccel tovább című a szerelmi holtpont és az egymást értés/nem értés drámája, míg a kötet címadó darabja a magány és vágy komikusan groteszk monológja. A Kaliforniai álom című pedig annak a kisszerűen nevetséges átverésnek a szociobörleszkje, amiben élünk.
Seregi Zoltán a jó hangulatú munkában hisz
BEOL | Sokak örömére Móricz Zsigmond klasszikusa, a Légy jó mindhalálig ebben az évadban is műsoron marad, ráadásul immár felnőtt-bérlettel is megtekinthető a Békéscsabai Jókai Színházban. Seregi Zoltán színházigazgatóval, a darab rendezőjével beszélgettünk. ► Tovább
Binder Károly és Zalán Tibor estje Békéscsabán
BÁRKAONLINE | Az Alkotó-Társak című sorozatunk következő két vendége: Binder Károly és Zalán Tibor külön-külön is rendkívüli hatású művész, közös szereplésük és közös alkotómunkájuk bemutatása pedig különleges élményt ígér. Október 31-én, a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában. ► Tovább
Három generáció, három igazság, egy család
BEHÍR | A viharsarki társulat minden évben nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a nagyszínpadi előadások mellett kamaradarabokkal is színesítse repertoárját. Mrozek Tangó című hétszereplős művét Csiszár Imre álmodta színpadra.► Tovább
A Misztrál Együttes Békéscsabán!
A Misztrál Együttes koncertjére várjuk az érdeklődőket november 14-én, 11 órakor a Jókai Színházba. Ünnepeljük együtt megzenésített versekkel a magyar nyelv napját! “Misztrál-hangzás” – így ismert szakavatott körökben az a fajta egyedi megszólalás, ami az együttest jellemzi. Megzenésített versek, többszólamú éneklés, különleges hangszerek, világzenei ízek. A Misztrál 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy a tagok saját zenei érdeklődésüknek megfelelő zenével ajándékozhassák meg a magyar palettát. Repertoárjukon főleg hazai és külföldi költők megzenésített versei szerepelnek, de felbukkan egy-egy népdal, ismert zenei motívum is koncertjeiken. Ami rögtön, már első hallásra megkülönbözteti őket pályatársaiktól, az a magas fokú vokális tudás, a többszólamú éneklés. Ettől lesz összetéveszthetetlen a megszólalás módja, ez a sokat emlegetett “Misztrál-hangzás” egyik legfontosabb összetevője. A szövegek terén igyekeznek olyan kulturális alappillérekhez nyúlni, amivel nem lehet elég korán elkezdeni az ismerkedést, így a diák közönség számára is befogadhatóvá teszik Villon, Garcia Lorca vagy éppen Weöres, Babits, Balassi verseit. A változatos hangszerekből sincs hiány: furulyák, doromb, fidula, mandolin, koboz és még sok más, jellegzetes hangú akusztikus hangszert is megszólaltatnak műsoruk során. Az együttes tagjai: Heinczinger Miklós – furulyák, klarinét, doromb, fidula, duda, ének Pusztai Gábor – ütőhangszerek Tóbisz Tinelli Tamás – gitárok, nagybőgő, ének Török Máté – cselló, gitár, mandolin, koboz, szájharmonika, tambura, ének
„Ne akarj te felnőtt lenni sohase!”
A Légy jó mindhalálig című Móricz-mű musicalváltozatát Seregi Zoltán rendezésében 2016. október 21.-étől tűzte ismét műsorára a békéscsabai Jókai Színház. A darab bemutatója az előző évadban volt, de a nagy siker okán idén is láthatja a közönség. Nem csoda, hogy ismét színpadon van: fülbemászó dallamok, örökérvényű igazságok, szórakoztató és egyben elgondolkodtató történet. A musicalváltozat egy kivonatolt variációja az eredeti műnek, de a történet és a mondanivaló így is helytálló. Kocsák Miklós zenéje és Miklós Tibor dalszövege, Pinczés István átkötő szövegei pontosan leírják, elmesélik, elbeszélik a történéseket. Mind a jelmez, mind a díszlet korhű, a dalokat zenekar kíséri. Rendezői érdekesség, hogy láthatjuk a felnőtt Nyilas Misit (Czitor Attila, filmen), aki mindig akkor bukkan fel, amikor valami sorsfordító esemény közeledik. Olyan ez a motívum, mintha a kollégiumi élet egyfajta visszaemlékezés lenne, mintha a főhős élete ezen szakaszát mesélné el. A mű a debreceni Református Kollégiumban játszódik, melynek homlokzatán ma is olvasható: Orando et laborando (Imádkozz és dolgozz). Eme intelem a díszletben sem maradhatott el, végig ott lebeg a fejünk felett, emlékeztetve minket örök igazságára. E musical különlegessége, hogy a főszereplője (Nyilas Misi) egy gyerek, aki szinte végig színpadon van, számos dal az övé. Ez igen nagy feladat és nem kis megterhelés. A Misit alakító Bolla Márton ügyesen áll helyt: szépen, tisztán, artikuláltan beszél és énekel, a szerepben is jól érzi magát, nem zökken ki belőle. A többi, diákot alakító gyerek is sikerrel veszi az akadályokat, láthatóan élvezik a szereplést. A „felnőttek” is maradandó alkotást nyújtanak: Törökék, Doroghyék, a tanár urak mind maguknak érzik karakterüket, az ének és a mozgás sem idegen tőlük. Mindemellett jól tükrözik, hitelesen adják vissza a móriczi ember- és lélekábrázolás sajátosságait: jobb napokat látott előkelőségek, lóversenyezés miatt elúszott családi birtok, a nélkülözést nagyzolással palástoló hajdanvolt dzsentrik játéka a darab. Ilyen felnőttek között kell jónak maradnia a kisdiáknak, akit egy alaptalan vád miatt citálnak fegyelmi bizottság elé. Nem csak a vádaskodás roppantja meg a lelkét, hanem a felnőttekben való csalódása is. Nem csak a diáktársai csínytevéseit kell elviselnie, hanem a felnőttek is felhasználják alattomos terveikhez, akikhez annyira szeretett volna tartozni végre. Megható ábrázolás, ami egyszerre szívfacsaró és megható. Mind magunkra ismerhetünk Nyilas Misiben: gyerekként nagyon vágytunk felnőtté válni, meg voltunk győződve a felnőttek feddhetetlenségéről, hiba nélküliségéről. Felnőttként pedig sokat adnánk azért, ha csak néha-néha visszarepülhetnénk a gyerekkorba. E darab segítségével meg is tehetjük mindezt: a felnőttek felidézhetik, milyen volt gyereknek lenni, a gyerekek bepillantást nyernek a felnőttek (egyebek közt a tanárok) világába és más gyerekek életébe. Szórakoztató, elgondolkodtató, néhol elszomorító, de feltétlenül megnézendő darab. Mert „az élet szép, az élet minden.”. Lezó Nóra
Mrożek Tangóját mutatják be a Békéscsabai Jókai Színházban
WEBRADIO | Pénteken mutatják be Slavomir Mrozek Tangó című abszurd drámáját a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínházában. ► Tovább
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
4 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
2 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
3 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
8 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
