Tavaly óta a tánc, a mozgásművészet is „tananyag” a Mindentudás Színházi Egyetemén, és április 4-én egy igen különleges műfaj kiváló képviselői, hastáncosok kápráztatták el a publikumot az Ibsen Stúdiószínházban. Szmolinka Eszter Mahasti, a többszörös világbajnok Holdfény Lányai  művészeti csoport vezetője, koreográfusa először egyedül, majd tanítványával, Rembeczki Eszterrel perdült táncra. A fantasztikus bemutatók és vetítések között az est  háziasszonya, Kovács Edit esztéta szakszerű kérdéseire válaszolva a művésznők tudományos igényességgel avatták be a közönséget az orientális tánc történetébe, műfaji sajátosságaiba, szóltak színházi megjelenéseiről és ma népszerű irányzatairól. (Niedzielsky Katalin írása) Mi az a hastánc? Lenge ruházatú háremhölgyek kecses, erotikus, csábító mozgása, miközben sejtelmes, misztikus keleti zene szól, és színes, suhogó selymek, csipkék ölelik a szép testeket? Vagy bártáncosnők különös, rejtélyes fellépése évtizedek során világszerte, talán sztriptízzel kombinálva? Vagy balett a színpadon, burleszk a filmvásznon, akrobatika a cirkuszban, flamenco, néptánc banketteken? Ami biztos, mindegyikben a nő szépsége, vonzereje a főszereplő. De vajon a szórakoztatáson és a férfiak elvarázslásán túl hogyan illeszkedik ez a gazdag, változatos műfaj a nyugati kultúrába, a különböző művészetek tárházába, és a mozgáson túl milyen lelki, spirituális erőt sugározhat? „A jövő táncosnője olyan ember lesz, akinek teste és lelke összhangban nő fel, a lelkének természetes nyelve testének beszédévé alakul. Testének minden részéből értelem árad majd, ezrek üzenetét, asszonyok gondolatait és vágyait hozva el a világnak. A nő szabadságát táncolja majd el!” – idézte bevezetőjében Kovács Edit Isadora Duncan, a modern tánc egyik megteremtőjének szavait, majd bemutatta vendégeit. Szmolinka Eszter, művésznevén Mahasti nyelvész, fordító, keleti szláv összehasonlító nyelvészetből diplomázott. Három éves kora óta táncol, a tánc több formájával megismerkedett, művészi tornával is foglalkozott, a hastánc vált igazi szenvedélyévé. Neves magyar és külföldi oktatóktól tanult, 2001 óta működteti saját hastánciskoláját, 2003-ban alapította a Holdfény Lányai tánccsoportot, melynek művészeti vezetője és koreográfusa. Rendszeresen vesznek részt hazai és külföldi versenyeken, ahonnan mindig dobogós helyezéssel térnek haza, többször világbajnokok lettek. A Holdfény Lányai táncosa és oktatója Rembeczki Eszter, elvégezte a Károli Gáspár Református Egyetem színházelméleti szakát, a Szegedi Tudományegyetemen szabadbölcsész és filozófus szakán szerzett diplomát, majd ugyanitt elvégezte a filozófia doktoriskolát is. – A hastánc az egyik legősibb eredetű táncok egyike, kialakulása az őskorra vezethető vissza. A Pireneusokban találtak olyan barlangrajzot, amely a női termékenységet varázsló körtáncot ábrázolja, amit egy férfi körül lejtenek a kőkorszakbeli asszonyok – kezdte Kovács Edit a tánc kialakulásának történetét. Elsőként azt kérdezte, mely országokhoz, területekhez köthető a hastánc eredete. – A ma élő formának nagyon sokfajta gyökere ismert, sokféle táncból építkezik a műfaj, lényege mindig a nőiség, a termékenység hangsúlyozása – felelte Mahasti. – A termékenységi kultusz indiai eredetű, ahol a templomi táncosnők az isteneknek táncoltak, őket nevezték később „szent prostiknak”, szűz lányok szüzességét ajánlottak fel. A következő kérdés a rituális funkcióra vonatkozott, a Földanya Istennőhöz fűződő kapcsolatra, akinek a feladata elsősorban az újjáteremtés volt, nemcsak a fajok szintjén, hanem az egész univerzumban. Így a nőiség mellett megjelent a gyerekáldás fontossága, a születés kultusza is. Mahasti ezeket az állításokat azzal erősítette meg, hogy itt minden a termékenységgel kapcsolatos, ezért a jellegzetes medencemozgás. Az indiai bajadérok, az egyiptomi rabszolganők kultúrája hatott a későbbi tánc kialakulására. A születéskultusz, a gyermekáldás illusztrálására videóról megnéztük a Holdfény Lányai előadásában az Angyalokkal táncolok című művet. Az Ízisz-szárnyakról (vagy angyalszárnyakról) megtudtuk, hogy azok jellegzetes kellékek a műfaj gazdag tárházából, a hastáncosok látványos eszközöket használnak, amiket főleg az amerikaiak fejlesztettek magas színvonalra. Legtöbbször mezítláb táncolnak, ez is a Földanyával való szoros kapcsolatot jelképezi. Mahasti úgy fogalmazott: „A táncos kapocs ég és föld között, a magas sarkú cipőt csak a gazdagok engedhették meg maguknak, a táncosok, művészek pedig általában szegények voltak.” Jelentős mérföldkő volt az ókor, ekkor került ki a hastánc a templomokból a világi életbe, és létrejöttek a tánccsoportok – fűzte tovább az izgalmas beszélgetést Kovács Edit. – Görögországban a szegényebb családok lányai piactereken táncoltak pénzért, amit aztán a ruhájukra varrtak, így helyezték biztonságba, és az is fontos volt, hogy mindenki lássa a bevételüket. A pénz a ruhán szintén jellemző kellék, és ma is él a pénzdobálás szokása az arab országokban. – A görögök mindig találtak alkalmat az utcán ünneplésre, a táncos mulatságra, legismertebb a Dionüszosz-ünnep – sorolta Mahasti a történelmi példákat. – Egyiptomban sem a rituális jelleg dominált, hanem bankettekre béreltek táncosokat, akik szórakoztatták a gazdagokat, különböző szolgáltatásokat nyújtottak. A fellépésükbe akrobatikus elemeket vittek, s hogy a mozgásukat ne zavarja, nem öltöttek magukra túl sok ruhát. Elhangzott, hogy nem Egyiptom a hastánc őshazája, mint azt sokan hiszik, Indiából került oda. S az is kiderült, hogy a keleti háremlányok nagyon komoly képzésben részesültek, nemcsak táncolni tanultak meg, hanem hangszeren játszani, és megismerkedtek a különböző művészetekkel, tudományokkal is, mint a gésák. –   Egyiptomban jutott viszont csúcspontra a klasszikus stílus, ami a női szépségről szól, nem a spiritualitásról. A lányok, akiknek az volt a dolga, hogy az embereket szórakoztassák, nagyon képzettek voltak a szerelem művészetében is, kimagasló volt például a perzsa prosti kultusz. Tudunk olyan berber törzsről, ahol a kislány születésének nagyon örültek, a gyermek már 12 éves koráig kitanulta a mesterséget, karavánokat kísért. Ezek a „vagány csajok” tánc közben szegecses karkötőket viseltek, hogy megvédjék magukat a férfiak fogdosásától, és sok festőt ihlettek alkotásra – árult el érdekes részleteket a műfaj történetéből Mahasti. Igazi háremhangulatot idézett a következő bejátszás, majd egy másikból kiderült, hogy az orientális táncot (Amerikában belly dance) nemcsak nők, hanem férfiak is előadhatják. A műfajból kialakult a professzionális szólótánc, amely a férfi hastánc népies és akrobatikus elemeit ötvözte. Rembeczki Eszter a látottakat úgy kommentálta, hogy az első, a felső-egyiptomi koreográfiában együtt táncolt bottal férfi és nő, folklóros elemeket használtak, a nő imitálta a férfit, aki sokkal lendületesebben, macsósabban mozgott. A második felvételen egy török fiú, aki Dívának nevezi magát, akrobatikus és földi elemekkel, aranyba öltözve jelenítette meg a kígyót. Mahasti hozzáfűzte: az orientális kifejezés az összes keleti táncot magába foglalja, ezek a macsó-férfias, a női szerep, az akrobatikus (show vagy fantázia). –   A hastánchoz közel áll a flamenco – mondta Kovács Edit, felidézve a Jókai Színház tavalyi bemutatóját, a Bernarda Alba házát, amelyben a nagyon sajátos hangulatú tánc játszotta a főszerepet. – A cigányok i. sz. 1000 körül indultak el Indiából, és egyre nyugatabbra haladva Perzsiában, Egyiptomban, majd Törökországban telepedtek le, később Spanyolországig jutottak. Egyiptomban a ghawazee-k (cigányok) gazdagították az orientális táncot. A fénykorát élő Törökországban is főleg ők szórakoztatták a helyieket, fejlesztették tovább új ritmusokkal a táncot. Az előadásban a hastáncéhoz hasonló kellékek tűntek fel: legyező, kendő, csörgődob. Az eszköztár illusztrálására képösszeállítást láttunk az 1800-as évektől napjainkig, amihez Rembeczki Eszter szolgált szakszerű magyarázattal. A háremhölgyek könnyed, hiányos öltözékét a cigányok nehezebb pamutra, csipkére váltották, a képeken is megjelent a bot, a kard, a legyező, a fátyol, az ujjcintányér, a gyertyatartó, a kígyósbot (mint a női erő és a végtelenség jelképe), valamint a csörgődob. A látványos eszközökből kiállítást is berendeztek az Ibsen Stúdiószínház asztalán. A kivetített képről a békéscsabai Berill Hastánc Csoport tagjai mosolyogtak ránk, láttuk Pribojszki Csillát, és Mahasti üdvözölte a nézőtéren helyet foglaló kollégákat. Rembeczki Eszter saját koreográfiájú szóló táncával bűvölte el a közönséget, és miután kifújta magát, folytatta az élvezetes előadást. –   A hastánc élő műfaj, rengeteg változata létezik, és mind hiteles, ha képzett táncosok tolmácsolják. A hét főbűn és a hét erény című táncest része a koreográfia, amit előadtam. Az volt a célom, hogy megmutassam, nem muszáj mindig tündérnőnek lenni, csak a szépet, csak a vonzót ábrázolni, hanem a negatív tartalmat is ki lehet fejezni, ezért választottam a bűnök közül a haragot.  Egy újabb válogatás az 1900-as évektől, ’20-ból, ’30-ból a filmek, burleszkek, kabarék világát idézte. Mahasti hangsúlyozta: a hastánc felvirágzása és az a tény, hogy a műfaj ma is él, népszerű világszerte, Hollywoodnak köszönhető. Bepillanthattunk az ötvenes évek Szulejmán-feldolgozásába, a ’70-es évek balettjébe, Columbo ’75-ös nyomozásába egy mulatóban, hastáncosok között, akikre nem nagyon figyelt. A mai trendekről Rembeczki Eszter kijelentette: sok klasszikus elem a folklórral, a törzsi változatokkal vegyült, egyre jellemzőbbek a színpadias változatok. –   Ami örök, az a női egységet, szépséget, hatalmat sugárzó műfaj. A kellékek között újdonság a táncos tekintete, ami természetesen átvisz a színpad, a színház világához is. A hastánc sok lehetőséget ad egy történet, érzés feldolgozására, igazi női műfaj, a nőiséget járja körül. Sok hölgy éppen azért jön hozzánk táncolni, mert segítséget keres saját nőisége megéléséhez. Mahasti nagyszabású nyári orientális táncszínházi rendezvényükre hívta fel a figyelmet; a Babel Sound fesztiválon július 20-ától 24-éig Balatonbogláron lesz többek között cigánytánc és flamenco is. A következő részlet pedig az Artemis volt, ahol a hold és a vadászat istennője szülésnél védelmezi a nőket és a gyermekeket, a Holdfény ezüstérmes koreográfiája. Majd búcsúzóul a két előadó közös táncát csodálhatta meg a közönség. Az emlékezetes est Kovács Edit bejelentésével zárult: Rényi András művészettörténész márciusban elmaradt előadását május 19-én, csütörtökön 18 órától tartja meg – a táncról. Niedzielsky Katalin

Az Orientből ismert Cimbaliband autentikus népzenei koncertjére várjuk az érdeklődőket, Unger Balázs saját moldvai csángó cimbalmos gyűjtéseiből április 30-án, 19 órakor. Vigyázat, a felhőtlen Cimbali hangulat ezt a koncertet is átjárja! Vendégek: Gubik Petra és Gulyás Attila a Békéscsabai Jókai Színház színművészei, valamint Agatics Krunoszláv "Kico". „A népzene tehát a természet tüneménye” – mondta Bartók, és ez az állítás  a mai világban is megállja a helyét, vallják a Cimbaliband tagjai. Zenéjükben a modern kelet európai életérzés keveredik a népzenével, viszont mindez természetes formában történik, mert ők egy igazi „multikulti” zenekar.  Szerb harmonikás, magyar hegedűs, roma nagybőgős, sváb-magyar cimbalmos és gitáros, mindez egy sejtelmes női énekhanggal, és egy jazzdobossal megfűszerezve. Zenéjük forrásai különböző helyekről fakadnak: magyar népzene, klasszikus zene, jazz, balkáni népzene, rock’n’roll, de két dolog mégis összetarjta a bandát, a barátság, és egy igazi varázslatos magyar hangszer: a cimbalom. Nem véletlenül emlegetik a zenei szaklapok Unger Balázst a „cimbalom Chuck Berry-je” ként! Gyors „riffjeivel” változatos stílusban mozgatja irányítja a zenekart az igazi magyar akusztikus „keverőpult” mögül. A fentieket egyesítve válik teljessé a hallgató számára az eredeti Kelet- európai cimbalom Rock’n’Roll!  

Az évad utolsó előtti előadásához érkezett  a Mindentudás Színházi Egyeteme: április 4-én, 18 órakor Szmolinka Eszter Mahasti a többszörösen világbajnok  Holdfény Lányai  művészeti csoport vezetője, koreográfusa és Rembeczki Eszter Filozófia- és színházelméleti szakember, táncos, a Holdfény Lányai együttes tagja várják az érdeklődőket az Ibsen Stúdiószínházban. Rényi professzor úr betegség miatt elmardt előadásával pedig május 19-én zárjuk az idei évadot. Az előadások ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. A „hastánc” szó hallatán az ember gondolatai közt rengeteg kérdés merülhet fel, s néhány ezek közül nem ritkán zavarba hozza a kérdezőt. Első ráérzésre a háremhölgyek kecses és erotikus, lenge ruházatú csábító táncai juthatnak eszünkbe, vagy épp keleti táncosnő rejtélyes megfoghatatlansága. Miről szólhat, és miről nem szól ez a misztikus, és leginkább a nőiséghez kapcsolódó tánc? És hogyan tud beépülni a nyugati kultúrába? Hogyan tud a női erők és titkok, szinte intimitást ébresztő ösztönös közelsége művészetté formálódni, és a színpad, vagy még továbbmenve a színház világával összefonódni? A beszélgetés folyamán különböző hastáncos vagy hastánc alapú produkciók vetítésével és bemutatásával kísérve szó esik arról, hogyan zajlik a két meghívott előadó együttműködésében a koreografálás folyamata, milyen művészi elképzeléseket igyekeznek megvalósítani, illetve milyen „színházi eszközöket” vetnek be és milyen céllal az egyes produkciók elkészítése során.

Az autizmus világnapja alkalmából április 3-án, vasárnap 20 órától idén is közös éneklésre vár mindenkit a Jókai Színház épülete elé az Aut-Pont Alapítvány.  

Behir.hu l Fekete Péter a cirkuszművészetért felelős miniszteri biztos az elmúlt időszakban többször járt szakmai úton. Egyik franciaországi útja során egy konferencián találkozott Jean Reno francia színésszel. Fekete Péter egy esti közös vacsora alkalmával egy kötetlen beszélgetés alkalmával mesélt a színésznek hazájáról, Magyarországról, és a számára oly kedves Békéscsabáról. Jean Reno korábban még sosem járt ezen a vidéken, éppen ezért nagy örömmel fogadta a miniszteri biztos egy Békés megyei látogatásra szóló meghívását. Tovább>

Kállai Ferenc-életműdíjat kapott színházunk ügyelője Kadelka László. Az elismerést a volt Nemzeti Színház és a Magyar Színház művészi munkájában a múltban és a jelenben legalább húsz évig közreműködő színészek és technikai munkatársak kapják meg minden évben. A színház világnapján átadott díj célja Kállai Ferenc emlékének és a művészpályák kiemelkedő produktumainak megőrzése az utókor számára. A 85 éves korában elhunyt Kállai Ferenc végrendeletében egy alapítvány létrehozásáról rendelkezett, melyet özvegye segítségével sikerült életre hívni. A Kossuth-díjas művész, a nemzet színésze a színházat egységként értelmezte, minden munkatárs munkáját egyenrangúnak tartotta, az előadás ugyanolyan fontos részének tekintette a közönség által látott színészi, rendezői munkát, s az ehhez szükséges színpad mögötti tevékenységet.  A rangos elismeréshez a Jókai Színház egész társulata szívből gratulál!