Isten éltesse Medgyesi Mária színművészt 80. születésnapján!
A Jókai Színház társulata köszönti a ma 80 éves Medgyesi Máriát és köszöni, hogy a mi színházunkban, a mi előadásunkon ünnepli a nemes napot!
A Jókai Színház társulata köszönti a ma 80 éves Medgyesi Máriát és köszöni, hogy a mi színházunkban, a mi előadásunkon ünnepli a nemes napot!
John Steinbeck Nobel-díjas amerikai regényíró Egerek és emberek című kisregényét 1937-ben írta, a nagy gazdasági válság időszakában. Nem sokkal később született meg belőle a színmű, amely a mai napig töretlen sikert arat. A történet érdekessége, hogy témájában, helyzetszerűségében átível a 20. század harmincas éveiből a 21. század mostani időszakába. Döbbenetes azonosságot mutat a cselekmény és az akkori viszonyok minden egyes apró részlete a jelennel. Zsidov Magdolna írása Ezzel, azonnal fel is merül egy nyugtalanító kérdés: vajon a majd nyolcvan év távlatában végbement -e korszakváltás, vagy csupán annyi történt, hogy jól-rosszul kreált korszakok váltották egymást? És ha így igaz, további kérdés: van -e a kettő között különbség? Kétségtelenül, óriási, ugyanis változó korszakban, pusztán az előbbiek reprodukálása pereg a történelem színpadán, legfeljebb hangulatában, formációjában tűnik másnak, miközben azonos szimptómákat mutat. Ezzel ellentétben a korszakváltás merőben különbözik az előbbitől, mégpedig úgy, hogy minden külsőség ellenére, az emberek egymáshoz való viszonyában, a társadalmi tényezőkben, de az élet valamennyi feltételében gyökeres fordulat következik be, amely az előbbitől teljesen eltérő körülményt teremt. A korszakváltás tehát egy új világkép megjelenését kell, hogy eredményezze, amelyben az emberi gondolkodásban, az össztársadalmi hozzáállásban, következményeként pedig az életformában hozhat fordulatot. Ennek tükrében jogosan tehető fel az újabb kérdés: vajon a múltszázad eleji Egerek és emberek történetének sorshelyzete, miben, és mitől mutat rokon vonásokat a jelenlegi századelő küzdő-vergődő embereiével? S vajon beszélhetünk az eltelt időszakban korszakváltásról, vagy maradt azon mód minden, csupán új „köntösbe” öltöztették, ahogy Illyés Gyula (Mérleg III.) versének egyik sorában hangzik „kígyó-módra bőrváltó” szemforgató módon. A Békéscsabai Jókai Színház eme darab választásával nagyon jó döntést hozott. Ismét egy katartikus élmény került színpadra. A ma létkáosza, akárcsak a regény keletkezésekor, aktuális, mondhatni korlenyomat. A regény hatására készült színmű, Pataki András vendégrendezésében drámai erővel bonyolította a cselekményt. A színpad valóságos és tipikus életkép: vidéki környezet, egyszerű, fából épült barakk, kilátástalan helyzetű vándorló idénymunkásokkal. Mindegyikőjük más szeretne lenni, és más életet akarna élni. Vágyakoznak a boldogabb, reménytelibb élet után, és képtelenek elhinni, hogy esetükben nincs más kilátás, mint a mindennapi betevő megteremtésére leszűkített sors. Miközben vergődnek a létért folytatott harcban, egymás húsába vájnak, tépik egymás lelkét, s mint ordasok üvöltik ki magukból a lét keserű panaszait. Nagy kérdések sora jelenik meg egy-egy arc, karakter mögött, mint például: Ki vagyok én? Mi közöm van a másik emberhez? Több vagyok -e, vagy kevesebb? Van -e reményem, vagy reménytelenségre ítéltettem? A két idénymunkás egyik szerepében, Georgként, Csomós Lajos remekel. Olyan hitelesen, természetesen jeleníti meg az általa alakított, eszes, mégis kudarcra ítélt embert, hogy már-már nem is színházban érzi magát a néző, hanem az élet, színpad és kellék nélküli, a mindennapok keserűségébe gyűrt, vergődő küzdőterén. Mint a púpot úgy hurcolja magával az oktondi Lennie-t, aki mindenben csak hátráltatja, de mégis kell neki, szüksége van rá a magányában, de a szükségen túl a szeretete iránta átütő erejű. Lennie-ként Katkó Ferenc egy teljesen más karaktert elevenít meg szívbemarkolóan. Megható figura a maga együgyű kirekesztettségében. Túlcsorduló érzelme nem ismer korlátokat, ezért „fojtja” belé „gyermeki” szeretetét egy másik lénybe: egy egérbe, egy kutyába, egy asszonyba, de ez a fojtó szeretet tragédiába torkollik. Maga sem érti a történteket, hiszen benne az erő nem fizikai, hanem érzelmi, hisz ő maga is pusztán érzelmi lény. Sorsa ezzel meg is pecsételődik, ítélői szerint nincs helye a normális emberek világában. Mosollyal az arcán fogadja a halált, társa, George kezéből, aki mintegy eutanáziás tettével megelőzi a feldühödött igazságosztókat, mert az ő szeretete is legalább annyira mélyről fakad, mint Lennie-é. És persze, George és Lennie mellett ott vannak a többiek: jók és rosszak, kegyesek és kegyetlenek. Candy, akit Kovács Frigyes alakít nagyszerűen, megvénhedt keserű ember, akinek egyetlen öröme a szintén kiöregedett kutyája. A főnök szerepében Bartus Gyula kemény, könyörtelen vezetőt jelenít meg. Curley-ként Szabó Lajos izgága, féltékeny férjként hozta szerepét, aki mindenkire vetélytársként néz. A feleségét alakító Gubik Petra a házasságban, de minden másban is csalódott nőt játszotta igazi „nőciséggel”, hogy végül a gyermeteg Lennie áldozata legyen. Slim megértő, türelmes alakja Czitor Attila kiváló játékával hatott a nézőkre. Carlson szerepét, Koleszár Bazil Péter elevenítette meg, Ormándí M. Keve Whit alakjában, bár Candy kutyájának, Jonnynak a hóhéra, játékával eléri, hogy mégse legyen teljesen negatív figura. A Munkás/Bunkó „csendesét” Jancsik Ferenc szavak nélkül is szerepeltette. Papp Gyula orgona játéka kiváló, dinamikus, erőteljes. Talán csak annyit lehet kifogásolni, hogy túl hangos, halkabban drámaibb erővel hatna. Végezetül: az Egerek és emberek megelevenedett a békéscsabai színház falai között, s a rendezésnek, a színészi alakításoknak köszönhetően kigyulladt a részvét lángja. Mi több, elérte, hogy egyfajta mérlegkészítésre ösztönözze a darabról gondolkodókat. Steinbeck drámáját óhatatlanul a mai állapotokra, így hazánkra is lehet vonatkoztatni. Az eltelt 25 év alatt, azaz a rendszerváltás óta, mennyire mutatnak korszakváltást, szemléletváltást a körülmények? Mennyire adottak a lehetőségek, amelyben az esélyegyenlőség természetes? És még tovább lehetne boncolgatni a kérdést, és a végkövetkeztetés nem biztos, hogy bekövetkezik. A világ maga ilyen, a bonyodalmaival, feszültségeivel, meg nem érthetőségével, és minden küzdelmével, ám szerethetőségével együtt.
A Békéscsabai Jókai Színház teljes mértékben elkötelezett a kommunikációs akadálymentesítés ügye mellett, így nem véletlen, hogy ebben az évadban már a második előadás várja narráltan látássérült színházbarátainkat. Szombaton este az Egerek és emberek című darabunk kapcsán először interaktív színpad bejárásra invitáltuk az érdeklődőket, majd következett a bevezető narráció, mely a darab könnyebb befogadását segíti elő. És, hogy látássérült barátaink számára még teljesebb legyen a színházi élmény, Komáromi Anett színművész egy fülmonitor segítségével szavakkal leírva tette láthatóvá a láthatatlant az előadás teljes időtartama alatt.
A Bárka szerkesztősége évzáró szerkesztőségi ülésén tavaly is eldöntötte, hogy a hosszú évek óta tartó eredményes együttműködés és az idei publikációk alapján kik lesznek a 2014. év Bárka-díjasai. Az elmúlt évek díjazottjai között olyan jeles hazai és határon túl alkotók szerepeltek már, mint például Egressy Zoltán, Fekete Vince, Géczi János, Grendel Lajos, Iancu Laura, Kiss Judit Ágnes, Markó Béla, Nagy Gáspár, Szepesi Attila, Tandori Dezső, Tarján Tamás, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Vámos Miklós, Zalán Tibor. A szerkesztők ezúttal Ménesi Gábor kritikusra és Vári Fábián László költőre, íróra szavaztak. A Hódmezővásárhelyen élő Ménesi Gábor az elmúlt évben Grendel Lajos és Zalán Tibor köteteiről szóló kritikákkal gazdagította a nyomtatott folyóirat számait és számos írói kisinterjúval a Bárkaonline internetes magazint. A többek között József Attila-díjas, Magyar Művészeti Akadémia-tag, Kárpátalján élő Vári Fábián László tavaly nemcsak a legújabb verseiből közölt két számban is, de készülő regényének egyik részletét is a folyóiratnak adta. A díjakat Szarvas Péter, városunk polgármestere adja át az Ünnepi Bárka-esten, amelyet hagyományosan a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendeznek meg, idén január 17-én (szombaton) 18.00 órától a Békéscsabai Jókai Színház Ibsen Stúdiószínházában. A díjazottak bemutatása és méltatása mellett dr. Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője az esten összefoglalja és értékeli az elmúlt év Bárka-számait és bárkás tevékenységét. A szerkesztőség további tagjai (Farkas Wellmann Éva, Kiss László, Kiss Ottó, Lovász Andrea) és az est íróvendégei (Banner Zoltán, Dávid Péter, Molnár Lajos, Szil Ágnes, Zalán Tibor) közreműködésével pedig bemutatják a frissen megjelent, 2015/1. számot. Az esten várható jó hangulathoz a Békés Banda muzsikája és János Hajnalka éneke is hozzájárul majd. A rendezvényre a belépés ingyenes, a szervezők minden irodalombarátot szeretettel várnak.
Az egri Gárdonyi Géza Színház pénteken este mutatta be a Légy jó mindhalálig című musicalt, Seregi Zoltán rendezésében. Móricz regényéből 1991-ben Miklós Tibor és Kocsák Tibor nagysikerű musicalt írt a Csokonai Színház felkérésére. Misi történetének zenés változata azóta meghódította nemcsak a hazai, de a határon túli magyar színházak közönségét is. – Mindig az egyik kedvenc darabom volt, hiszen akkor született, amikor édesapám, Seregi László a debreceni színházat vezette – mondja Seregi Zoltán rendező. – Sokféle változatot láttam belőle, de valahogy sosem talált meg a rendezés…, egészen addig, amíg Blaskó Balázs fel nem kért rá. Próbáltam a mű eredeti szellemét megtartani, de el akartam térni az eddigi megvalósításoktól. Móricz érezteti, hogy Misiből a csalódások ellenére is tanár lesz. Gyönyörű életigenlés van „Az élet szép” kezdetű betétdalban – vélekedett Seregi. – Ez is olyan mű, amit el kell olvasni, hogy emberek legyünk – fogalmaz Reiter Zoltán színművész. – Szülőként, pedagógusként önkéntelenül is példák vagyunk a fiatalok szemében. Azt szeretném, ha éreznék a nézők, hogy bár Valkay tanár úrral viccelődnek vele a gyerekek, de ha kell, el tudja varázsolni őket. Forrás: Hevesi Hírlap
Az előadás két idősödő, pályájáról már "letért" színésznő történetét állítja középpontba, akik átmenetileg közös albérletbe kényszerülnek. Kamilla sikeres komikaként dolgozta végig az életét vidéki színházaknál, Klári pedig vidékről Pestre került drámai színésznő. Az egymással, és egymás múltjával vetélkedő, a magánéletükben is gyakran szerepet játszó nyugdíjas színésznők váratlanul egy olyan helyzettel találják szembe magukat, ami próbára teszi erejüket, barátságukat, szeretetüket. A történet során a könnyed, szórakoztató hangvételtől eljutnak a sors nagy kérdéseinek felvetéséig; szerelemről, életről, halálról, és hitről. Az élet és a színház hirtelen szorosan összekapcsolódik. A hatás pedig különösen erős, hiszen a játék a különleges térnek köszönhetően belép a nézők személyes terébe, erős kapcsolatot teremtve és mély érzéseket generálva. Az előadást január 13-án, 14-én, 15-én és 16-án tekinthetik meg az érdeklődők. Jegyek korlátozott számban még kaphatóak a jegyirodában.
Különleges és szenzációs beugrást láthatott szerdán este Gulyás Attila jóvoltából a budapesti Játékszín közönsége. Bár Serbán Attila szerepelt volna a …Tied a világ! című zenés társasjátékban, de neki Hujber Ferenc helyett kellett játszania lekettőzött szerepüket a Madách Színházban. Nem kis szervezés árán Gulyás Attila ugrott be a Játékszín produkciójába, miközben tegnap délután Békéscsabán még mese előadása is volt. A felkészülésre így hihetetlenül rövid idő állt rendelkezésére, ő azonban ezt remekül megoldva, bravúrosan mentette meg a budapesti produkciót. A közönség zúgó vastapssal, hangos ovációval köszönte meg a remek előadást és ünnepelte Gulyás Attilát, akinek énekesi, színészi teljesítményéről mindenki elismerően szólt.
Csabaimérleg | Ha egy színész valami miatt nem tudja vállalni az előadást, a színház élete felborul. Van, hogy több színház élete is. Hujber Ferenc egészségügyi állapota a Madách Színházat, a Játékszínt és a Békéscsabai Jókai Színházat is érinti. A legkézenfekvőbb az lenne, ha az előadások elmaradnának, de a baráti színházak összefogtak, hogy ez ne történjen meg. ► Tovább
Shakespeare Lear királyának elemzésével folytatódott a Mindentudás Színházi Egyeteme sorozat Békéscsabán, január 5-én Kállay Géza egyetemi tanár tartott előadást az Ibsen Stúdiószínházban. Az apa és király tragédiájának, szülők és gyermekek ellentétének, a hatalomért folytatott harcok dramaturgiájának boncolgatása, az okfejtés a híres viharjelenetről, az Erzsébet-kori királyság intézményének, valamint Shakespeare színházának lényegéről új távlatokat nyitott a dráma értelmezéséhez. Kállay Géza előadása elsősorban azoknak jelentett maradandó élményt, akik látták a Jókai Színház 2013-as, megrázóan emlékezetes Lear-produkcióját. (Niedzielsky Katalin beszámolója) Ha egy színház vezetője olyan darabot akar bemutatni, amely biztosan megszólítja a közönséget, akkor Shakespeare garantáltan jó választás. Az angol reneszánsz dráma mestere mindent tudott az emberről, az emberi kapcsolatokról, a hatalomról, saját koráról és színházáról. Művei nemcsak a londoni Globe Theatre közönségét tudták elgondolkodtatni, rádöbbenteni összefüggésekre, hanem ma is aktuálisak, élvezetesek, a színházak műsortervén nem véletlenül szerepelnek állandóan világszerte. Kovács Edit színművész, a sorozat házigazdája ezekkel a szavakkal vezette be 2015 első programját, majd elmondta, hogy a színészek ma is mesterségük egyik alappillérének tartják azokat az instrukciókat, amelyeket Hamlet a vándorszínészekhez intéz, mielőtt a királyi pár előtt fellépnek. „Illeszd a cselekvényt a szóhoz, a szót a cselekvényhez, különösen figyelve arra, hogy a természet szerénységét által ne hágd: mert minden olyas túlzott dolog távol esik a színjáték céljától, melynek föladata most és eleitől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek; hogy felmutassa az erénynek önábrázatát, a gúnynak önnön képét, és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát.” Kállay Géza irodalomtörténész előadását azzal kezdte, hogy Shakespeare „roppant rejtélyes figurája” volt korának, s nehéz elhinni, hogy egyetlen szerző ennyi zseniális művet alkosson. Annyi bizonyos, hogy csak az írhatott ilyen kiváló színdarabokat, aki maga is sokat forgott a színházban, s Shakespeare-ről ismert, hogy kisebb szerepeket is eljátszott, a Globe Színházban pedig azt a feladatot látta el, amit a mai dramaturgok: átírta, színpadra alkalmazta a darabokat. Egyetlen fia elvesztését „úgy reagálta le”, hogy vígjátékokat írt, majd Erzsébet halála után, I. Jakab trónra kerülését követően kezdett a tragédiák sorozatába, megszületett a Hamlet, az Othello, a Lear király, a Macbeth. A Lear apák, gyermekek tragédiája, azzal foglalkozik, hogy két generáció hogyan viszonyul egymáshoz, átadják-e a hatalmat az apák a felnövekvő nemzedéknek, s egyáltalán Lear miért mond le a trónról, ez nem világos – fejtegette az előadó. Műhelytitokként árulta el: a dráma első 40 sorában kirajzolódik, hogy miről van szó, fő téma az egyenlőség, hogy ki mit preferál, de nem derül ki a valódi szándék (darker purpose). Nem tudjuk meg, miért akarja Lear két-három részre osztani országát, kiszolgáltatni lánya házasságával az ellenségnek (francia király, burgundi fejedelem). Tulajdonképpen két apa drámáját látjuk, nemcsak Learét, hanem Gloster grófét is, aki félreismeri fiait. Ezért „szövevényes” a sztori, ráadásul két lány beleszeret Edmundba, Gloster törvénytelen fiába. Ha nemcsak Lear, hanem Gloster is így jár gyermekeivel, igaz a tétel, hogy az apáknak figyelni kell tetteik következményére. Glostert megvakítják, s onnantól kezd helyesen látni: nem az a fia jó, akit annak hitt. Lear a viharban megőrül: a dolgok helyes értelmezéséhez kell, hogy átalakuljon valami az énben, amikor megőrül, másképpen látja a világot, a királyságot – magyarázta Kállay Géza. Amikor Gloster azt kérdezi, hogy ki szerette igazán, rádöbben: az egész világegyetem másképp van berendezve, mint elképzeljük, és más látószög szükséges, hogy a lényeget lássuk. Learnek fontos kérdés, hogy kik vagyunk, miért vagyunk ezen a világon, és királyai, urai vagyunk-e valóban a helyzetnek. Mivel a király már 80 éves, felvetődhet a kérdés, vajon kell-e még egy ilyen idős embernek tanulni. Shakespeare szerint igen – tudtuk meg az előadótól. A fokozott melléknevek használatával, Vörösmarty Mihály gyönyörű fordításával kapcsolatban elhangzott: a szeretet, a gyűlölet ábrázolásához „méretarányos nyelvi kifejezések” kellenek. Amikor Cordelia közli, semmit sem kér apjától, Kállay professzor szerint itt kezdődik a tragédia. A királyi szó teremtő szó, az utolsó pillanatig megilleti az öreget a teremtés méltósága. A lánynak választania kell; vagy leírja az apját, vagy azt mondja neki: papa, neked is tanulnod kell. Lear hibázik, mert a minőséget mennyiséggel próbálja felcserélni, a szeretetet földre váltani, pedig tudhatná, hogy szeretni csak spontán lehet. Ugyanakkor imád szerepeket játszani: egyszer agg, máskor dorbézol a lovagokkal, ma azt mondanánk rá, nehéz eset, neki a gyerekek azok. Mennyire van az apának helye a lányok saját életében? Shakespeare válasza, hogy az öreg ember tanítható. Ezért érezzük magunkat becsapottnak a darab végén, hogy Lear hiába ment végig a tanulási folyamaton. Kállay professzor az előadásra magával hozta egyik tanítványát, Károlyi Krisztiánt, akivel jeleneteket olvasott fel. Először Lear és a bolond párbeszédét annak példázatára hallottuk, hogy az értelmiségnek bolondnak kell tettetnie magát ahhoz, hogy elmondhassa az igazat, míg a bolondnak eleve ez a dolga, kötelessége. Később azt a részt idézték, amikor Leart a tomboló viharban a bolond próbálja rávenni, hogy menjen fedett helyre, és szeretné felvidítani. Lear valóban őrült, Edgar igyekszik eljátszani az őrültet, és ott a bolond, aki egész életében ezt teszi. Kérdés: tudunk-e egyáltalán segíteni, milyen emberi létezés ez? Lear adja a legnegatívabb választ. Cordelia meggyógyíttatja, kibékülnek, a jó testvér megbünteti az áruló nővéreit. A gonoszok egymást számolják fel. Lear a lányával a börtönben boldog! Ez tényleg nem logikus befejezés – szögezte le Kállay Géza. Nahum Tate ír költő tollából 1681-ben megjelent egy happy endes változat, amelyben Lear visszakerül a trónjára, és Cordelia Edgarhoz megy feleségül. A színházakban pedig majdnem kétszáz évig ezt játszották, amíg Charles Dickens vissza nem állította az eredeti verziót. Tate azt kérdezte: miért kell Cordeliának meghalni? Lear képtelen jól szeretni, a szeretetet elviselni, nem tudja megkülönböztetni az igazi, szívből jövő szeretetet a hízelgéstől – jellemezte az előadó a főszereplőt. Súlyos kérdés, amivel Shakespeare szembesít bennünket. Sok mindent meg tudunk tenni, tudunk tanulni, gyógyítani, szeretni is. De emberi mivoltunk, létünk valahol mégis hiányos: végesek vagyunk, egyszer meghalunk, és akiket legjobban szeretünk, a gyermekeinket, akiknek életet adtunk, feltámasztani nem tudjuk. Lear így hal meg, ebben a tudatban, hogy nincs tovább, korlátolt az életünk, semmi sem tart örökké, és erről nem tehetünk. A tragédia ennek az érzésnek a drámai kifejeződése – zárta értékelését Kállay Géza. Kovács Edit hozzáfűzte: pontosan nem tudhatjuk, miért így fejezte be művét Shakespeare. Tény viszont, hogy manapság már sokkal több ismerettel rendelkezünk arról, hogyan lehet jól, okosan szeretni, de az emberi élet végességének elviselése nagyon nehéz. Kadelka László, aki korábban a Nemzeti, jelenleg a Jókai Színház ügyelője, azt mondta: csodálkozik, hogy a zseniális műben Shakespeare akkora dramaturgiai bakit követ el, hogy a bolondot egyszerűen elhagyja, az kikopik a darabból. Kállay Géza azt felelte: megszűnt a funkciója, de elismerte, több dramaturgiai hibát lehet találni. Opheliáról például elhangzik, hogy sokáig lebegett a vízen. Akkor miért nem hozták ki? Kovács Edit emlékeztetett, hogy a Tévedések vígjátékát is bemutatja a színház, érdekelné, hogy abban a darabban mire kell a színészeknek különösen figyelni. Kállay Géza úgy vélte, a korai Shakespeare-műben, Plautus drámájának változatában a két ikerrel, amihez a nagy klasszikus a szolgák párosát tette hozzá, elsősorban a megkettőzött énekre érdemes hangsúlyt helyezni. Majd egy másik kérdésre válaszolva – a sok újabb fordítás jelentőségét elismerve – Vörösmarty nyelvezetét méltatta. Legközelebb Gyenge Zoltán professzor Apollón és Dionüszosz, avagy a színház genezise címmel tart előadást a Mindentudás Színházi Egyeteme sorozatban. Niedzielsky Katalin
BEOL | Hatalmas sikert könyvelhetett el az Orient című zenés színmű, melyet december közepén mutattak be Fekete Péternek, a Békéscsabai Jókai Színház direktorának rendezésében Gödöllőn. Az igazgató szerint a vidéki teátrumok között előkelő helyet foglal el a Jókai színház. Az idei célokban megfogalmazta azt is, hogy meg kell szólítani a középiskolás réteget. ► Tovább
Narrált előadásra várjuk látássérült színház barátainkat január 10-én szombaton, az Egerek és emberek című színdarabunk kapcsán. Az előadás előtt másfél órával interaktív színpadbejáráson vehetnek részt a vak és gyengénlátó érdeklődők, valamint megismerkedhetnek a díszletekkel, jelmezekkel és a kellékekkel. Ezt követően pedig meghallgathatják a bevezető narrációt, amely a darab könnyebb megértését segíti elő. Színházunk a kezdetektől nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az előadásokat képzett szakember akadálymentesítse a látássérült nézőknek is. Ennek érdekében Komáromi Anett színművész 2012-ben egy olyan narrátorképzésen vett részt Rosalyn Chalmers, a londoni székhelyű VocalEyes vezető trénerének és tanácsadójának vezetésével, amely a különböző színházi előadások magas színvonalú infokommunikációs akadálymentesítését tűzte ki céljául vakok és gyengénlátók számára.
Tájékoztatjuk kedves Nézőinket, hogy a Duna Televízió ma este 22.05 órától sugározza a Magyar Teátrum Díjátadó Gálát, mely a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházainak háttérmunkásait hivatott ünnepelni. Akik lemaradtak decemberben a látványos gálaműsorról, vagy szeretnék újra felidézni, most megtehetik!
Még több képet talál előadásainkról a galériában
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
40 megtekintés 2024. április 26.
2 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
42 megtekintés 2024. április 25.
2 0
Móricz: Szerelem - TEGE ANTAL
162 megtekintés 2024. március 21.
3 0
Móricz Zsigmond: Szerelem
786 megtekintés 2024. március 1.
8 0
Jókai Színház Podcast - Tarsoly Krisztina
189 megtekintés 2024. február 5.
4 1
Jókai Színház Podcast - Lezsák Sándor
71 megtekintés 2023. december 20.
1 0
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |